Súlyos vádakat fogalmazott meg a Telex cikke nyomán a gödi akkumulátorgyár működésével kapcsolatban Tordai Bence, aki közösségi oldalán jelentette be: feljelentéseket tesz a rendszerváltás utáni időszak egyik legsúlyosabb környezeti és környezetegészségügyi ügyének feltárása érdekében. A politikus szerint mára egyértelművé vált, hogy a gyár környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatásairól a kormány évek óta tudott, mégsem lépett fel érdemben. A nyilvánosságra került információk nem csupán iparbiztonsági hiányosságokról, hanem rendszerszintű mulasztásokról és politikai felelősségről szólnak. Az ügy jelentőségét növeli, hogy a gyár működése mindeközben továbbra is állami támogatásokkal zajlik, miközben a környezethasználati engedély jogi sorsa is komoly kérdéseket vet fel.

A bejelentést megelőzően a Telex arról számolt be, hogy kormányzati körökben hosszú ideje ismert volt: a gödi üzem súlyosan mérgező anyagokat bocsát ki, ennek ellenére sem a termelést nem állították le, sem az érintetteket nem tájékoztatták megfelelően. Tordai szerint mindez túlmutat egy vállalati felelőtlenségen, és felveti az állami szervek bűnrészességének gyanúját is.

Évek óta ismert szennyezések és jogi ellentmondások

A gödi gyár körüli problémák nem új keletűek. A politikus felidézte, hogy az üzem vegyi szennyezéseivel, a dolgozók és a környéken élők egészségének veszélyeztetésével az elmúlt években számos civil szervezet, hatóság és bíróság is foglalkozott. Ennek ellenére az érdemi következmények rendre elmaradtak.

Kiemelt példaként említette, hogy a gyár környezethasználati engedélyét 2024 tavaszán bíróság függesztette fel, majd ősszel visszaadta, végül 2025 őszén teljes egészében megsemmisítette. Az üzem működését azonban egyik döntés sem állította le, ami önmagában is súlyos jogállami kérdéseket vet fel. A határozatok és a tényleges gyakorlat közötti ellentmondás tovább erősíti azt a benyomást, hogy a jogszabályok érvényesítése ebben az ügyben nem volt következetes.

Állami tudomás és vállalati felelősség

Tordai Bence állítása szerint mára világossá vált, hogy a szennyezések nem elszigetelt műszaki hibák következményei voltak. A gödi üzem hibás technológiai megoldásai és a termelés zavartalan fenntartására irányuló törekvések együtt olyan mértékű környezetkárosítást okoztak, amely jóval meghaladja az eddig ismert adatokat.

A politikus szerint mindez csak úgy történhetett meg, hogy a vállalat vezetése és az illetékes állami szervek pontosan tisztában voltak a kockázatokkal. Megfogalmazása szerint a kormány egy idő után „levette a kezét” az ügyről, a termelés azonban folytatódott, a mérgezések részleteit nem hozták nyilvánosságra, a felelősöket pedig nem vonták eljárás alá. Ez a hozzáállás szerinte bűnrészességet jelent egy olyan ügyben, amely közvetlenül érinti több ezer ember egészségét és a környezet állapotát.

Milliárdos támogatások árnyékában

A botrány súlyát tovább növeli, hogy a gyár működését jelentős állami források is segítik. Tordai felidézte: alig néhány hónapja jelentették be, hogy a vállalat további 133 milliárd forint támogatást kap egy nagyszabású kapacitásbővítéshez. A teljes beruházás értéke 955 milliárd forint, miközben 2016 óta több részletben összesen mintegy 200 milliárd forint közpénz jutott a cégnek.

Ezek a számok éles ellentétben állnak a környezeti és egészségügyi kockázatokról szóló információkkal. A támogatási döntések így nemcsak gazdaságpolitikai, hanem erkölcsi kérdéseket is felvetnek: indokolt-e közpénzzel segíteni egy olyan üzemet, amelynek működésével kapcsolatban súlyos aggályok merültek fel.

Politikai reakciók és radikális lépések

Az ügy nem maradt visszhang nélkül a politikai térben sem. Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese Apáti István társaságában és a Bűnvadászok részvételével lezárta a gyár bejáratát. Akciójukkal az üzem bezárását és országos akkumulátorgyárstopot követelnek.

A demonstratív fellépés jól mutatja, hogy a gödi gyár ügye túlmutat egyetlen település problémáján. Az akkumulátorgyártás környezeti kockázatai országos vitává váltak, amelyben egyre többen kérdőjelezik meg a jelenlegi iparpolitikai irányt.

Feljelentések és nyitott kérdések

Tordai Bence bejelentése szerint a következő lépés a feljelentések megtétele lesz, amelyek célja a felelősségi viszonyok feltárása. Álláspontja szerint nemcsak vállalati vezetők, hanem azok az állami tisztségviselők is felelősek lehetnek, akik esküt tettek az ország és a társadalom szolgálatára, mégis tétlenek maradtak.

A gödi Samsung-gyár ügye így a közeljövőben nemcsak jogi, hanem politikai szempontból is meghatározó téma maradhat. Az, hogy valóban feltárják-e a történtek teljes hátterét, és lesznek-e kézzelfogható következmények, alapvető próbaköve lehet a környezetvédelem és az állami felelősségvállalás magyarországi megítélésének.

MNO – Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!