Kaáli-Nagy Géza szerint az állam nem jó gazdája a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó intézeteknek, és az államosított lombikrendszerben súlyos pazarlás történhetett. A Kaáli Intézet alapítója az ATV Egyenes beszéd című műsorában arról beszélt, hogy látott olyan tanácsadói szerződést, amely egy orvosnak évi 100 millió forintot biztosított, emellett azt is állította: Balásy Gyula egyik cége, a New Land Media 2023 novemberében 211 millió forintot kapott az állami meddőségi ellátáshoz kapcsolódó területről. A professzor szerint a lombikellátásnak nem reklámra, hanem kezelésekre lett volna szüksége, ezért szerinte ezt az ügyet ki kellene vizsgálni.

Kaáli-Nagy Géza szerint pazarló lett az államosított lombikrendszer

Kaáli-Nagy Géza, az 1992-ben alapított Kaáli Intézet létrehozója ismét élesen bírálta a lombikszektor államosítását. Az intézet országos hálózatát 2019-ben vásárolta fel az állam, majd a többi magánintézettel együtt az állami tulajdonú Dunamenti REK Kft.-be olvasztotta.

A professzor szerint az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a központosított rendszer több közpénzt emésztett fel, de a nagyobb ráfordítás ellenére sem tudott jobb eredményeket felmutatni. Úgy fogalmazott: vissza nem venné a korábbi intézetét, de ha hatékonyan tudna segíteni az ellátásban, akkor részt vállalna.

211 millió forint Balásy Gyula cégének

Kaáli-Nagy Géza az ATV-ben arról beszélt, hogy Balásy Gyula egyik cége, a New Land Media szerinte szerződéses kapcsolatban állt az Országos Kórházi Főigazgatóság meddőségi ellátásért felelős Humán Reprodukciós Igazgatóságával.

A professzor állítása szerint a cég 2023 novemberében 211 millió forintot kapott. Kaáli-Nagy Géza úgy fogalmazott: ennek a területnek nem igazán van szüksége reklámra, mert az állam az ide áramoltatott pénzt kezelésekre szánta, nem pedig „szivattyúzásra”. Szerinte ez csak a jéghegy csúcsa, és az ügy kivizsgálást igényel.

Százmilliós tanácsadói szerződésről is beszélt

A visszavonult professzor egy másik példát is említett a szerinte pazarló rendszer működésére. Azt mondta, látott olyan tanácsadói szerződést, amely egy orvosnak egy évre 100 millió forintot biztosított.

Ez az állítás különösen érzékeny, mert az állami lombikellátás célja eredetileg az volt, hogy a meddőséggel küzdő párok számára szélesebb körben, ingyenesen legyenek elérhetők a kezelések, a vizsgálatok és a szükséges gyógyszerek. Ha a rendszerből valóban százmilliós nagyságrendű összegek mentek tanácsadói vagy kommunikációs szerződésekre, az komoly közpénzügyi és egészségpolitikai kérdéseket vet fel.

Állami kézbe került a lombikszektor

A meddőségi központok államosítása 2019 végén indult meg nagyobb léptékben, amikor a kormány bejelentette, hogy állami kézbe vesz több magánklinikát, és ingyenessé teszi a meddőségi ellátáshoz kapcsolódó kezeléseket. Később törvényben rögzítették, hogy 2022. július 1-jétől Magyarországon csak állami meddőségi centrumokban lehet mesterséges megtermékenyítést végezni.

Kaáli-Nagy Géza szerint azonban a központosítás nem hozta meg azt az eredményt, amit a kormány ígért. A professzor korábban arról is beszélt, hogy a rendszer minden korábbinál több közpénzt használ fel, miközben szerinte a hatékonyság és az eredményesség nem javult arányosan.

Tűzkő Nándor szerepét is szóba hozta

Kaáli-Nagy Géza korábban arról is beszélt, hogy az államosítás előkészítésében fontos szerepet játszott Tűzkő Nándor, akit az Orbán család nőgyógyászaként is emlegettek. A professzor elmondása szerint Tűzkő az államosítás egyik letárgyalója volt, később pedig a Dunamenti REK felügyelőbizottságának elnöki pozícióját kapta meg.

Ez a rész különösen fontos, mert azt mutatja: a lombikszektor államosítása nemcsak egészségpolitikai, hanem politikai és gazdasági kérdéseket is felvet. Az, hogy kik kerültek döntési pozícióba, kik kaptak szerződéseket, és mire mentek el a közpénzek, most újra a nyilvánosság elé került.

A kezelésekre szánt pénzek sorsa a tét

A lombikellátás nem egyszerű egészségügyi ágazat, hanem sok ezer magyar család utolsó reménye. Éppen ezért különösen súlyos kérdés, ha a rendszerbe érkező közpénzek egy része nem közvetlenül a kezeléseket, az orvosokat, a laborokat, a gyógyszereket vagy a pácienseket szolgálta, hanem kommunikációs, tanácsadói vagy más szerződésekre ment el.

Kaáli-Nagy Géza állításai alapján most az egyik legfontosabb kérdés az, hogy pontosan milyen szerződéseket kötöttek az állami lombikrendszerben, kik kaptak százmilliós megbízásokat, milyen teljesítés állt ezek mögött, és valóban a meddőséggel küzdő párok érdekeit szolgálták-e ezek a kifizetések.

A következő időszakban kulcskérdés lesz, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság, a Humán Reprodukciós Igazgatóság és az érintett cégek részletesen válaszolnak-e a felvetésekre. Amíg ez nem történik meg, addig az állami lombikrendszer körüli százmilliós szerződések ügye a közpénzekkel való gazdálkodás egyik újabb, súlyos kérdése marad.

MNO – Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!