Fülöp Botond, a Vidéki Prókátorként ismertté vált ügyvéd a Magyar Hang Kompország című műsorában arról beszélt, hogy szerinte a 2026-os rendszerváltás sok tekintetben mélyebb társadalmi fordulat, mint az 1990-es volt. Az ügyvéd, aki korábban álnéven írt közéleti elemzéseket, majd a választások után felfedte kilétét, úgy látja: Magyarországon most kezd visszaállni a normális közéleti állapot. Fülöp Botond szerint az Orbán-rendszer működése „minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt”, és sokkal inkább szembement a nemzeti érdekekkel, mint akár a késő Kádár-rendszer. Az interjúban beszélt a kegyelmi ügy kirobbantásáról, Novák Katalin és Varga Judit felelősségéről, az uniós források elvesztéséről, a „maffiaállam” lebontásáról, valamint arról is, hogy ha a jogállam valóban helyreáll, szerinte elkerülhetetlen lesz Orbán Viktor felelősségének vizsgálata a családja meggazdagodása miatt.

Fülöp Botond szerint visszatért a normális közéleti állapot

Fülöp Botond, akit a közvélemény sokáig Vidéki Prókátorként ismert, a Magyar Hang műsorában arról beszélt, hogy az élete nem változott meg negatív irányban azután, hogy a választások után felfedte a kilétét. Sőt, állítása szerint csak pozitív visszajelzéseket kapott, sértő vagy gyalázkodó üzeneteket nem.

Az ügyvéd szerint ez önmagában is jelzi, hogy Magyarországon komoly változás történt. Mint mondta, nagyon fiatal kora óta részt vesz a közéletben névvel és arccal, számára tehát ez a természetes állapot. Most úgy érzi, ez a normális állapot kezd visszaállni Magyarországon.

Fülöp Botond ugyanakkor hangsúlyozta, hogy közéleti szerepvállalását szigorúan elválasztja ügyvédi munkájától. Ez azért fontos, mert a Vidéki Prókátor név az elmúlt időszakban erős közéleti márkává vált, különösen a kegyelmi ügy kirobbantása után.

A kegyelmi ügyet egy kúriai határozat böngészése közben találta meg

Az interjúban Fülöp Botond részletesen beszélt arról is, hogyan bukkant rá a kegyelmi ügyet elindító információkra. Elmondása szerint a 2022-es választás után őt is elérte az a társadalmi apátia, amely sokakat jellemzett, és úgy döntött, kevesebb politikai tartalmat fogyaszt, mert nem látott reményt a közeli változásra.

Azt mondta, álmában sem gondolta volna, hogy egy-két éven belül valódi politikai fordulat történik. A botrányt elindító információra szakmai munka közben, egy kúriai határozat böngészése során bukkant rá. Amikor a 444 megírta az ügyet, és beindult a lavina, az számára egyszerre volt ijesztő és jóleső érzés.

Úgy fogalmazott: jólesett neki, hogy ő indította el azt a folyamatot, amelynek végül komoly politikai következményei lettek. Bízott abban, hogy az ügynek pozitív hozadéka lesz az ország számára.

Novák Katalin és Varga Judit felelősségéről is beszélt

Fülöp Botond az interjúban elemezte a kegyelmi ügy jogi és politikai hátterét is. Szerinte Novák Katalin és Varga Judit is súlyos hibát követett el, de a felelősség jellege eltérő volt.

Novák Katalinnal kapcsolatban azt mondta, egy komoly köztársasági elnök nem engedheti meg, hogy protekciós alapon járjanak ki nála közjogi döntéseket. Szerinte az államfőnek fel kellett volna mérnie a politikai kockázatokat is.

Varga Judit felelősségét az ellenjegyzési jog természetével magyarázta. Fülöp szerint az ellenjegyzés lényege az, hogy a kormány közjogi értelemben átvállalja a felelősséget a köztársasági elnök döntéséért. Úgy vélte, egy komolyabb alkotmányos hagyományokkal rendelkező országban az ügy kormányválságot okozott volna.

A parlamenti vizsgálóbizottság munkájával kapcsolatban viszont nem volt derűlátó. Szerinte nehéz elképzelni, hogy bárki, akinek valóban köze volt az ügyhöz, ezt egy bizottsági meghallgatáson nyíltan elmondaná.

„Konkrétan nemzetárulás volt” az uniós pénzek elvesztése

Az Orbán-kormány és az Európai Unió konfliktusát Fülöp Botond logikus következménynek nevezte. Szerinte a Fidesz hatalomgyakorlása összeegyeztethetetlen volt az uniós értékekkel, ezért a konfliktusokat Brüsszel-ellenes narratívával kellett leplezniük saját szavazóik előtt.

Különösen keményen beszélt arról, hogy szerinte az Orbán-kormány a hatalom megtartása érdekében lemondott az országnak járó uniós forrásokról. Erre azt mondta: szerinte nincs jobb szó, ez konkrétan nemzetárulás volt.

Ez az állítás azért erős, mert Fülöp Botond nem egyszerű pénzügyi vitaként értelmezi az uniós források ügyét, hanem nemzeti érdek sérelmeként. Szerinte az a politika, amely a saját hatalmi rendszerének fenntartása miatt veszélyezteti az ország fejlődéséhez szükséges pénzeket, alapvetően szembemegy a magyar emberek érdekeivel.

Szerinte az Orbán-rendszer abnormálisabb volt, mint a késő Kádár-korszak

Az interjú egyik legerősebb mondata akkor hangzott el, amikor Fülöp Botond az Orbán-rendszer egészét értékelte. Úgy fogalmazott: ami az Orbán-rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt, és olyan mértékben volt ellentétes a nemzeti érdekekkel, hogy ez szerinte sokkal inkább elmondható volt róla, mint akár a nyolcvanas évek késő Kádár-rendszeréről.

Ez különösen súlyos történelmi összehasonlítás. Fülöp szerint a Kádár-rendszerrel a magyar társadalom jelentős része pozitív módon tudott azonosulni, ezért kialakulhatott később a Kádár-nosztalgia. Az Orbán-rendszerrel kapcsolatban viszont nem számít hasonló Orbán-nosztalgiára.

Úgy látja, a társadalom jelentős része sokkal inkább elutasította és meggyűlölte az Orbán-rendszert, mint ahogyan a késő Kádár-korszakhoz viszonyult. Ez szerinte fontos különbség az 1990-es és a 2026-os rendszerváltás között.

A 2026-os rendszerváltást inkább a társadalom harcolta ki

Fülöp Botond szerint az 1990-es rendszerváltás inkább elitek által letárgyalt politikai átmenet volt, míg a 2026-os fordulatot sokkal inkább a társadalom akarta, várta és harcolta ki.

Úgy fogalmazott: ez a mostani változás sokkal inkább a nép által kiharcolt esemény, mint a kilencvenes váltás volt. Ez a megközelítés azért fontos, mert szerinte a Tisza Párt győzelme mögött nem egyszerű pártpolitikai átrendeződés állt, hanem mély társadalmi igény a rendszer leváltására.

A választók nem pusztán kormányváltást akartak, hanem rendszerváltást: a közélet, az állam, a jogállami intézmények és a hatalomgyakorlás teljes újraszervezését.

„Maffiaállamot kell lebontani, és jogállamot kell építeni”

Az új kormány előtt álló feladatokról Fülöp Botond azt mondta: itt nem normális kormányváltásról van szó, hanem egy maffiaállam lebontásáról és egy jogállam felépítéséről. Ezzel magyarázta azt is, miért tartja szükségesnek bizonyos közjogi szereplők eltávolítását.

Elismerte, hogy egy normális jogállamban problémás lenne, ha egy új alkotmányozó többség idő előtt megszüntetné közjogi méltóságok megbízatását. Szerinte azonban a jelenlegi helyzet nem normális jogállami átmenet, hanem egy olyan rendszer lebontása, amelyben a jogállami intézményeket a hatalom saját embereivel töltötte fel.

Fülöp szerint az Orbán-rendszer éppen azzal tudta kisiklatni a jogállami működést, hogy megfelelő embereket helyezett megfelelő pozíciókba. Ezért úgy véli, azok a közjogi szereplők, akik a maffiaállamot kiszolgálták, méltatlanná váltak arra, hogy egy jogállamban is közjogi méltóságot töltsenek be.

Fülöp szerint az elszámoltatás valójában csak a jogszabályok betartását jelenti

Az interjúban az igazságtétel kérdése is előkerült. Fülöp Botond szerint az, amit elszámoltatásnak nevezünk, lényegében nem más, mint hogy az ország végre úgy működjön, ahogyan a jogszabályok szerint működnie kellene.

Szerinte ha az állam mostantól valóban jogállamként működik, kompromisszumok nélkül érvényesül a törvény előtti egyenlőség, akkor mindenkivel szemben büntetőeljárást kell indítani, aki bűncselekményt követett el. Úgy véli, ez Orbán Viktorra is vonatkozik.

Fülöp azt mondta: nehéz elképzelni, hogy egy politikai vezető regnálása alatt a családjának minden tagja milliárdos lesz, a gyerekkori barátja milliárdos lesz, és ezért semmilyen büntetőjogi felelősség ne merülhessen fel. Fontos ugyanakkor, hogy a felelősség megállapítása minden esetben a hatóságok és a bíróságok feladata, jogállami eljárások keretében.

Magyar Péterrel még nem találkozott, de nyitott lenne felkérésre

Fülöp Botond az interjú végén arról is beszélt, hogy Magyar Péterrel még nem találkozott, és az új kormány részéről sem keresték meg. Ugyanakkor nem zárkózna el egy felkéréstől, ha olyan feladatot kapna, amelyet magáénak érez, és amelyet legalább annyira hasznosnak tartana a közösség és a nemzet számára, mint a mostani munkáját.

Ez azért érdekes, mert Fülöp Botond neve a kegyelmi ügy után erősen összekapcsolódott a rendszerkritikus jogi és közéleti gondolkodással. Ha szerepet vállalna a közéletben vagy az új intézményi átmenetben, az további politikai jelentőséget adhatna annak a munkának, amelyet Vidéki Prókátorként kezdett.

Az interjú alapján azonban egyelőre nem kormányzati szereplőként, hanem független jogászként és közéleti gondolkodóként értékeli a rendszerváltás utáni helyzetet.

A Vidéki Prókátor szerint most dől el, valóban jogállam épül-e

Fülöp Botond megszólalása egyszerre volt személyes visszatekintés, jogi elemzés és politikai vádirat az Orbán-rendszerrel szemben. A Vidéki Prókátor szerint a mostani helyzet nem hasonlítható egy hagyományos kormányváltáshoz, mert egy olyan rendszert kell lebontani, amely szerinte a jogállami intézményeket saját hatalmi céljainak szolgálatába állította.

Az interjú legfontosabb üzenete az, hogy az elszámoltatás nem bosszú, hanem a jogállami működés helyreállítása. Ha valóban mindenki egyenlő a törvény előtt, akkor nem lehet kivétel korábbi miniszterelnök, kormánytag, közjogi méltóság, oligarcha vagy hatalomközeli szereplő sem.

Fülöp Botond szerint a 2026-os rendszerváltás társadalmi felhatalmazása éppen erről szól: nem pusztán új kormányt kellett választani, hanem vissza kellett adni az államot a jogállamnak és a magyar embereknek. A következő évek nagy kérdése az lesz, hogy ez a történelmi lehetőség valóban rendszerszintű változássá válik-e.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Fülöp Botond / Facebook

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!