Újabb fontos részlet került elő a K. Endréhez kapcsolódó kegyelmi ügyben: Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd a közösségi oldalán azt állította, hogy nem ő nyújtotta be K. Endre kegyelmi kérvényét, és nem is folytatott lobbitevékenységet az elnöki kegyelem érdekében. Azt ugyanakkor elismerte, hogy védőként ő készítette el és nyújtotta be a Kúriához a felülvizsgálati indítványt. Az ügy azért kapott új lendületet, mert Magyar Péter miniszterelnök korábban utalást tett Gaudi-Nagy Tamás védőügyvédi szerepére a kegyelmi botrányban. A kérdés továbbra is az: ki segített megírni azt a kegyelmi kérvényt, amely végül K. Endre részleges kegyelméhez vezetett?

Gaudi-Nagy Tamás szerint nem ő írta és nem ő adta be a kegyelmi kérvényt

Gaudi-Nagy Tamás kedd este közzétett bejegyzésében azt állította, hogy nem ő nyújtotta be K. Endre kegyelmi kérvényét. Az ügyvéd szerint a kegyelmi kérelmet K. Endre felesége írta és adta be, ő pedig nem folytatott lobbitevékenységet az elnöki kegyelem érdekében.

A közlés azért fontos, mert a kegyelmi ügy újra a politikai figyelem középpontjába került, miután Magyar Péter miniszterelnök a nyilvánosság előtt utalt Gaudi-Nagy Tamás szerepére. Az ügyvéd erre reagálva különbséget tett a kegyelmi kérvény és a bírósági felülvizsgálati eljárás között.

Gaudi-Nagy állítása szerint ügyvédi megbízása keretében jogi állásfoglalást adott arról, hogy a börtönbüntetését töltő K. Endre milyen jogi eszközöket vehet igénybe. Ezen túlmenően védőként a Kúriához benyújtott felülvizsgálati indítványt készítette el.

A felülvizsgálati indítványt már Gaudi-Nagy Tamás nyújtotta be

A bejegyzés egyik legfontosabb mondata az, hogy Gaudi-Nagy Tamás elismerte: a felülvizsgálati indítványt védőként ő készítette és ő nyújtotta be 2022. szeptember 27-én. Az ügyvéd szerint a Kúria egy évvel később, 2023 szeptemberében elutasította az indítványt.

A különbség jogilag lényeges. A felülvizsgálati indítvány bírósági jogorvoslati eszköz, amely a jogerős ítélet felülvizsgálatára irányul. A kegyelmi kérvény ezzel szemben nem bírósági eljárás, hanem államfői kegyelmi döntéshez kapcsolódó kérelem. A mostani vita éppen arról szól, hogy Gaudi-Nagy Tamás szerepe meddig terjedt, és volt-e bármilyen köze magához a kegyelmi kérelemhez.

Az ügyvéd azt állítja, hogy a kegyelmi kérvényt nem ő írta, nem ő adta be, és a kegyelmi döntést sem ő hozta. Azt ugyanakkor nem vitatja, hogy K. Endre ügyében védőként eljárt a felülvizsgálati eljárásban és más kapcsolódó jogi ügyekben.

Továbbra sem tudni, ki segített megírni a kegyelmi kérelmet

A kegyelmi ügy egyik legfontosabb nyitott kérdése továbbra is az, hogy ki segített K. Endre feleségének a kegyelmi kérvény elkészítésében. K. Endre korábban maga is azt mondta, hogy a kérelmet nem ő írta. A kormány oldalán nyilvánosságra hozott dokumentumokból, valamint Répássy Róbert korábbi államtitkár közléséből az derült ki, hogy a kérelmet K. Endre felesége adta be.

Ez azonban nem válaszolja meg azt a kérdést, hogy a dokumentum megírásában részt vett-e más személy, jogász, ügyvéd vagy bármilyen közvetítő. Gaudi-Nagy Tamás mostani állítása szerint ő nem volt a kegyelmi kérvény benyújtója, és nem végzett lobbitevékenységet az ügyben.

A nyilvánosság szempontjából mégis kulcskérdés marad, hogyan jutott el a kérelem az államfői döntésig, kik látták, kik véleményezték, és pontosan milyen szempontok alapján született meg az a kegyelmi döntés, amely később az ország egyik legsúlyosabb politikai botrányává vált.

A Budaházy-ügy miatt is nagyobb figyelem irányul Gaudi-Nagy Tamásra

Gaudi-Nagy Tamás neve azért is került erősebben a közéleti vitába, mert korábban a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjeként a Hunnia-perben jogerősen elítélt Budaházy György és társai ügyében is aktív szerepet vállalt. Budaházy György ugyanazon a napon kapott elnöki kegyelmet, mint K. Endre.

Ez a párhuzam politikailag különösen érzékennyé teszi a történetet. A közvélemény számára nemcsak az a kérdés, hogy egy-egy jogi dokumentumot ki készített el, hanem az is, hogy milyen személyi, politikai és jogi kapcsolódások vezettek a kegyelmi döntésekhez.

Gaudi-Nagy Tamás most azt igyekszik világossá tenni, hogy szerinte a védőügyvédi munka és a kegyelmi döntéshez vezető folyamat nem mosható össze. A közéleti vita azonban várhatóan nem zárul le ennyivel, mert a kegyelmi botrány továbbra is a régi hatalmi rendszer működésének egyik legsúlyosabb szimbóluma.

A kegyelmi ügy még mindig a politikai felelősségről szól

K. Endre kegyelmi ügye nem pusztán jogi kérdés. A történet azóta politikai és erkölcsi ügy is lett, amely megrázta a közvéleményt, és súlyos következményekkel járt a korábbi állami vezetés számára. A kegyelmi döntés hátterének feltárása ezért nem egyszerű múltidézés, hanem a közbizalom helyreállításának egyik feltétele.

Magyar Péter miniszterelnökként most olyan ügyet tart napirenden, amely az Orbán-korszak egyik legnagyobb botrányává vált. A kérdés az, hogy a nyilvánosság végre pontos választ kap-e arra, kik és hogyan működtek közre abban a folyamatban, amely K. Endre kegyelméhez vezetett.

Gaudi-Nagy Tamás mostani nyilatkozata egy fontos részletet tisztázni próbál: szerinte ő a kúriai felülvizsgálatban járt el, nem a kegyelmi kérvény benyújtásában. A történet nagy kérdése azonban továbbra is nyitva maradt: ki segítette a kegyelmi kérelmet, és hogyan juthatott el az ügy egészen az államfői döntésig?

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!