Durván drágultak az élelmiszerek – 19 százalékkal kerülnek többe, mint Romániában, és 11-gyel, mint Szlovákiában, főként az áfakulcs és a különadók miatt

Az Eurostat friss adatai alapján durván drágultak az élelmiszerek Magyarországon: 19 százalékkal kerülnek többe, mint Romániában, és 11 százalékkal, mint Szlovákiában. Az árszint ezzel elérte az uniós átlag 95 százalékát, miközben a magyar infláció ismét az egyik legmagasabb az EU-ban. A GKI Gazdaságkutató szerint az árkülönbségek mögött az Európa-rekorder áfakulcs, valamint a különadók állnak. A növekvő árak miatt egyre többen indulnak határon túli bevásárlásra, amit a szakértők „bevásárlóturizmusként” emlegetnek. A helyzet súlyosbodása újabb gazdasági feszültségeket vetít előre.

A magyar vásárlók ismét az egekben lévő árakkal szembesülnek

Az elmúlt években többször is tapasztalhattuk, hogy az élelmiszerárak jelentős növekedésen mentek keresztül Magyarországon. Most azonban az Eurostat legfrissebb statisztikái egy újabb aggasztó fordulatra hívták fel a figyelmet. A hivatalos kimutatás szerint durván drágultak az élelmiszerek, olyannyira, hogy jelenleg 19 százalékkal kerülnek többe, mint Romániában, és 11 százalékkal, mint Szlovákiában.

Ez az árkülönbség nemcsak a fogyasztók pénztárcáját terheli meg, hanem versenyképességi problémát is jelent a magyar gazdaság számára. Az uniós átlaghoz képest már csak öt százalékkal olcsóbbak az élelmiszerek hazánkban, ami azt jelenti, hogy az árak lényegében elérték a nyugat-európai szintet, miközben a jövedelmek jóval alacsonyabbak.

Mi okozza az árak elszállását?

A GKI Gazdaságkutató Intézet elemzése szerint a fő okok az Európa-rekorder áfakulcs, amely jelenleg 27 százalék, valamint az élelmiszerláncokat sújtó különadók. Ezek a terhek közvetve vagy közvetlenül is beépülnek a fogyasztói árakba, amelyeket végül a vásárlók fizetnek meg.

Emellett az elmúlt hónapokban újra fellángolt az infláció is. A Központi Statisztikai Hivatal májusi adatai szerint az élelmiszerek ára éves szinten 5,9 százalékkal nőtt. Ha a vendéglátási szolgáltatásokat nem számítjuk bele, a drágulás még így is elérte a 4,5 százalékot.

Néhány alapvető termék esetében a helyzet még rosszabb:

• a tojás ára 26 százalékkal
• az étolajé 25,3 százalékkal
• a liszté 25 százalékkal
• a kávéé 22,5 százalékkal
• a csokoládéé és a kakaóé 22,3 százalékkal nőtt.

Bevásárlóturizmus: a határon túl olcsóbb a mindennapi kenyér

A kedvezőtlen árkörnyezet következménye máris látható: egyre több magyar indul Szlovákiába, Romániába, vagy éppen Ausztriába bevásárolni. A szakértők ezt a jelenséget „bevásárlóturizmusnak” nevezik, ami már a 2000-es évek közepén is ismert fogalom volt a határ menti térségekben, de most új lendületet kapott.

A különbség sokak számára már nem csupán százforintos tételekben mérhető. Egy család heti nagybevásárlása során akár 5–10 ezer forintot is megspórolhat, ha külföldön szerzi be a szükséges élelmiszereket. Ez különösen jelentős akkor, ha az üzemanyagköltségek mérséklődnek, és a határon túli boltokban széles kínálat, valamint jobb minőség várja a vevőket.

A fogyasztók és a kereskedők is szorongatott helyzetben

Nemcsak a vásárlók, de a kereskedők is érzik a helyzet súlyosságát. Egyre nehezebb érvényesülni egy olyan piacon, ahol az árakat nem a kínálat és kereslet szabályozza, hanem a közvetett adópolitikai intézkedések. A magyar boltoknak lépést kell tartaniuk az inflációval, ugyanakkor nem emelhetnek a végtelenségig, mert a vásárlóerő végessé vált.

A kisebb üzletek már most arról számolnak be, hogy forgalmuk csökken, mivel a vásárlók egyre gyakrabban döntenek a külföldi alternatívák mellett. Ez hosszú távon nemcsak a vállalkozások, hanem az államkassza szempontjából is problémát jelenthet, hiszen a forgalomkiesés kevesebb áfabevételt is jelent.

Kilátások és megoldási lehetőségek

A jelenlegi folyamatok fényében sürgetővé vált egy olyan gazdaságpolitikai fordulat, amely mérsékli az élelmiszerek áfaterheit, és ösztönzi a hazai termelést, valamint az ellátási lánc hatékonyabb működését. A kormány részéről eddig nem történt konkrét intézkedés ezen a téren, bár szakmai szervezetek évek óta szorgalmazzák az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését.

A GKI szerint amennyiben nem történik változás, a bevásárlóturizmus tovább fog erősödni, és még több magyar háztartás lesz kénytelen más országok üzleteiben keresni az olcsóbb megélhetés lehetőségét.

Összegzés

Az Eurostat és a hazai statisztikai adatok is világosan mutatják, hogy durván drágultak az élelmiszerek Magyarországon. Már 19 százalékkal többe kerülnek, mint Romániában, és 11-gyel, mint Szlovákiában. A fő okok között az Európa-rekorder áfakulcsot és a különadókat említik a szakértők. A vásárlók pedig egyre inkább a külföldi boltok felé fordulnak, hogy megkíméljék pénztárcájukat. A kérdés már csak az, hogy a döntéshozók mennyire hajlandók érdemben foglalkozni az élelmiszerárak fékezésével, mielőtt a helyzet teljesen kezelhetetlenné válik.

Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!