Karácsony Gergely főpolgármester ismét határozottan figyelmeztette az Orbán-kormányt: ha a szolidaritási hozzájárulás teljes, 89 milliárd forintos befizetését kikényszerítik a fővárostól, akkor a budapesti közlekedés nem csupán tíz percre, hanem kiszámíthatatlan időre állhat le. A városvezető szerint az állam elvonásai miatt a közszolgáltatások finanszírozása lehetetlenné válik. A főpolgármester azt sürgeti, hogy a kormány térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, mert a főváros működésének ellehetetlenítése nemcsak Budapest, hanem egész Magyarország számára súlyos következményekkel járna.

Karácsony Gergely: ha a kormány nem tekint el a szolidaritási hozzájárulás egészének befizetésétől, akkor Budapest közlekedése nem tíz percre fog leállni

Karácsony Gergely sajtótájékoztatóján kijelentette: „Nagyon egyszerű a logika, ha az állam elvonja a főváros bevételeit, akkor nem lesz miből fizetni a közszolgáltatásokat.” A főpolgármester emlékeztetett, hogy egyszer már 10 percre leállt a főváros közlekedése, de ha az Orbán-kormány továbbra is ragaszkodik az idei évre előírt 89 milliárd forintos sarc teljes befizetéséhez, akkor a következő alkalommal már nem percekről, hanem határozatlan időről lehet szó.

A városvezető hozzátette: a kormány a nyár elején ugyan felállt a tárgyalóasztaltól azzal az indokkal, hogy Budapestnek működnie kell, ehhez képest az első adandó alkalommal inkasszáltak 4,5 milliárd forintot a főváros számlájáról. „Az Orbán-kormány úgy tekint a főváros számlájára, mintha a sajátja lenne” – fogalmazott Karácsony, aki szerint ebben sem az Alkotmánybíróság, sem a bíróság, sem az Állami Számvevőszék döntései nem gátolják meg a kabinetet.

Jogviták és bírósági döntések

A főváros már hosszabb ideje küzd a szolidaritási hozzájárulás ellen. A Fővárosi Törvényszék korábban visszafizetésre kötelezte a Magyar Államkincstárat a 2023-ban jogtalanul elvont 28,3 milliárd forint miatt. Hétfőn pedig ismét normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, amely már évekkel ezelőtt kimondta, hogy a hozzájárulás elvesztette szolidaritási jellegét.

A testület korábban azt is megállapította: nem elegendő benyújtani a számlát a befizetésről, előtte közigazgatási eljárásban vizsgálni kell, hogy a kivetett sarc nem lehetetleníti-e el az adott önkormányzat működését. A kormány azonban az idén új szabályozást vezetett be: a nemzetgazdasági miniszter rendeletben határozza meg a fizetendő összeget, figyelmen kívül hagyva, hogy az mennyiben veszélyezteti a települések működőképességét.

Budapest eddig 39 milliárdot befizetett, a fennmaradó 50 milliárd azonban Karácsony szerint már végzetesen megbénítaná a város működését. A nyári hónapokra megítélt jogvédelem augusztus végén lejárt, így szeptemberben újra inkasszót foganatosíthat a Magyar Államkincstár.

A kormányzati elvonások következményei

A főpolgármester szerint az ügy messze túlmutat egy költségvetési vitán. „Budapest közlekedése, a közszolgáltatások biztosítása, a város mindennapi működése került veszélybe” – mondta Karácsony. A közlekedési leállás nem csupán a főváros lakóinak életét nehezítené meg, hanem az ország gazdaságára is súlyos csapást mérne, hiszen Budapest Magyarország legnagyobb gazdasági központja.

A városvezető szerint a kormány célja politikai természetű: a főváros gyengítése, amelynek ára azonban a budapestiek életminősége. „Ez nem a főváros és a kormány közötti technikai vita, hanem a mindennapok működéséről szól. Ha a közlekedés leáll, az az egész ország számára problémát jelent” – hangsúlyozta Karácsony.

A szolidaritási hozzájárulás változó szabályai

Korábban a hozzájárulás mértékét a költségvetési törvényben szereplő képlet alapján számolták ki. Az önkormányzatok azonban sorra indították a pereket, amelyek nyomán több bírósági és alkotmánybírósági döntés is megszületett, kimondva, hogy az eljárás jogsértő. Erre reagálva a kormány 2024-től rendeleti úton határozza meg a fizetendő összegeket.

Ez a gyakorlat azonban nem biztosítja, hogy figyelembe vegyék az adott település valós pénzügyi helyzetét. A Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint az önkormányzatok ellehetetlenítése súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel. A pert ezért felfüggesztették, amíg az Alkotmánybíróság döntést nem hoz.

Budapest pénzügyi mozgástere

A főváros pénzügyi helyzete egyre szűkösebb. A tavalyi 4,5 milliárdos inkasszó után idén további milliárdok elvonása fenyegeti a várost. Ha a 2025 nyarára megítélt jogvédelmet elveszíti a főváros, a Magyar Államkincstár akár 28 milliárd forintot is leemelhet a számláról. Ez Karácsony szerint kezelhetetlenné tenné Budapest pénzügyeit, és lehetetlenné tenné a közszolgáltatások finanszírozását.

„Budapest nem tud tovább várni. A jog útja kanyargós, és túl sok időt vesz igénybe. A kormánynak most kell leülnie tárgyalni velünk, különben a főváros működése omlik össze” – figyelmeztetett a főpolgármester.

Összegzés

A szolidaritási hozzájárulás körüli vita a végletekig kiéleződött. Karácsony Gergely világossá tette: ha a kormány nem tekint el az idei, 89 milliárdos befizetés egészétől, akkor Budapest közlekedése nem csupán tíz percre fog leállni, hanem beláthatatlan időre. A főváros jogi úton is küzd, de a bírósági döntésekre nem lehet éveket várni, miközben a város mindennapi működése forog kockán. A következő hónapokban eldőlhet, hogy a kormány hajlandó-e kompromisszumra, vagy tovább folytatódik a budapestiek életét közvetlenül érintő erőpróba.

Magyar News Online

Borítókép: MTI/MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!