A Belügyminisztérium közlése szerint már májusban megindult azoknak a politikai alapon megadott menekült jogállásoknak a felülvizsgálata, amelyeket az előző, Orbán Viktor vezette kormány idején adtak ki. A vizsgálat több ismert külföldi politikus ügyét is érintheti, köztük a Magyarországon menedékjogot kapott lengyel jobboldali politikusokét, Marcin Romanowskiét és Zbigniew Ziobróét, valamint Nikola Gruevszki volt észak-macedón kormányfőét is. A menekültügyi hatóság hivatalos úton értesítette az érintetteket, és személyes megjelenésre hívta fel őket, mert a tényállás tisztázásához erre szükség van. Ha nem jelennek meg, akkor a hatóság a rendelkezésre álló iratok alapján, távollétükben dönt. Magyar Péter miniszterelnök már a választási győzelem után világossá tette: Budapest és Magyarország nem lesz nemzetközi körözés alatt álló bűnözők lerakóhelye.

Májusban elindult a politikai menedékjogok felülvizsgálata

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a menekültügyi hatóság már májusban megkezdte azoknak a menekült jogállásoknak a felülvizsgálatát, amelyeket európai uniós állampolgárok részére politikai indokok alapján biztosítottak. A közlés alapján a vizsgálat jelenleg is tart.

A hatóság a vizsgálat megindításáról hivatalos úton értesítette az érintetteket. Az értesítésben arra is felszólították őket, hogy személyesen jelenjenek meg a hatóság előtt, mert a tényállás tisztázása csak így végezhető el teljes körűen.

A Belügyminisztérium azt is közölte: ha az érintettek megjelennek a meghallgatáson, bemutathatják a jogállásukkal kapcsolatos álláspontjukat és bizonyítékaikat. Ha viszont nem jelennek meg, akkor a menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok és dokumentumok alapján, távollétükben hozza meg a döntést.

Ez különösen fontos azokban az ügyekben, ahol az érintettek már nem tartózkodnak Magyarországon, vagy ismeretlen helyen vannak. A döntéseket minden esetben közlik az érintettekkel, ha pedig a tartózkodási helyük ismeretlen, akkor a jogszabályoknak megfelelően hirdetményben teszik közzé.

Romanowski és Ziobro ügye is érintett lehet

Az elmúlt évek egyik legnagyobb feltűnést keltő menedékjogi ügye két lengyel jobboldali politikushoz, Marcin Romanowskihoz és Zbigniew Ziobróhoz kötődik. Mindketten az Orbán-kormány idején kaptak menedékjogot Magyarországon, miközben hazájukban súlyos ügyekkel néztek szembe.

Marcin Romanowski 2024 decemberében menekült Magyarországra, ahol politikai menedékjogot kapott. A lengyel ügyészség közpénzekkel való visszaéléssel és korrupcióval gyanúsítja a nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság, vagyis a PiS politikusát. Az ügyben fontos hangsúlyozni: a gyanúsítás önmagában nem jelent bűnösséget, a büntetőjogi felelősséget bíróság állapíthatja meg.

Zbigniew Ziobro, Lengyelország korábbi igazságügyi minisztere szintén érintett lehet a felülvizsgálatban. Őt azzal gyanúsítják, hogy a PiS kormányzása idején igazságügyi miniszterként szervezett bűnözői csoportot alapított és irányított. A gyanú szerint a szervezet akár több mint 150 millió złotyt, vagyis mintegy 12,7 milliárd forintot is elsikkaszthatott. Ziobro jelenleg is körözés alatt áll Lengyelországban, az Orbán-kormány pedig idén januárban neki és feleségének is menedékjogot adott Magyarországon.

A választási vereség után mindkét lengyel politikus elhagyta Magyarországot

A Fidesz április 12-i választási veresége után Ziobro és Romanowski is gyorsan távozott Magyarországról. Magyar Péter korábban arra utalt, hogy Ziobro az Egyesült Államok felé távozhatott, Romanowski pedig Szerbia felé hagyta el az országot.

Ez különösen érzékennyé teszi az ügyet. Ha az érintettek nem jelennek meg a magyar hatóságok előtt, akkor a menekültügyi hatóság a rendelkezésére álló dokumentumok alapján dönthet a jogállásukról. A döntéssel szemben ugyanakkor bírósági jogorvoslattal élhetnek.

A Belügyminisztérium közlése szerint az eljárások részleteiről a nyilvánosságot csak akkor lehet tájékoztatni, ha a menekült jogállás visszavonásáról rendelkező határozatok jogerőre emelkedtek. Ez azt jelenti, hogy a folyamat jogilag kötött, és a részletek egy része egyelőre nem kerülhet nyilvánosságra.

Magyar Péter már korábban felülvizsgálatot ígért

Magyar Péter már a választási győzelme után tartott sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a kormányalakítás után felülvizsgálják azoknak a külföldi politikusoknak a helyzetét, akik az Orbán-kormánytól politikai menedékjogot kaptak, miközben hazájukban már ítélettel vagy bírósági eljárással néznek szembe.

A miniszterelnök májusi varsói látogatásán még keményebben fogalmazott: azt mondta, Budapest és Magyarország nem lesz nemzetközi körözés alatt álló bűnözők lerakóhelye. Ez a mondat világos külpolitikai és jogállami irányváltást jelzett az Orbán-kormány gyakorlatához képest.

A Tisza-kormány álláspontja szerint a menedékjog nem lehet politikai szívesség, nem lehet menekülőút szövetséges pártok vagy politikai barátok számára, és nem szolgálhatja azt, hogy más országokban büntetőeljárással szembenéző politikusok Magyarországon találjanak védelmet.

Romanowski magyarországi szerepe is kérdéseket vetett fel

Marcin Romanowskiról nemrég az is kiderült, hogy 17,5 millió forintot keresett a budapesti Magyar-Lengyel Szabadság Intézet vezetőjeként. Az intézetet az Alapjogokért Központ hozta létre Romanowski kedvéért.

Ez az információ újabb kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogyan illeszkedett Romanowski magyarországi jelenléte a korábbi kormány politikai és intézményi hálózatába. Nemcsak arról van szó, hogy menedékjogot kapott, hanem arról is, hogy magyarországi szerepet és jövedelmet biztosíthattak számára egy fideszes agytröszthöz köthető intézményen keresztül.

A kérdés ezért túlmutat egyetlen menekültügyi döntésen. A vizsgálat azt is segíthet feltárni, hogy a korábbi kormány milyen politikai kapcsolatrendszerben, milyen indokok alapján és milyen intézményi háttérrel biztosított védelmet külföldi szövetségeseinek.

Nikola Gruevszki ügye is napirendre kerülhet

A felülvizsgálat feltehetően Nikola Gruevszki, Észak-Macedónia volt miniszterelnökének ügyét is érintheti. Gruevszki a VMRO–DPMNE színeiben tíz éven át vezette az egykori jugoszláv tagállamot, majd a 2016-os választási veresége után korrupciós eljárás indult ellene.

A volt kormányfő kétéves börtönbüntetése elől megszökött hazájából, és magyar kormányzati közreműködéssel, harmadik országon keresztül jutott Magyarországra 2018 végén. Azóta távollétében további korrupciós ügyekben is elítélték, összesen 10 év börtönt kapott, miközben tömeges lehallgatásokkal is vádolták.

Gruevszki ügye évek óta a magyar menekültügyi és külpolitikai gyakorlat egyik legvitatottabb példája. A kérdés az, hogy egy jogerősen elítélt, hazájában börtönbüntetés elől menekülő volt kormányfő miért és milyen indokok alapján kaphatott védelmet Magyarországon.

A menedékjog nem lehet politikai menekülőút

A Belügyminisztérium vizsgálata a jogállamiság egyik fontos próbája lehet. A menedékjog intézménye eredetileg azok védelmét szolgálja, akiket üldözés, politikai megtorlás, háború vagy súlyos jogsértés fenyeget. Nem arra való, hogy politikai szövetségesek, korrupcióval gyanúsított vagy elítélt szereplők kibújjanak hazájuk igazságszolgáltatása alól.

Természetesen minden egyes ügyet egyedileg kell vizsgálni. A gyanúsítás nem jelent bűnösséget, és a menekült jogállás felülvizsgálata sem jelent automatikus visszavonást. Az érintetteknek joguk van bemutatni az álláspontjukat és bizonyítékaikat, a hatósági döntés ellen pedig bírósági jogorvoslatot is igénybe vehetnek.

Mégis fontos politikai és erkölcsi kérdés, hogy az Orbán-kormány milyen alapon adott menedékjogot olyan külföldi politikusoknak, akik saját országukban súlyos büntetőügyekkel néztek szembe. A Tisza-kormány most ezt a gyakorlatot vizsgálja felül.

A jogerős döntések után derülhetnek ki a részletek

A Belügyminisztérium közlése szerint az eljárások részleteiről csak akkor tájékoztatják a nyilvánosságot, ha a menekült jogállás visszavonásáról szóló határozatok jogerőre emelkednek. Ez a szabály védi az eljárások törvényességét és az érintettek jogait, ugyanakkor azt is jelenti, hogy a közvéleménynek várnia kell a részletekre.

A vizsgálat azonban már önmagában jelentős fordulat. Az új kormány nem kívánja érintetlenül hagyni azokat a döntéseket, amelyekkel az előző kabinet politikai menedéket biztosított külföldi szövetségeseknek vagy vitatott hátterű politikusoknak.

A menekült jogállások felülvizsgálata ezért nemcsak jogi, hanem külpolitikai üzenet is: Magyarország újra együtt akar működni európai partnereivel, és nem kíván olyan szerepet betölteni, amelyben más országok igazságszolgáltatása elől menekülő politikusok biztonságos kikötőjeként jelenik meg.

Magyarország visszazárná a politikai menedékjog kiskapuit

A Belügyminisztérium vizsgálata azt jelzi, hogy a Tisza-kormány lezárná a politikai menedékjog korábbi, vitatott gyakorlatát. A cél az, hogy Magyarország ne legyen menedék azoknak, akik hazájukban súlyos büntetőeljárásokkal, ítéletekkel vagy körözéssel néznek szembe, miközben politikai kapcsolataik révén próbálnak védelmet szerezni.

Az ügy tétje nagyobb annál, mint hogy néhány ismert külföldi politikus elveszíti-e magyarországi státuszát. A kérdés az, hogy Magyarország jogállamként működik-e: tiszteletben tartja-e a nemzetközi együttműködést, a bírósági eljárásokat, az európai partnerek jogi kéréseit, és csak valóban indokolt esetben ad-e menedékjogot.

A következő hónapokban kiderülhet, hogy Romanowski, Ziobro, Gruevszki és más érintettek ügyében milyen döntést hoz a menekültügyi hatóság. A Tisza-kormány üzenete azonban már most világos: Magyarország nem lehet többé politikai menedékhely a régi rendszer szövetségeseinek és körözött szereplőknek.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Magyar Péter / Facebook

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!