A Vidéki prókátor néven ismert Fülöp Botond ügyvéd szerint Magyar Péter hétfői bejelentése után arra lehet számítani, hogy a Tisza Párt egy egyszerű, „tabula rasa” jellegű Alaptörvény-módosítással próbálja rendezni Sulyok Tamás köztársasági elnök és más, az Orbán-rendszerhez kötött közjogi vezetők ügyét. A kegyelmi botrány kirobbantásában fontos szerepet játszó ügyvéd úgy látja, a tervezett módosítás a kormányváltást valódi rendszerváltássá emelheti, mert szerinte az Orbán-rendszer lényege nem pusztán az intézményekben, hanem az azok élére ültetett személyekben rejlett. Fülöp Botond álláspontja szerint egy ilyen Alaptörvény-módosítást tartalmi szempontból sem a köztársasági elnök, sem az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatna. A kérdés várhatóan éles politikai és közjogi vitát indít, mert a Tisza rendszerváltásként, az ellenzék viszont alkotmányos válságként keretezheti a folyamatot.

A Vidéki prókátor szerint a Tisza átvághatja a gordiuszi csomót

Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a Sándor-palotánál jelentette be, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök ügyében Alaptörvény-módosításra készülnek. A bejelentés után Fülöp Botond, a Vidéki prókátor néven ismert ügyvéd közösségi oldalán értékelte a helyzetet.

Szerinte a Tisza Párt egy egyszerű „tabula rasa” Alaptörvény-módosítással vághatja át azt a közjogi gordiuszi csomót, amelyet az előző rendszerben megválasztott vagy kinevezett közjogi vezetők hivatalban maradása jelent. A Vidéki prókátor úgy látja, a módosítás célja Orbán Viktor „közjogi bábjainak” megbízatásának megszüntetése lehet.

Az ügyvéd szerint a Tisza várhatóan a NER történelmi bűneire, az Orbán-rendszer bukására és a rendszerváltásra adott választói felhatalmazásra hivatkozhat. Ez politikailag erős keretezés: nem egyszerű személycserékről, hanem egy korszak lezárásáról beszél.

A „tabula rasa” kifejezés ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a Tisza nem egyenként, bonyolult és hosszadalmas eljárásokkal próbálná eltávolítani az érintett közjogi szereplőket, hanem egy átfogó alkotmányos módosítással teremtene új helyzetet.

Fülöp Botond szerint a módosítás alkotmányossági szempontból nem lenne vizsgálható

A Vidéki prókátor bejegyzésének egyik legfontosabb állítása az, hogy az Alaptörvény rendelkezései alapján egy ilyen tartalmi módosítást alkotmányossági szempontból sem a köztársasági elnök, sem az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatna.

Ez rendkívül erős közjogi állítás, amely várhatóan komoly vitát vált ki jogászok, politikusok és közéleti szereplők között. Fülöp Botond értelmezése szerint az Alaptörvény módosítása olyan politikai és alkotmányozó hatalmi döntés lehet, amelynek tartalmát a jelenlegi közjogi szereplők nem bírálhatják felül.

A kérdés azért különösen érzékeny, mert Sulyok Tamás köztársasági elnök korábban éppen arra hivatkozott, hogy a konfliktus alkotmányos rendezést igényel, és nem tartja megoldásnak saját lemondását. Magyar Péter viszont most azt jelezte: a kormánytöbbség alkotmányos úton, Alaptörvény-módosítással lépne tovább.

Fülöp Botond szerint ez a lépés a kormányváltást rendszerváltássá emelheti. Állítása szerint ezzel egyértelművé válna, hogy az Orbán-rendszer működésének lényege nem az intézmények puszta létezésében, hanem az azok élén álló személyek politikai lojalitásában volt.

Szerinte Orbán rendszerének lényege a személyi függés volt

A Vidéki prókátor értelmezése szerint az Orbán-rendszer nem egyszerűen jogszabályokból és intézményi keretekből állt, hanem olyan személyi hálózatból, amely a kulcspozíciókon keresztül biztosította a korábbi hatalom továbbélését.

Ezért látja úgy, hogy a kormányváltás önmagában nem elegendő. Ha a régi rendszerben kiválasztott közjogi vezetők hivatalban maradnak, akkor szerinte az előző politikai korszak intézményi befolyása tovább élhet, még akkor is, ha a választók új többséget adtak a Tiszának.

Fülöp Botond bejegyzése alapján a tervezett Alaptörvény-módosítás éppen erre adhat választ. Nem az intézmények megszüntetéséről, hanem azok megtisztításáról szólhat a Tisza narratívája szerint. A cél az lehet, hogy a közjogi rendszerben ne maradjanak olyan vezetők, akiket az új kormányoldal az Orbán-rendszer politikai támaszainak tart.

Ez a gondolat illeszkedik Magyar Péter korábbi felszólításaihoz is. A miniszterelnök nemcsak Sulyok Tamás lemondását követelte, hanem több más közjogi vezető távozását is, köztük a Kúria, az Alkotmánybíróság, az Országos Bírósági Hivatal, a legfőbb ügyészség, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiahatóság vezetőiét.

Sulyok Tamás társadalmi támogatottságát is felidézte

Fülöp Botond arról is írt, hogy Sulyok Tamást ma már a magyar társadalom túlnyomó többsége nem kívánja köztársasági elnökként látni. Ezzel arra a politikai háttérre utalt, amelyet az elmúlt napok felmérései is erősítettek: a közvélemény jelentős része szerint az államfőnek távoznia kellene.

A Vidéki prókátor szerint Sulyok Tamás mindmáig nem tudott elfogadható magyarázatot adni arra, miért nem lépett fel az orbáni hatalom demokrácia- és jogállamiság-ellenes túlkapásai ellen. Úgy látja, az államfő nem állt ki azok mellett sem, akiket a hatalom megtámadott vagy magukra hagyott.

Ez a kritika lényegében megegyezik Magyar Péter érvelésével. A miniszterelnök hétfőn a Sándor-palota előtt azt mondta, Sulyok Tamás több olyan ügyben is hallgatott, amikor szerinte köztársasági elnökként meg kellett volna szólalnia. Magyar Péter szerint az államfő nem tudta megtestesíteni a nemzet egységét, ezért nem alkalmas a tisztség betöltésére.

Kemény szavakkal bírálta az államfőt

Fülöp Botond rendkívül éles szavakkal jellemezte Sulyok Tamást. Bejegyzése szerint az államfő az Orbán-rendszer „fegyelmezett katonája”, valamint az elvtelen megalkuvás és a szervilizmus jelképe.

Ez erős politikai minősítés, amely jól mutatja, mennyire kiéleződött a köztársasági elnök körüli vita. A Vidéki prókátor szerint minél tovább marad Sulyok Tamás hivatalában, annál tovább kell elviselnie a magyarok többségének megvetését.

A megfogalmazás egyszerre jogi, politikai és erkölcsi síkra helyezi az ügyet. Fülöp Botond nem pusztán azt állítja, hogy Sulyok Tamás közjogilag problémás helyzetbe került, hanem azt is, hogy politikai és morális értelemben elvesztette azt a társadalmi legitimitást, amelyre egy köztársasági elnöknek szüksége lenne.

Török Gábor szerint a két oldal teljesen másként keretezi majd az ügyet

A Sulyok-ügy kapcsán Török Gábor politológus is megszólalt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Sulyok Tamásra ritkán lehetett a nemzet egységét megtestesítő köztársasági elnökként tekinteni. Szerinte a Fidesz hitelessége is erősen kétséges akkor, amikor diktatúrát emleget.

Török Gábor szerint a kialakuló politikai helyzetben a Tisza Párt valóban rendszerváltásként fogja keretezni a Sulyok-ügyet, míg az ellenzék alkotmányos válságról beszél majd. Ez a mondat pontosan leírja a következő hetek politikai csatájának várható természetét.

A Tisza oldaláról a történet arról szólhat, hogy az április 12-i választói felhatalmazás után le kell zárni az Orbán-rendszer közjogi maradványait. A Fidesz és szövetségesei viszont várhatóan azt fogják állítani, hogy a Tisza a saját politikai céljaihoz igazítja az alkotmányos rendszert, és veszélyes precedenst teremt a közjogi tisztségek politikai eltávolításával.

A vita középpontjában az áll: kormányváltás vagy rendszerváltás történt?

A Sulyok Tamás körüli konfliktus egyik alapvető kérdése az, hogy az áprilisi választási győzelem egyszerű kormányváltást vagy rendszerváltást jelentett-e. A Tisza Párt és Magyar Péter következetesen az utóbbi mellett érvel. Szerintük a választók nemcsak új kormányt, hanem új politikai korszakot akartak.

Sulyok Tamás és a korábbi rendszer szereplői ezzel szemben azt hangsúlyozzák, hogy a közjogi tisztségek mandátuma nem politikai hangulat vagy választási eredmény alapján szűnik meg. Ez az érvelés a jogfolytonosságra, az alkotmányos stabilitásra és az intézmények kiszámítható működésére épül.

A Vidéki prókátor mostani bejegyzése egyértelműen a Tisza értelmezését erősíti. Szerinte a kormányváltás rendszerváltássá emelése éppen azzal történhet meg, ha a Tisza megszünteti az előző rendszer személyi beágyazottságát a kulcsfontosságú közjogi pozíciókban.

Az Alaptörvény-módosítás lehet a következő nagy politikai csata

Magyar Péter hétfői bejelentése után a következő nagy kérdés az lesz, pontosan milyen Alaptörvény-módosítást terjeszt be a Tisza, és az milyen körben érinti majd a közjogi vezetőket. A Vidéki prókátor szerint egy átfogó, „tabula rasa” jellegű megoldás várható, de a konkrét szöveg egyelőre nem ismert.

A módosítás tartalma döntő jelentőségű lesz. Attól függően, hogyan fogalmazzák meg, érintheti csak Sulyok Tamást, de kiterjedhet más, Magyar Péter által korábban lemondásra felszólított közjogi méltóságokra is.

A politikai tét óriási. Ha a Tisza sikerrel viszi végig az Alaptörvény-módosítást, azzal valóban új közjogi helyzetet teremthet. Ha viszont a folyamat alkotmányos válságként rögzül a közvéleményben, az komoly politikai kockázatot is jelenthet a kormány számára.

A Vidéki prókátor szerint azonban ez a lépés nem a jogállam lebontása, hanem éppen annak helyreállítása lehet. Álláspontja szerint Orbán Viktor bukása után a jogállam akár gyorsan is visszaállítható, ha a régi rendszer kulcsembereit eltávolítják a közjogi pozíciókból.

A Sulyok-ügy a Tisza rendszerváltó ígéretének első nagy próbája

A Sulyok Tamás körüli vita most már messze túlmutat egyetlen személy sorsán. Arról szól, hogy Magyar Péter és a Tisza-kormány hogyan értelmezi saját felhatalmazását, meddig mehet el az előző korszak közjogi örökségének felszámolásában, és milyen eszközökkel akarja helyreállítani a jogállamot.

Fülöp Botond bejegyzése azt mutatja, hogy a Tisza környezetében és támogató értelmiségi köreiben erős az igény a gyors, határozott és átfogó megoldásra. A „tabula rasa” megközelítés azonban óhatatlanul éles ellenállást válthat ki azokból, akik ezt nem rendszerváltásként, hanem alkotmányos kockázatként látják.

A következő napokban a vita középpontjába az Alaptörvény-módosítás konkrét tartalma kerülhet. Addig is a politikai üzenet egyértelmű: a Vidéki prókátor szerint Sulyok Tamás eltávolítása nem bonyolult közjogi labirintus, hanem egy egyszerű, átfogó alkotmányos döntés kérdése lehet.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!