Novák Katalin hivatala a pápalátogatás miatt gyorsíthatta fel K. Endre kegyelmi ügyét 2023-ban
Rendkívüli sajtótájékoztatón beszél Magyar Péter a kegyelmi ügy dokumentumairól, miután a Tisza-kormány úgy döntött, nyilvánosságra hozza a bicskei gyermekotthon ügyéhez kapcsolódó kegyelmi dosszié Igazságügyi Minisztériumban található részét. A miniszterelnök szerint „ez az ügynek nem a vége”, mert a teljes képhez szükség lenne a Sándor-palotában őrzött iratokra is. Magyar Péter hétfőn már jelezte: a minisztériumi dokumentumok alapján K. Endre kegyelmi kérvényét Varga Judit akkori igazságügyi miniszter eredetileg támogatás nélkül küldte fel Novák Katalin akkori köztársasági elnöknek, később azonban mégis ellenjegyezte a kegyelmi döntést. A kérdés most az: ki, miért és milyen indokkal változtatta meg az ügy irányát.
Cikkünk folyamatosan frissül!
Magyar Péter: „Ez az ügynek nem a vége” – nyilvánosságra került a kegyelmi dosszié egyik része
„Ez az ügynek nem a vége” – jelentette ki Magyar Péter kedd reggel a Miniszterelnökség Alkotmány utcai épületében tartott rendkívüli sajtótájékoztatón, amelyet a magyar kormány Facebook-oldalán is élőben közvetítettek. A miniszterelnök azután állt a nyilvánosság elé, hogy a Tisza-kormány közzétette a kegyelmi ügy dokumentációjának azt a részét, amely eddig az Igazságügyi Minisztériumban volt. Magyar Péter előre jelezte, hogy a nyilvánosságra hozott iratokban a jelenlegi jogszabályok miatt sok kitakarás szerepel, de szerinte a dokumentumok így is fontos részleteket tárnak fel arról, hogyan haladhatott végig K. Endre kegyelmi ügye az állami döntéshozatali rendszeren.
A kormányfő a sajtótájékoztatón azt mondta, a közzétett iratcsomagban nem kizárólag K. Endre ügye szerepelt, hanem összesen 49 terhelt kegyelmi kérelmét gyűjtötték össze. A kivetített dokumentumok alapján Magyar Péter szerint egyértelműen látszik, hogy a szakmai előkészítő terület nem támogatta K. Endre kegyelmi kérvényének teljesítését. Az iratokban ugyanakkor szerepel az is, hogy Ferenc pápa hamarosan Magyarországra érkezik, ami a miniszterelnök értelmezése szerint fontos körülmény lehetett a kegyelmi döntések felgyorsításában.
Magyar Péter külön kiemelte, hogy egy 2023. április 17-i feljegyzés szerint Varga Judit akkori igazságügyi miniszter nem támogatta K. Endre kegyelmi kérelmét. Ez azért különösen lényeges, mert a későbbi folyamatban mégis megszületett a kegyelmi döntés, amelyet végül Varga Judit ellenjegyzett. A miniszterelnök szerint az iratok alapján az igazságügyi tárca eredetileg nem támogatta azt a felterjesztést, amelyben K. Endre ügye szerepelt, más kegyelmi döntéseket viszont igen.
A bemutatott dokumentumok szerint Novák Katalin 2023. április 27-én hozta meg a kegyelmi döntést, amelyet az irat alapján Varga Judit még ugyanazon a napon ellenjegyzett. Magyar Péter ezt „nagyon furcsának” nevezte, mert szerinte az elnöki döntés után a dokumentumnak vissza kellett kerülnie az Igazságügyi Minisztériumba, ahol több hivatali szinten is végig kellett volna mennie, mielőtt ismét a miniszter elé kerül ellenjegyzésre. A kormányfő szerint egy ilyen folyamat normál esetben több hetet is igénybe vehet.
Magyar Péter állítása szerint K. Endre ügye végül olyan kegyelmi döntések közé kerülhetett be, amelyeket a minisztériumi szakterület támogatott, miközben magát K. Endre kérelmét eredetileg nem támogatták. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ez a hivatalos szolgálati út megkerülésével történhetett, majd a döntést „valahol” aláírathatták Varga Judittal. A kormányfő szerint az iratokból az is kirajzolódik, hogy Novák Katalin kifejezetten kérte: a kegyelmi döntés szülessen meg a pápalátogatásig.
A sajtótájékoztatón szóba került a Hunnia-ügy is, amelynek szereplői közül Novák Katalin többeket, köztük Budaházy Györgyöt is kegyelemben részesítette. Magyar Péter szerint Varga Judit eredetileg ezt sem támogatta, de végül minden kegyelmi döntést ellenjegyzett. A pápalátogatás alkalmával összesen tíz kegyelmi döntés született: hat olyan ügyben, amely miniszteri feljegyzésben szerepelt a Hunnia-ügy érintettjei között, valamint további négy másik ügyben.
Magyar Péter felidézte, hogy Gulyás Gergely korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban már beszélt arról, hogy a kormány egyeztetett a Hunnia-ügy vádlottjaival kapcsolatban. Arra azonban továbbra sincs válasz, hogy K. Endre ügyéről egyeztetett-e a kormány. A miniszterelnök szerint az viszont már most is rekonstruálható, hogy a kegyelmi döntés körül „nagyon erős lobbi” indult.
A kormányfő korábban azt ígérte, hogy nyilvánosságra hozza az ügyben érintett védőügyvéd nevét, ezt azonban a sajtótájékoztatón végül nem tette meg. Magyar Péter szerint Görög Márta új igazságügyi miniszter azt javasolta, hogy ezt egyelőre ne tegyék meg. A miniszterelnök ugyanakkor egy sejtelmes mondattal utalt arra, hogy szerinte az ügy háttere hamarosan jobban érthetővé válhat. Úgy fogalmazott: „Én magam nagyon szeretem a katalán népi művészetet”, majd hozzátette, hogy „érti, aki érti”, és „nemsokára összeáll a puzzle”.
A kegyelmi ügy minisztériumi dossziéjának nyilvánosságra hozatala után Magyar Péter ismét hangsúlyozta: szerinte a teljes dokumentáció nem az Igazságügyi Minisztériumban, hanem a Sándor-palotában lehet. A kormányfő már korábban is arról beszélt, hogy az ügynek két helyen van iratanyaga: az igazságügyi tárcánál és a köztársasági elnöki hivatalban. Most azt mondta, ha a minisztériumi dossziéból az látszik, hogy az nem teljes, akkor elvárják Sulyok Tamás köztársasági elnöktől, hogy hozza nyilvánosságra a teljes iratanyagot. Erre kedd munkaidő végéig adott határidőt.
Magyar Péter szerint a Tisza-frakció parlamenti vizsgálóbizottság felállítását is kezdeményezni fogja. A miniszterelnök azt mondta, csak így derülhet ki, hogy a kegyelmi döntés hátterében pontosan milyen előterjesztések, egyeztetések, lobbik és esetleges politikai szándékok álltak. A kormányfő szerint a most közzétett iratok fontos lépést jelentenek, de nem zárják le az ügyet. A legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy mi szerepel a Sándor-palotában őrzött teljes dossziéban, és abból kiderülhet-e, ki vagy kik mozdították elő K. Endre kegyelmi ügyét.
A botrány, amelyből megszületett a Tisza Párt
A kegyelmi ügy az elmúlt évek legsúlyosabb politikai botrányává vált Magyarországon. Nyolc nap alatt belebukott Novák Katalin akkori köztársasági elnök és Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter is, miközben az ügyben fontos szereplőként emlegetett Balog Zoltán református püspök nem távozott minden közéleti pozíciójából. A botrány nemcsak a Fidesz politikai rendszerét rázta meg, hanem közvetlenül megnyitotta az utat Magyar Péter politikai felemelkedése előtt is.
Az ügy 2024. február 2-án robbant ki, amikor nyilvánosságra került, hogy Novák Katalin elnöki kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon kényszerítésért elítélt volt igazgatóhelyettesének. A férfit azért ítélték el, mert a szexuális bűncselekményekért elítélt volt igazgató ügyében arra kényszerített egy áldozatot, hogy vonja vissza a vallomását.
A kegyelmi döntés háttere azóta is számos kérdést vet fel. Novák Katalin soha nem adott érdemi magyarázatot arra, miért döntött K. Endre kegyelme mellett, Varga Judit pedig sokáig nem tisztázta, milyen javaslattal terjesztette fel az ügyet a Sándor-palotának. Gulyás Gergely egy korábbi kormányinfón azt mondta, tudja, mit javasolt Varga Judit, de ezt nem árulta el. Arra sem derült fény, hogy Orbán Viktor akkori miniszterelnöknek volt-e bármilyen szerepe a döntési folyamatban.
A történet különösen azért vált politikailag robbanásveszélyessé, mert a rendszerváltás óta csak egyetlen ismert eset volt, amikor egy igazságügyi miniszter nem írta alá a köztársasági elnök kegyelmi döntését. 1998-ban Dávid Ibolya elutasítási javaslattal terjesztette fel Göncz Árpádnak Kunos Péter kérelmét, Göncz ugyan kegyelmet adott az egykori Agrobank-vezérnek, az igazságügyi miniszter azonban nem ellenjegyezte a dokumentumot.
A kegyelmi botrány politikai következményei messzire vezettek. Ekkor lépett elő a nyilvánosság elé Magyar Péter, akit addig leginkább Varga Judit volt férjeként ismert a közvélemény. A botrány után Magyar Péter gyorsan országos politikai szereplővé vált, majd felépítette a Tisza Pártot, amely végül kormányra került.
Miniszterelnökként Magyar Péter most újra elővette az ügyet: elrendelte, hogy a belügyminiszter és az igazságügyi miniszter augusztus 31-ig soron kívül vizsgálja ki a bicskei gyermekotthonban 2005 és 2025 között történt jogsértéseket. A kegyelmi ügy tehát nem zárult le Novák Katalin és Varga Judit távozásával: a botrány máig a magyar közélet egyik legfontosabb, feltárásra váró ügye maradt.
Magyar Péter szerint a minisztériumi dosszié csak az ügy egyik fele
A miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy a kegyelmi ügynek két helyen lehet teljes iratanyaga: az Igazságügyi Minisztériumban és a Sándor-palotában. A most nyilvánosságra kerülő dokumentumok az igazságügyi tárcánál található dossziéból származnak.
Magyar Péter már előre jelezte, hogy szerinte az Igazságügyi Minisztérium anyaga önmagában nem biztos, hogy minden kérdésre választ ad. A kormányfő szerint a teljes történet megértéséhez szükség lenne arra is, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök nyilvánosságra hozza a Sándor-palotában található teljes iratanyagot.
Magyar Péter felszólította az államfőt, hogy ezt kedd munkaidő végéig tegye meg.
Varga Judit nem támogatta, mégis ellenjegyezte a kegyelmet
A kormányfő hétfői tájékoztatása szerint Varga Judit több mint negyven kegyelmi kérvényt terjesztett fel 2024-ben Novák Katalinnak, de ezek közül csak háromnál javasolta a kegyelem megadását. K. Endre, a bicskei gyermekotthon kényszerítésért elítélt volt igazgatóhelyettesének ügye nem tartozott ezek közé.
Magyar Péter szerint a kegyelmi kérvény támogatás nélkül került fel Novák Katalinhoz, majd az államfő még nem ismert indokok alapján megváltoztatta a döntést, és kegyelmet adott K. Endrének.
A dokumentum ezután visszakerült az Igazságügyi Minisztériumba, ahol végigment a hivatali szinteken, Varga Judit pedig végül ellenjegyezte a kegyelmi döntést. A miniszterelnök szerint az iratokban nincs indoklás arra, miért történt ez a fordulat.
Sulyok Tamáson lehet a következő nyomás
A kegyelmi ügy most újra a köztársasági elnöki hivatalra irányítja a figyelmet. Novák Katalin már lemondott az ügy miatt, de Magyar Péter szerint a Sándor-palotában ma is ott lehetnek azok a dokumentumok, amelyekből kiderülhet, ki készítette elő a döntést, milyen érvek szerepeltek az előterjesztésben, és volt-e bármilyen politikai vagy személyes nyomásgyakorlás.
A miniszterelnök azt mondta, nem várja, hogy az iratokban nyíltan szerepeljen, ha valaki kívülről kérte a kegyelmet. Ugyanakkor szerinte az előterjesztésekből, megjegyzésekből vagy iratmozgásokból lehetnek olyan részletek, amelyek segíthetnek feltárni a döntés valódi hátterét.
Vizsgálóbizottság is jöhet
Magyar Péter hétfőn arról is beszélt, hogy a Tisza-frakció parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi. Ennek feladata az lenne, hogy feltárja, pontosan milyen politikai, hivatali és személyes döntési lánc vezetett K. Endre kegyelméhez.
A kormányfő szerint a minisztériumi dosszié nyilvánosságra hozatala csak az első lépés. Ha Sulyok Tamás nem hozza nyilvánosságra a Sándor-palotában lévő iratokat, az újabb politikai konfliktust nyithat a köztársasági elnök és a Tisza-kormány között.
A botrány, amely megrengette az Orbán-rendszert
A kegyelmi ügy 2024 februárjában robbant ki, amikor kiderült, hogy Novák Katalin kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének. A férfit azért ítélték el, mert a bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt igazgatójának ügyében arra kényszerített egy áldozatot, hogy vonja vissza vallomását.
Az ügy nyolc nap alatt elsöpörte Novák Katalin köztársasági elnököt és Varga Judit korábbi igazságügyi minisztert is. Balog Zoltán református püspök szerepe szintén a botrány középpontjába került, de ő nem távozott azonnal minden tisztségéből.
A kegyelmi botrány politikai következményei történelmi jelentőségűek voltak: ekkor lépett a nyilvánosság elé Magyar Péter, aki később felépítette a Tisza Pártot, megnyerte a választást, és ma már miniszterelnökként rendelte el az ügy iratainak nyilvánosságra hozatalát.
Újra előkerülhet a legfontosabb kérdés: ki kérte K. Endre kegyelmét?
A kegyelmi ügy legnagyobb kérdése azóta is megválaszolatlan: miért kapott kegyelmet K. Endre, ki javasolta, ki támogatta, és milyen szempontok alapján született meg a döntés.
Novák Katalin soha nem árulta el a valódi indokokat, Varga Judit pedig azt nem tisztázta nyilvánosan, pontosan milyen javaslattal küldte fel az ügyet az államfőnek. Gulyás Gergely korábban azt mondta, tudja, mit javasolt Varga, de nem árulja el.
Most a Tisza-kormány azt ígéri, nyilvánosság elé viszi azokat az iratokat, amelyek eddig a minisztérium falai között maradtak. A dokumentumokból kiderülhet, hogy a kegyelmi döntés hogyan haladt végig az állami rendszeren, de a teljes válaszhoz a Sándor-palota dossziéja is szükséges lehet.
A gyermekvédelmi rendszer egészét is átvilágítják
Magyar Péter kormánya nemcsak a kegyelmi döntés iratait vizsgálja. A miniszterelnök elrendelte, hogy a belügyminiszter és az igazságügyi miniszter augusztus 31-ig soron kívül vizsgálja ki a bicskei gyermekotthonban 2005 és 2025 között történt jogsértéseket.
Ez azt jelenti, hogy a botrány most már nem kizárólag egy kegyelmi döntésről szól, hanem arról is, hogyan működött a gyermekvédelmi rendszer, kik tudhattak a visszaélésekről, kik mulasztottak, és miért maradhattak évekig védelem nélkül a gyerekek.
A kegyelmi ügy még mindig nem ért véget
Magyar Péter mostani sajtótájékoztatója új fejezetet nyithat az elmúlt évek legsúlyosabb politikai botrányában. A minisztériumi dosszié nyilvánosságra hozatala után a közvélemény először láthatja, milyen iratok alapján zajlott a döntéshozatal az Igazságügyi Minisztériumban.
A legnagyobb kérdés azonban továbbra is nyitott: mi szerepel a Sándor-palota teljes dossziéjában, és hajlandó-e Sulyok Tamás nyilvánosságra hozni azt. Ha nem, a kegyelmi ügyből újabb közjogi és politikai válság lehet.
Fotó: Magyar Péter / Facebook
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!














