Több mint ezer ingatlan kiürítésére került sor tavaly Magyarországon – derül ki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar friss adataiból. Bár a szám valamelyest csökkent az előző évhez képest, a tendencia továbbra is komoly társadalmi kérdéseket vet fel, különösen a lakhatási biztonság és a szociális védelem szempontjából. A statisztika részletes bontása azt mutatja, hogy a kilakoltatások jelentős része árverésekhez kapcsolódott, miközben az önkényes lakásfoglalók elleni intézkedések száma többéves csúcsra emelkedett. A háttérben gazdasági, jogi és társadalmi folyamatok egyaránt meghúzódnak, amelyek a következő évek lakáspolitikai vitáit is meghatározhatják.

Ennyi ingatlant ürítettek ki tavaly

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyilvántartása szerint 2025-ben összesen 1393 ingatlan kiürítését hajtották végre az önálló bírósági végrehajtók. Ez mérsékelt csökkenést jelent a 2024-es adathoz képest, amikor 1643 esetet regisztráltak.

A számok alapján a kilakoltatások volumene az elmúlt években viszonylag stabil szinten mozog. Bár nem beszélhetünk ugrásszerű növekedésről, a több mint ezer érintett ingatlan továbbra is jelentős társadalmi érintettséget jelez.

Fontos ugyanakkor, hogy az ingatlanok kiürítése nem minden esetben jelent családokat érintő kilakoltatást, de a lakóingatlanok magas aránya miatt a probléma sok háztartást érinthet.

Az árverések utáni birtokbaadás dominál

A statisztika szerint messze a leggyakoribb ok a lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadás volt. Ebbe a kategóriába 729 eset tartozott, ami az összes intézkedés több mint felét jelenti.

Ez a típus jellemzően akkor fordul elő, amikor az adós ingatlanát végrehajtási eljárásban értékesítik, és az új tulajdonos birtokba lépése érdekében szükségessé válik az ingatlan kiürítése.

A magas szám arra utal, hogy a végrehajtási árverések továbbra is a lakásvesztések egyik legfontosabb forrását jelentik Magyarországon.

Jelentős a lakásügyekből fakadó végrehajtás is

A második legnagyobb csoportot a lakásügyben hozott bírósági határozatok végrehajtása adta. Ebben a kategóriában 463 alkalommal intézkedtek a végrehajtók.

Ilyen esetekben a bíróság valamilyen konkrét kötelezettséget ír elő – például az ingatlan kiürítését vagy átadását –, amelynek kikényszerítéséhez végrehajtói közreműködés szükséges.

Ez a kategória különösen érzékeny, mivel gyakran bérleti jogviták, tulajdonosi konfliktusok vagy egyéb lakhatási jogviták állnak a háttérben.

Több önkényes lakásfoglalót tettek ki

Figyelemre méltó adat, hogy 2025-ben 178 önkényes lakásfoglalóval szemben is intézkedni kellett. Ez a legmagasabb szám 2019 óta ebben a kategóriában.

Az önkényes lakásfoglalás tipikusan olyan helyzet, amikor valaki jogosultság nélkül költözik be egy ingatlanba. A növekvő esetszám mögött több tényező is állhat, például lakhatási nehézségek vagy üresen álló ingatlanok fokozott kihasználása.

Bár az ilyen ügyek aránya még mindig kisebb a teljes végrehajtási volumenhez képest, a trend emelkedése figyelmet érdemel.

Ritka a rendőri kényszer alkalmazása

A részletes adatok szerint 2025-ben mindössze egy olyan eset volt, amikor rendőri kényszerintézkedéssel kellett végrehajtani a kilakoltatást. Ez azt jelzi, hogy az eljárások többsége együttműködés mellett zajlik le.

Bírósági végrehajtáson kívüli értékesítést követően is történtek intézkedések, de ezek száma alacsony maradt: mindössze 22 esetet regisztráltak.

A számok azt mutatják, hogy a legtöbb ügy a klasszikus végrehajtási eljárások keretében zajlik.

Hosszabb távú trendek a számok mögött

A kilakoltatások száma 2023 óta nagyjából stagnál, ugyanakkor hosszabb időtávon jelentős ingadozás figyelhető meg. A koronavírus-járvány idején például többször is moratórium volt érvényben, ami visszafogta az intézkedések számát.

Ha még korábbra tekintünk vissza, a devizahitel-válság éveiben jóval magasabb számokat mértek. 2017-ben például 3667 kilakoltatás történt, ami több mint kétszerese a mostani adatnak.

Az akkori időszakban három év alatt csaknem tízezer ingatlant ürítettek ki, ami jól mutatja, mennyire érzékenyen reagál a lakhatási piac a gazdasági válságokra.

Árnyékot vet a végrehajtói botrány

A kilakoltatási statisztikák nyilvánosságra kerülésével párhuzamosan továbbra is napirenden van a végrehajtói kar volt elnökének, Schadl Györgynek a büntetőügye.

A 24.hu korábbi beszámolója szerint a súlyos korrupcióval vádolt egykori vezető a folyamatban lévő eljárás ellenére is jelentős bevételekhez jut. A lap azt írta: olyan közfeladat után is százmilliós összegeket kasszírozhat, amelyet ténylegesen nem ő lát el.

Az ügy különösen érzékennyé teszi a végrehajtási rendszer működésének megítélését, és újra felveti az átláthatóság, valamint az intézményi ellenőrzés kérdését.

Társadalmi kérdés marad a lakhatás biztonsága

Bár a legfrissebb adatok enyhe csökkenést mutatnak, a több mint ezer ingatlan kiürítése továbbra is jelentős társadalmi probléma. A lakhatási válság, az adóssághelyzetek és a jogviták együttesen alakítják a kilakoltatások alakulását.

Szakértők szerint a következő években kulcskérdés lesz, hogy a gazdasági környezet, a hitelpiac és a lakáspolitikai intézkedések milyen irányba mozdítják el a trendeket.

A most közzétett számok mindenesetre azt jelzik: a kilakoltatások kérdése továbbra is aktuális, és a lakhatási biztonság erősítése változatlanul komoly szakpolitikai kihívás Magyarországon.

MNO – Magyar News Online

Borítókép: MNO

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!