Komoly jogállami és adatvédelmi aggályokat vetett fel az a politikai ügy, amelyben a gyöngyösi roma tüntetők állítólagos büntetett előélete került a kormánypárti kommunikáció középpontjába. Független jogászok és adatvédelmi szakértők szerint a történtek túlmutatnak egy egyszerű politikai üzengetésen: ha a nyilvánosságra hozott információk valós bűnügyi adatok, akkor azok megszerzése és közlése önmagában bűncselekmény lehet, ha viszont nem felelnek meg a valóságnak, akkor rágalmazás és zaklatás gyanúja merül fel. Az ügy középpontjában a miniszterelnök nyilvános kijelentései, valamint egy kormánypárti videó áll, amelyek a jogállamiság, a véleménynyilvánítás szabadsága és a kisebbségek védelme szempontjából is súlyos következményekkel járhatnak.

Hogyan kerülhettek nyilvánosságra érzékeny adatok

A vitát az váltotta ki, hogy a kormányzati kommunikációban olyan állítások jelentek meg, amelyek konkrét személyekhez köthető bűncselekményeket sugalltak a gyöngyösi tüntetőkkel kapcsolatban. A 24.hu beszámolója szerint rejtély, honnan származhattak ezek az információk, és az sem kizárt, hogy rendőrségi eszközök, akár arcfelismerő rendszerek alkalmazása is felmerült a háttérben. Jogászok hangsúlyozzák: még ebben az esetben is jogsértő lenne az adatok nyilvánosságra hozatala, mivel a bűnügyi személyes adatok a legszigorúbban védett kategóriába tartoznak.

Mit mondanak a független jogi szakértők

Horváth Lóránt, az Ügyvédkör elnöke szerint semmilyen jogszabály nem ad felhatalmazást arra, hogy egy miniszterelnök vagy más kormányzati szereplő nyilvánosan büntetett előéletről tegyen kijelentéseket, akár általánosságban, akár konkrét bűncselekmények megnevezésével. Álláspontja szerint ezek az információk kizárólag törvényben meghatározott szervek számára hozzáférhetők, szigorú célhoz kötöttség mellett. Még összefoglaló jellegű tájékoztatás sem tartalmazhat személyhez köthető bűnügyi adatokat, különösen nem politikai kommunikációs célból.

A miniszterelnöki kijelentések következményei

Orbán Viktor egy hatvani rendezvényen beszélt arról, hogy a gyöngyösi tüntetők priuszában súlyos bűncselekmények szerepelnek, majd azt mondta, utána is járt annak, „kikhez volt szerencséjük”. A jogászok szerint ezek a kijelentések azt sugallják, hogy a kormányfő személyekhez köthető bűnügyi adatokat ismert meg és közölt, ami önmagában felveti a jogosulatlan adatkezelés gyanúját. Ha pedig az állítások nem felelnek meg a valóságnak, akkor rágalmazás valósulhatott meg.

Videó, monogramok és beazonosíthatóság

Az ügyet tovább súlyosbította egy, Lázár János Facebook-oldalán megjelent videó, amelyben elhomályosított arcokhoz monogramokat és bűncselekménylistákat társítottak. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint hiába az anonimizálás, az érintettek a helyi közösség számára könnyen beazonosíthatók lehetnek. A szakember hangsúlyozta: a bűnügyi adat különleges védelmet élvez, és annak jogosulatlan kezelése vagy nyilvánosságra hozatala bűncselekmény.

Rágalmazás és diszkrimináció gyanúja

A jogászok arra is felhívták a figyelmet, hogy amennyiben az információk nem valósak, úgy nemcsak rágalmazás, hanem az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti zaklatás is megvalósulhat, különösen a roma közösséggel szemben. Kádár András Kristóf szerint az is súlyos probléma, hogy valószínűleg sosem derül ki, igazak voltak-e az állítások, mivel ezek az adatok nem nyilvánosak, így az érintettek érdemben nem tudják megvédeni magukat.

Dermesztő üzenet a tiltakozóknak

A szakértők szerint az ügy túlmutat az egyedi eseten, és a véleménynyilvánítás szabadságát érinti. Kádár András Kristóf úgy fogalmazott: elfogadhatatlan, hogy egy demokráciában bárkinek attól kelljen tartania, hogy egy békés tiltakozás után szenzitív adatok vagy lejárató állítások kerülnek róla nyilvánosságra. Ez szerinte olyan „dermesztő üzenet”, amely elriaszthatja az állampolgárokat alapjogaik gyakorlásától.

Előzmények és társadalmi reakciók

Az eset előzménye, hogy Lázár János korábbi, a magyar cigányságra vonatkozó kijelentései tiltakozást váltottak ki, később bocsánatot is kért. A gyöngyösi fórumon történt demonstráció után azonban újabb konfliktus alakult ki. A fórum egyik roma résztvevője, Sipos Katalin az RTL-nek nyilatkozva megalázónak nevezte, hogy bűnözőként állították be őket, és jelezte, hogy jogi lépésekre készül, mivel állítása szerint soha nem követett el bűncselekményt.

Nyitott kérdések és jogi következmények

A cikk szerint továbbra sem tisztázott, hogyan keletkeztek a nyilvánosságra hozott adatok, és hogy azok valósak-e. A hatóságok és az érintett politikai szereplők megkeresése folyamatban van, ám jogászok szerint már önmagában a történtek súlya indokolná a független vizsgálatot. Az ügy rávilágít arra, milyen törékeny a jogállami keretrendszer, ha politikai érdekből érzékeny személyes adatok kerülnek a közbeszéd középpontjába, és milyen következményekkel járhat mindez a demokratikus nyilvánosság egészére nézve.

MNO – Magyar News Online

Borítókép: YouTube Kontroll

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!