Hat év után véget ért a veszélyhelyzeti kormányzás Magyarországon. A különleges jogrendet még 2020-ban, a koronavírus-járvány idején vezette be az Orbán-kormány, majd később az orosz–ukrán háborúra hivatkozva tartotta fenn. A veszélyhelyzet éveken át lehetőséget adott arra, hogy a kormány rendeletekkel, az Országgyűlés megkerülésével hozzon döntéseket. A Fidesz–KDNP-többségű parlament újra és újra meghosszabbította ezt az állapotot, így az Orbán-kormány lényegében egy teljes ciklust különleges jogrendben kormányzott végig. Most azonban lezárult ez a korszak, miközben a legfontosabb veszélyhelyzeti rendeletek egy részét törvényi szintre emelték, hogy ne alakuljon ki jogi káosz az átmenetben.

2020-ban járványra, később háborúra hivatkoztak

A veszélyhelyzetet először 2020-ban, a koronavírus-járvány miatt hirdette ki az Orbán-kormány. Akkor a kabinet azzal indokolta a rendkívüli jogrendet, hogy gyors döntésekre van szükség a járvány kezeléséhez.

Később, amikor a járványhelyzet már nem indokolta volna ugyanebben a formában a különleges jogrendet, az Orbán-kormány az orosz–ukrán háborúra hivatkozva tartotta fenn a veszélyhelyzetet. Így Magyarországon a rendkívüli kormányzási forma nem átmeneti kivételként működött, hanem éveken át a politikai rendszer egyik meghatározó eszközévé vált.

Gulyás Gergely még 2020-ban azt mondta, hogy a különleges jogrend korábban ér majd véget Magyarországon, mint a legtöbb európai országban. Ez a kijelentés végül nagyon rosszul öregedett: a veszélyhelyzet hat évig velünk maradt.

Egy teljes ciklust különleges jogrendben kormányzott végig az Orbán-kormány

Az elmúlt években a veszélyhelyzet fenntartása sok kritikát kapott, mert lehetővé tette, hogy a kormány számos ügyben rendeleti úton döntsön. A Fidesz–KDNP parlamenti többsége sorozatosan meghosszabbította a különleges jogrendet, így az Orbán-kormány egy teljes négyéves ciklust ilyen felhatalmazással vitt végig.

Ez nemcsak technikai jogi kérdés volt, hanem a hatalomgyakorlás egyik fontos szimbóluma is. A veszélyhelyzeti kormányzás lényege ugyanis az volt, hogy a kabinet rendkívüli helyzetre hivatkozva gyorsabban, kevesebb parlamenti kontroll mellett hozhatott döntéseket.

A Tisza-kormány hivatalba lépése után ezért a veszélyhelyzet megszűnése politikailag is fontos fordulópont: lezárul az a korszak, amelyben a rendeleti kormányzás a mindennapi államirányítás részévé vált.

Az átmenetet jogi káosz nélkül kellett kezelni

Magyar Péter a Tisza győzelme után azt kérte, hogy a különleges jogrendet május 31-ig hosszabbítsák meg, mert a leendő kormánynak időre volt szüksége a veszélyhelyzeti rendeletek rendezéséhez. Számításaik szerint legalább 150–160 olyan jogszabály volt hatályban, amelyeket módosítani vagy kezelni kellett.

A probléma az volt, hogy a veszélyhelyzet hirtelen megszűnésével egyik pillanatról a másikra hatályukat veszíthették volna azok a rendeletek, amelyeket az Orbán-kormány az elmúlt években hozott. Ez jogi bizonytalanságot okozhatott volna több területen is.

Végül a leköszönő kormány nem hosszabbította meg a háborús veszélyhelyzetet, de az Országgyűlés május 9-én megszavazta, hogy több veszélyhelyzeti szabály törvényi szintre emelkedjen. Az erről szóló törvény május 14-én lépett hatályba.

Marad több fontos átmeneti szabály

A törvény több olyan rendelkezést is fenntart, amelyet a veszélyhelyzeti rendeletek között vezettek be. November 30-ig például megmarad annak lehetősége, hogy a fagykár vagy aszálykár sújtotta gazdálkodók, valamint a sertéstartók és sertéstenyésztők átmeneti fizetési moratóriumot kapjanak hitelszerződéseikre.

A ragadós száj- és körömfájás betegség következményeivel érintett gazdálkodók esetében a fizetési moratórium 2027. június 30-ig maradhat fenn. Törvényi szintre emelték azt a szabályt is, amely a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter kötelezettségévé teszi a javítóintézetekkel kapcsolatos irányítási feladatok ellátását.

Marad a védett üzemanyagár, az árrésstop szintén fennmarad, bár a piaci verseny miatt magasabb felső határral. Meghosszabbították a januári tartós hideg miatti rezsikedvezmény elszámolásának határidejét is, július 1-től pedig továbbra is 0 százalék marad a reklámadó.

Vége a rendeleti kormányzás korszakának

A veszélyhelyzet megszűnése nem jelenti azt, hogy minden korábbi szabály azonnal eltűnik, de politikai értelemben mégis jelentős korszakhatár. Hat év után először Magyarország ismét normál jogrendben működik tovább.

A Tisza-kormány számára ez egyszerre lehetőség és felelősség. Lehetőség, mert lezárhatja az Orbán-korszak egyik legvitatottabb hatalomgyakorlási formáját. Felelősség, mert a veszélyhelyzet alatt felhalmozott rendeleti örökséget jogállami módon, átláthatóan és működőképesen kell rendeznie.

A következő hetek egyik fontos kérdése az lesz, hogy az új kormány milyen gyorsan tudja áttekinteni a veszélyhelyzeti szabályok teljes rendszerét, és mely rendelkezéseket tartja meg, módosítja vagy vezeti ki végleg.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Magyar Péter / Facebook

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!