Kiderült, mennyi állami támogatást kapnak a parlamenti pártok
Megjelentek a Magyar Közlönyben a 2026-os országgyűlési választás eredménye alapján járó párt- és pártalapítványi állami támogatások összegei. A döntés szerint a parlamentbe jutott pártok közül a Tisztelet és Szabadság Párt, vagyis a Tisza kapja a legnagyobb közvetlen támogatást: 706,6 millió forintot. A Fidesz 517,7 millió forintra, a Mi Hazánk Mozgalom 157,2 millió forintra, a KDNP pedig 92,9 millió forintra számíthat. A pártalapítványok között szintén a Tiszához kötődő Tartalékok kapja a legnagyobb összeget, több mint 887 millió forintot. A Magyar Közlönyben más kormányzati döntések is megjelentek: szigorítják a vendégmunkások foglalkoztatására vonatkozó szabályokat, elindul a pártfinanszírozási rendszer soron kívüli felülvizsgálata, és több környezetvédelmi, oktatási, valamint átláthatósági intézkedésről is határozat született.
A Tisza kapja a legnagyobb párttámogatást
A Magyar Közlönyben közzétett döntés alapján a 2026-os országgyűlési választás eredménye szerint határozták meg, mekkora állami támogatás jár az egyes parlamenti pártoknak. A négy parlamentbe jutott párt közül a Tisztelet és Szabadság Párt kapja a legnagyobb összeget.
A parlamentbe jutott pártok támogatása így alakul:
Tisztelet és Szabadság Párt: 706 612 582 forint
Fidesz: 517 689 412 forint
Mi Hazánk Mozgalom: 157 188 388 forint
Kereszténydemokrata Néppárt: 92 925 000 forint
Az országos listán mandátumot nem szerző pártok közül csak a Demokratikus Koalíció számíthat támogatásra, mivel elérte az 1 százalékos küszöböt.
Demokratikus Koalíció: 12 384 620 forint
A számok világosan mutatják a választás utáni politikai erőviszonyokat. A Tisza Párt nemcsak kormányra került, hanem az állami párttámogatási rendszerben is a legnagyobb jogosulttá vált. A Fidesz továbbra is jelentős összeget kap, de a támogatási arányok egyértelműen tükrözik az április 12-i választáson kialakult új politikai helyzetet.
Közel 900 millió forint jut a Tisza pártalapítványának
A pártalapítványok támogatása még látványosabban mutatja a politikai átrendeződést. A Tisza Párthoz kötődő Tartalékok kapja a legnagyobb támogatást, több mint 887 millió forintot.
A pártalapítványok támogatása a Magyar Közlönyben megjelent döntés alapján így alakul:
Tartalékok, a Tisza Párt alapítványa: 887 258 069 forint
Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Fidesz alapítványa: 614 116 470 forint
Mi Hazánk Alapítvány: 92 910 810 forint
Új Köztársaságért Alapítvány, a DK alapítványa: 17 905 452 forint
Barankovics István Alapítvány, a KDNP alapítványa: 3 009 199 forint
Ez azt jelenti, hogy a Tisza közvetlen párttámogatása és pártalapítványi támogatása együtt több mint 1,59 milliárd forintot tesz ki. A Fidesz és alapítványa összesen nagyjából 1,13 milliárd forint állami támogatáshoz jut. A különbség politikai értelemben is fontos: az új kormánypárt nemcsak parlamenti és kormányzati értelemben került az első helyre, hanem szervezeti és háttérintézményi építkezéséhez is jelentős forráshoz jut.
A 2022-es támogatásokhoz képest nagyot változott a politikai térkép
A mostani összegek különösen látványosak, ha összevetjük őket a 2022-es választás utáni támogatásokkal. Akkor a Fidesz 591 514 614 forintot, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány pedig 796 941 227 forintot kapott. A KDNP 93 644 643 forintos párttámogatásra, a Barankovics István Alapítvány pedig 75 814 846 forintra számíthatott.
A Demokratikus Koalíció 2022 után még 156 710 971 forint párttámogatást és 167 161 572 forint alapítványi támogatást kapott. Ehhez képest most a DK közvetlen támogatása 12 384 620 forintra, alapítványáé pedig 17 905 452 forintra esett vissza. Ez jól mutatja, mennyire átalakult a korábbi ellenzéki térfél: a DK parlamenti mandátum nélkül maradt, és csak az 1 százalékos küszöb átlépése miatt részesülhet támogatásban.
A Mi Hazánk Mozgalom támogatása ugyanakkor nőtt: 2022 után 106 793 992 forintot kapott, most 157 188 388 forintot. A Mi Hazánk Alapítvány támogatása viszont hasonló nagyságrendben maradt: korábban 94 860 665 forintot kapott, most 92 910 810 forintra számíthat.
Soron kívül felülvizsgálják a pártfinanszírozási szabályokat
A Magyar Közlönyben megjelent döntések szerint a pártokat és pártalapítványokat megillető állami támogatásra vonatkozó szabályozást soron kívül felülvizsgálják. Ez különösen fontos, mert a pártfinanszírozás hosszú ideje a magyar közélet egyik legérzékenyebb kérdése.
A támogatások átláthatósága, a pártalapítványok működése, a kampányfinanszírozás, az állami és magánforrások aránya, valamint a politikai háttérintézmények szerepe mind olyan terület, ahol a választók joggal várnak tiszta szabályokat. Egy új politikai korszakban különösen fontos, hogy a pártpénzek útja követhető legyen, és ne ismétlődjenek meg azok a gyakorlatok, amelyek a korábbi években sok bírálatot kaptak.
Kármán András pénzügyminiszternek azonnal gondoskodnia kell 1 644 250 705 forint egyszeri átcsoportosításáról. Ez az összeg a pártok és pártalapítványok 2026. évi, május 31-ig fel nem használt előirányzatából kerülhet átrendezésre a választási eredmények alapján.
Három országból nem jöhetnek új vendégmunkások Magyarországra
A Magyar Közlönyben megjelent egy másik fontos döntés is: módosították a vendégmunkások Magyarországon történő foglalkoztatásáról szóló rendeletet. Szombattól Georgia, Örményország és a Fülöp-szigeteki Köztársaság állampolgárai már nem jöhetnek újonnan dolgozni Magyarországra.
A korábban kiadott engedélyek ugyanakkor érvényesek maradnak lejártukig. Orbán Anita külügyminiszter ennek megfelelően a Hivatalos Értesítőben visszavonta a szaktárca korábbi közleményét.
A döntés illeszkedik abba a kormányzati irányba, amely a harmadik országokból érkező, nem magyar vendégmunkások behozatalának szabályozását felülvizsgálja. A vendégmunkás-kérdés az elmúlt években számos ipari beruházás és települési konfliktus kapcsán került előtérbe. A kormány most azt jelzi: újraszabja, honnan, milyen feltételekkel és milyen ágazatokba érkezhetnek külföldi munkavállalók.
Augusztus végéig új pedagógusértékelési javaslat készül
A Magyar Közlönyben megjelent döntések szerint a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének megújításáról egyelőre határozat született. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek augusztus végéig kell kidolgoznia egy szakmai javaslatot, amely alkalmas a valós teljesítmények mérésére.
A kormány korábban jelezte, hogy a jelenlegi pedagógusértékelési rendszert aránytalan adminisztratív tehernek tartja, ezért annak átalakítására készül. A mostani határozat alapján a szakmai szervezetek bevonásával kell új javaslatot készíteni.
Ez fontos jelzés a pedagógusoknak, akik hosszú ideje kifogásolják a túlzott adminisztrációt és a szakmailag vitatható értékelési rendszereket. A kérdés most az, hogy az új modell valóban a tanári munka minőségét, a szakmai fejlődést és az oktatás javítását szolgálja-e, vagy ismét csak újabb kötelező papírmunkát jelent majd.
Környezetvédelmi fordulat: új főhatóság, fakitermelési moratórium, szigorúbb szankciók
A kormány több környezetvédelmi döntést is hozott. A határozatok szerint önálló Országos Környezetvédelmi Főhatóságot hoznak létre, és megerősítik a környezeti felelősségi rendszert. Szigorítják a környezetkárosító tevékenységekkel szembeni szankciókat, a védett állami erdők megőrzése érdekében pedig átmeneti fakitermelési moratóriumot rendeltek el.
Emellett megszüntetik az akkumulátor-újrafeldolgozó üzem helyszínére vonatkozó miniszteri kijelölési jogot, és felülvizsgálják a hulladékgazdálkodási koncesszióról kötött szerződést.
Ezek a lépések egyértelműen azt jelzik, hogy a kormány a környezetvédelmi és iparpolitikai döntéseket is új alapokra helyezné. A cél az lehet, hogy a korábbi, sokszor gyorsított és helyi közösségeket megkerülő beruházási gyakorlat helyett átláthatóbb, szigorúbb és felelősebb szabályozás jöjjön létre.
Kivizsgálják a lélegeztetőgépek ügyét és nyilvánosság jöhet a Budapest–Belgrád vasútvonalnál
A Magyar Közlönyben megjelent határozatok szerint a kormány azonnal megkezdi a koronavírus-járvány idején százmilliárdokért beszerzett lélegeztetőgépek ügyének kivizsgálását is. Ez az előző korszak egyik legtöbbet vitatott állami beszerzése volt, amelynek részletei régóta foglalkoztatják a közvéleményt.
A Tisza-kormány döntött a Budapest–Belgrád vasútvonal magyar szakaszának beruházásával összefüggő dokumentumok nyilvánosságra hozataláról és a beruházás átvilágításával kapcsolatos intézkedésekről is.
Ez a projekt az előző korszak egyik legtöbbet vitatott beruházása volt. A költségek, a szerződéses háttér, a megtérülés és a nemzetközi összefüggések hosszú ideje komoly kérdéseket vetnek fel. A dokumentumok nyilvánosságra hozatala és az átvilágítás lehetőséget adhat arra, hogy a közvélemény pontosabb képet kapjon arról, milyen feltételek mellett valósult meg a beruházás, és milyen kötelezettségeket vállalt az állam.
Az új támogatási összegek a politikai korszakváltást tükrözik
A Magyar Közlönyben megjelent párttámogatási döntések világosan mutatják, hogyan rendeződött át a magyar politika a 2026-os választás után. A Tisza Párt közvetlen párttámogatása és alapítványi támogatása is a legnagyobb lett, miközben a Fidesz jelentős, de már második helyre szorult állami forrásra számíthat.
A DK támogatásának visszaesése különösen látványos: a 2022-es összegekhez képest töredékére csökkent a párt és alapítványa állami támogatása. A Mi Hazánk parlamenti jelenléte viszont magasabb támogatást eredményezett, míg a KDNP továbbra is külön pártként részesül állami pénzből.
A pártfinanszírozási szabályok soron kívüli felülvizsgálata azt jelzi, hogy a kormány nemcsak az összegeket akarja újraosztani a választási eredmények alapján, hanem magát a rendszert is vizsgálat alá veszi. A következő kérdés az lesz, hogy a párt- és pártalapítványi pénzek felhasználása mennyire válik átláthatóvá, ellenőrizhetővé és igazságossá az új politikai korszakban.
Fotó: MTI / MTVA
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!














