Putyin Trianonja: Rácz András szerint az orosz elnök ugyanabba a csapdába sétált bele, mint akkoriban a magyar vezetés – az Oroszország-szakértő így értékelte a genfi tűzszüneti tárgyalások kudarcát és a Kreml stratégiai gondolkodását. A szakértő úgy látja, Moszkva birodalmi nosztalgiája és kompromisszumképtelensége miatt a háború rövid távon aligha zárható le diplomáciai úton. A genfi egyeztetések kézzelfogható eredmény nélkül értek véget, miközben a felek álláspontjai továbbra is távol maradtak egymástól. Rácz elemzése szerint az orosz vezetés történelmi párhuzamok fogságába került, ami nemcsak a béketárgyalások esélyeit rontja, hanem hosszabb távon Oroszország mozgásterét is szűkítheti a nemzetközi színtéren.

Eredménytelen genfi egyeztetések

A 24.hu-nak nyilatkozó szakértő már a tárgyalások előtt szkeptikusan értékelte a kilátásokat. Megfogalmazása szerint előre látható volt, hogy az amerikai közvetítéssel zajló egyeztetések nem hoznak áttörést.

A genfi találkozó két nap után konkrét megállapodás nélkül zárult. Mind az orosz, mind az ukrán fél nehéznek minősítette a tárgyalásokat, miközben az amerikai delegáció – amelyet Steve Witkoff és Jared Kushner vezetett – „jelentős előrelépésről” beszélt.

A megbeszélések középpontjában két kulcskérdés állt:

• a kelet-ukrajnai Donbász régió jövője
• a zaporizzsjai atomerőmű ellenőrzése

Az álláspontok azonban lényegében változatlanok maradtak.

Maximális követelések ütköztek

Moszkva azt követelte, hogy Ukrajna mondjon le a Donbász még ukrán ellenőrzés alatt álló részéről. Kijev ezzel szemben azt sürgette, hogy az orosz erők adják vissza Európa legnagyobb atomerőművének irányítását.

A szakértő szerint már ez a kiinduló helyzet is szinte lehetetlenné tette a gyors megállapodást. Rácz András úgy látja, az orosz fél számára a tárgyalás nem valódi alternatívája a háborúnak.

Értelmezése szerint a Kreml inkább időnyerésre használja a diplomáciai folyamatokat, miközben azt a benyomást kelti, hogy a konfliktus megoldhatatlan.

A delegáció összetétele is üzenet volt

Rácz külön kitért arra, hogy az orosz tárgyalóküldöttséget ismét Vlagyimir Mengyinszkij volt kulturális miniszter vezette. A szakértő ezt fontos jelzésnek tartja.

Szerinte Mengyinszkij külpolitikai súlya csekély, és inkább ideológiai beszédeket tart Oroszország birodalmi szerepéről, semmint a tűzszünethez szükséges gyakorlati kérdésekről tárgyal.

Ez a választás Rácz értelmezésében azt mutatja, hogy Moszkva nem sürgeti a gyors kompromisszumot.

Történelmi párhuzam a magyar múlttal

Az elemzés egyik legerősebb állítása a történelmi összevetés volt. A szakértő szerint az orosz elit pszichológiai helyzete emlékeztet a Trianon utáni magyar vezetés gondolkodására.

Értelmezése szerint a Kreml célja nem feltétlenül Ukrajna teljes megszállása, hanem az ország politikai alárendelése: egy Moszkva-barát vezetés hatalomra segítése és a teljes Donbász megszerzése.

Rácz több konkrét párhuzamot is felhozott:

• a Krím 2014-es elfoglalását a Felvidék 1938-as visszacsatolásához hasonlította
• a Donbász megszállását Kárpátalja 1939-es elfoglalásához

Szerinte a kisebb sikerek kezdetben erősítették a rendszer önbizalmát, majd ezt követte a „nagy kaland”, amely Oroszország esetében a 2022-es teljes körű invázió volt.

Növekvő költségek, szűkülő mozgástér

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az idő előrehaladtával egyre drágábbá váltak az orosz hadműveletek, miközben a stratégiai nyereség korlátozott maradt.

Egy, a Valdai Vitaklub által publikált jelentés szerint az ukrajnai háború jelentősen megterheli Oroszország erőforrásait. Közben több szomszédos posztszovjet államban erősödtek a függetlenedési törekvések.

A dokumentum arra is rámutat, hogy Moszkva technológiai és energetikai téren egyre inkább Kínától függ. Rácz értelmezése szerint az orosz vezetés mindezt járulékos veszteségként kezeli.

Patthelyzet a frontokon

A harctéri adatok is elhúzódó konfliktust jeleznek. Bár Ukrajna februárban néhány nap alatt 201 négyzetkilométert visszafoglalt, Oroszország 2025-ben összesen mintegy 4600 négyzetkilométerrel tudta növelni ellenőrzött területét.

A szakértő megjegyezte: ezek az előrenyomulások nem érintettek jelentős városokat, ami korlátozza a stratégiai jelentőségüket.

Ukrajna hadviselési képessége továbbra is nagymértékben függ a nyugati támogatástól. Jelenleg törés nem látható ezen a téren, inkább átrendeződés figyelhető meg: az európai országok egyre nagyobb szerepet vállalnak a fegyverbeszerzések finanszírozásában, miközben az Egyesült Államok kulcsfontosságú hírszerzési támogatást nyújt.

A háború jövője Putyin kezében

Rácz András szerint a konfliktus folytatódása nagymértékben az orosz elnök személyes döntéséhez kötődik. Úgy véli, amíg Vlagyimir Putyin hatalmon marad, addig kevés esély mutatkozik a háború lezárására.

A szakértő szerint fordulatot elsősorban egy vezetőváltás hozhatna Moszkvában. Hozzátette ugyanakkor: még ebben az esetben sem biztos a gyors béke, de egy új vezetésnek legalább lenne mozgástere a stratégia módosítására.

Rácz értékelése szerint Putyin meggyőződése, hogy történelmi küldetése a háború megnyerése – és amíg ez a hit vezérli a Kreml döntéseit, addig a konfliktus lezárása továbbra is távoli kilátás marad.

MNO – Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!