Megrázó részletek láttak napvilágot a gödi akkumulátorgyár működéséről, miután szakértők értékelték a sajtóban megjelent tényfeltáró információkat. Vegyianyag-szakértő a Samsung-gyár szennyezéséről: Nem találok szavakat! – fogalmazott egy elismert környezetvédelmi szakember, utalva arra, hogy az üzemben egyes esetekben több mint ötszázszoros mértékben lépték túl az egészségügyi határértékeket rákkeltő anyagok. A történet nem csupán környezetvédelmi problémáról szól, hanem a munkavédelem, az engedélyezési eljárások és a hatósági felügyelet működésének alapvető kérdéseit is felveti. A nyilatkozatok szerint a probléma nem egyszeri rendellenesség volt, hanem tartós és rendszerszintű jelenség, amelynek következményei messze túlmutathatnak egyetlen gyár kapuin.

Többszörösen túllépett határértékek a gyárban

A gödi akkumulátorgyár működéséről szóló információk szerint a levegőbe jutó nikkel–kobalt–mangán por koncentrációja egyes mérésekben az egészségügyi határérték több százszorosát érte el. Ezek az anyagok belélegezve súlyos egészségkárosító hatással bírnak, hosszabb távon pedig daganatos megbetegedések kialakulásához is hozzájárulhatnak.

A szakértők hangsúlyozzák: az ilyen mértékű szennyezés önmagában is riasztó, ám még súlyosabbá teszi a helyzetet, hogy a beszámolók szerint nem elszigetelt esetről, hanem ismétlődő problémáról volt szó. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók huzamosabb ideig lehettek kitéve veszélyes anyagoknak, megfelelő védelem és megelőző intézkedések nélkül.

Szakértői reakció: „Nem is találok szavakat”

A Greenpeace vegyianyag-szakértője, Simon Gergely a szeretlekmagyarorszag.hu-nak nyilatkozva rendkívül élesen fogalmazott. Elmondása szerint a most nyilvánosságra került adatok alapján nem elsősorban klasszikus környezetvédelmi ügyről van szó, hanem súlyos munkavédelmi mulasztásokról.

A szakember szerint az üzem hosszú ideig környezetvédelmi engedély nélkül működhetett, miközben számos más – katasztrófavédelmi, tűzvédelmi és munkavédelmi – engedély is hiányozhatott. Úgy véli, egy megfelelő engedélyezési és ellenőrzési eljárás során ezeknek a problémáknak már korábban ki kellett volna derülniük.

Rákkeltő anyagok és tartós kitettség

Simon Gergely külön hangsúlyozta, hogy a nikkel-, kobalt- és mangántartalmú porok rákkeltő anyagok, amelyek belélegezve rendkívül súlyos következményekkel járhatnak. „Nem is találok szavakat” – mondta arra utalva, hogy a mért értékek nagyságrendje szakmai szemmel is nehezen felfogható.

A szakértő szerint az egyik legsúlyosabb tényező az, hogy nem egyetlen balesetről vagy átmeneti meghibásodásról volt szó, hanem rendszeres, folyamatos problémáról. Ez azt jelenti, hogy a kockázat nemcsak elméleti volt, hanem valós és hosszú időn keresztül fennállt.

Pénz volt, megoldás nem?

Felmerült az a kérdés is, hogy mekkora beruházással lehetett volna a gyár működését biztonságossá tenni. Simon Gergely emlékeztetett arra, hogy a Samsung SDI az elmúlt időszakban ismét több mint 130 milliárd forint közpénzt kapott. Véleménye szerint az állami támogatások feltételeként elő lehetett volna írni, hogy ebből az összegből a hiányosságokat maradéktalanul megszüntessék.

Ez a felvetés újabb kérdéseket vet fel az állami támogatások feltételrendszerével kapcsolatban: vajon mennyire érvényesülnek a munkavédelmi és környezetvédelmi szempontok a stratégiai iparágak finanszírozásakor.

Nemzetközi összehasonlítás: miért más Németországban?

A szakértő kitért arra is, hogy más országokban, például Németországban egészen más tapasztalatok vannak az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban. Elmondása szerint ott sokkal szigorúbb a dolgozók monitorozása, és biztonságosabb technológiákat alkalmaznak.

Simon Gergely szerint ennek egyik kulcsa az, hogy a jogszabályokat valóban betartatják. Úgy fogalmazott: nehezen tudja elképzelni, hogy Németországban egy hasonló történet megtörténhessen, ahol ennyi törvénytelenséget engednének meg egy ipari létesítménynek.

Hatósági függetlenség kérdése

A Greenpeace szakértője a magyar hatósági rendszer működését is élesen bírálta. Véleménye szerint ha valóban független hatóságok működnének Magyarországon, egy ilyen szabálytalanság-sorozat esetén az üzemet már régen bezárták volna.

Külön problémának nevezte, hogy a kormányhivatalokat vezető főispánok közül többen kormánypárti országgyűlési képviselőjelöltként indulnak a választásokon. Ez szerinte egyértelműen azt mutatja, hogy a hatóságok közvetlen politikai irányítás alatt állnak, és nincsen valódi szakmai függetlenségük.

Konkrét példa a rendszer működésére

A gödi gyár felügyeletéért felelős Pest Vármegyei Kormányhivatal vezetője, Tarnai Richárd szintén fideszes országgyűlési képviselőjelöltként indul Budapest egyik választókerületében. A kritikusok szerint ez jól szemlélteti azt az összefonódást, amely a politikai hatalom és az ellenőrző szervek között kialakult.

Egy ügy, amely túlmutat egy gyáron

A gödi akkumulátorgyár ügye mára jóval többről szól, mint egy ipari létesítmény működéséről. A kérdés az, hogy egy stratégiai ágazat fejlesztése során mennyire érvényesülnek az alapvető munkavédelmi és egészségügyi szempontok, és képesek-e a hatóságok valóban függetlenül fellépni a jogsértésekkel szemben.

A szakértői megszólalások egyértelművé tették: a most feltárt problémák nem bagatellizálhatók. A történet hosszú távon a közbizalomról, az állami felelősségről és az emberek egészségének védelméről szól, és várhatóan még sokáig napirenden marad a közéleti vitákban.

MNO – Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!