Komoly gazdasági kockázatokat lát a közel-keleti háború eszkalációjában az ING Bank friss elemzése, amely szerint Magyarország az egyik legérzékenyebb pont lehet a régióban. A hétvégén kirobbant iráni konfliktus azonnali reakciót váltott ki a nemzetközi energiapiacokon: az olaj- és földgázárak meredeken emelkedtek, ami közvetlenül érinti az energiaimportra szoruló országokat. Az elemzők három fő csatornát azonosítottak, amelyeken keresztül a háború begyűrűzhet a közép-kelet-európai gazdaságokba: az infláció emelkedését, a jegybanki döntések elhalasztását és a devizapiaci kilengéseket. Magyarország esetében mindhárom tényező egyszerre jelenthet komoly kihívást, különösen a forint árfolyama és az inflációs várakozások alakulása miatt.

Energiaár-robbanás és inflációs nyomás

Az iráni feszültség hétfő reggelre az egekbe lökte a Brent típusú kőolaj árát. Az ING elemzői első körben 80–90 dollár közötti jegyzésárra számítanak hordónként, ugyanakkor nem zárják ki a 100 dolláros szint elérését sem. A legrosszabb forgatókönyv esetén – ha a konfliktus súlyos fennakadásokat okoz a szállításokban – akár 140 dollárig is emelkedhet a világpiaci ár.

Az olajár tartós, tízszázalékos emelkedése Romániában mintegy 0,5 százalékkal, Magyarországon pedig 0,45 százalékkal növelheti az inflációt. Ez első ránézésre mérsékeltnek tűnhet, ám egy olyan gazdaságban, ahol az inflációs várakozások már eleve érzékenyek, ez könnyen további áremelkedési hullámot indíthat el.

Magyarország különösen kitett az energiaimportnak, így az árrobbanás közvetlenül növeli a költségeket. Az energia drágulása nem csupán a háztartások rezsiszámláiban jelenhet meg, hanem a termelési költségeken keresztül széles körben begyűrűzhet a gazdaságba.

Jegybanki dilemmák a régióban

A háború nemcsak az árakra, hanem a monetáris politikára is hatással lehet. Az ING szerint a régiós jegybankok óvatosabbá válhatnak, és elhalaszthatják a tervezett kamatcsökkentéseket.

Lengyelországban a piac korábban 25 bázispontos lazítást várt, ám a hétvégi fejlemények fényében egyre valószínűbb, hogy a jegybank inkább kivár. A cseh jegybank döntése előtt is várhatók olyan nyilatkozatok, amelyek hűthetik a kamatcsökkentési várakozásokat.

Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank a múlt héten közel másfél év után csökkentette az alapkamatot 6,25 százalékra. A piaci szereplők márciusra újabb lazítást valószínűsítettek, azonban a mostani fejlemények ezt könnyen keresztülhúzhatják. A magasabb energiaárak és a gyengébb forint kombinációja ugyanis növeli az inflációs kockázatokat, ami óvatosságra késztetheti a jegybankot.

A monetáris politika mozgástere tehát beszűkülhet, ami hosszabb távon is fékezheti a gazdasági növekedést.

A forint a legsebezhetőbb láncszem?

Az ING elemzői szerint a devizapiacon mutatkozhat meg a konfliktus harmadik, talán leglátványosabb hatása. A globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenése rendszerint a feltörekvő piaci devizákat sújtja, ám a régión belül sem egyforma a sérülékenység.

A forint már hétfő reggel érzékenyen reagált a fejleményekre: az euró árfolyama 381-ig emelkedett, mielőtt némi korrekció következett be. Az ING szerint hosszabb távon is a magyar deviza lehet a legnagyobb vesztes.

Ennek oka részben az úgynevezett carry trade-pozíciók felhalmozódása. Az elmúlt egy évben a viszonylag magas magyar kamatszint vonzó célponttá tette a forintot a befektetők számára. A külföldi szereplők jelentős pozíciókat építettek fel, amelyek most nyomás alá kerülhetnek, ha a kockázatkerülés erősödik.

Amennyiben ezek a befektetők tömegesen zárják pozícióikat, az újabb forintgyengülést idézhet elő, és ismét 380 fölé tolhatja az euró árfolyamát.

Mennyire lehet tartós a hatás?

A gazdasági következmények mértéke nagyban függ attól, meddig és milyen intenzitással zajlik a közel-keleti konfliktus. Az áremelkedés hatása jellemzően nem azonnal, hanem fokozatosan gyűrűzik be a gazdaságba. Ha a háború rövid ideig tart, a piacok gyors korrekciója is elképzelhető.

Egy elhúzódó, eszkalálódó konfliktus azonban tartós energiaár-emelkedést, gyengébb forintot és magasabb inflációt hozhat. Ebben az esetben Magyarország – energiaimport-függősége és devizapiaci kitettsége miatt – valóban az egyik legnagyobb vesztes lehet a régióban.

Az ING elemzése arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi helyzetben a befektetői pozicionáltság kulcsszerepet játszhat. A következő hetek piaci reakciói dönthetik el, mennyire válik tartóssá a most tapasztalt bizonytalanság.

Magyarország számára tehát a közel-keleti konfliktus nem csupán távoli geopolitikai esemény, hanem közvetlen gazdasági kihívás is, amely az infláción, a kamatpolitikán és a forint árfolyamán keresztül érezhető hatást gyakorolhat a mindennapokra.

MNO – Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!