2011 óta összesen 119 milliárd forint közpénz felhasználásával valósult meg tizenöt nemzeti konzultáció Magyarországon, derült ki hosszas adatigénylések és személyes iratbetekintések eredményeként. A nyilvánosságra került adatok nemcsak a kiadások nagyságrendjét teszik egyértelművé, hanem azt is, hogy a konzultációk funkciója messze túlmutat a lakossági vélemények begyűjtésén. A költségszerkezetből kirajzolódik egy következetes minta: a kormány rendre jóval többet fordít reklámra és kommunikációra, mint magára a kérdőívek előállítására és postázására. A feltárt számok alapján a nemzeti konzultációk elsődlegesen politikai kampányeszközzé váltak, amelyeket a mindenkori kormány saját mozgósítási céljaira használ fel, miközben a kiadások jelentős része hosszú időn át rejtve maradt a közvélemény elől.

A költségek részleteit a 24.hu tárta fel, miután több körben közérdekű adatigényléseket nyújtott be, és személyesen tekintett be olyan dokumentumokba, amelyek korábban nem voltak hozzáférhetők. Az adatokból világosan látszik, hogy a konzultációkhoz kapcsolódó reklámkiadások önmagukban is tízmilliárdos nagyságrendet érnek el, miközben ezek egy része nem szerepelt a korábban ismert összesítésekben.

A nemzeti konzultációk valódi célja

A hivatalos kommunikáció szerint a nemzeti konzultációk célja a választópolgárok bevonása a fontos közügyek megvitatásába. A kiadások aránya azonban egészen másról árulkodik. A reklámra fordított összegek rendszeresen meghaladják a nyomdai és postaköltségeket, sok esetben akár háromszoros mértékben is. Ez a gyakorlat nehezen egyeztethető össze egy pusztán véleményfelmérő eszköz logikájával.

Tavaly szeptemberben, a kötcsei pikniken Orbán Viktor nyíltan elismerte, hogy a konzultációk a Fidesz választási mozgósításának részét képezik. Ez a kijelentés utólag új megvilágításba helyezi a korábbi évekből származó költségadatokat is, hiszen egyértelművé teszi a politikai célt, amelyhez a közpénzből finanszírozott kampányok kapcsolódnak.

Rekordösszegek a legutóbbi években

A feltárt adatok szerint minden idők legdrágább nemzeti konzultációja a 2023-as, úgynevezett szuverenitásvédelmi konzultáció volt. Ennek során 12,8 milliárd forintot költöttek reklámra, míg a postázási és nyomdai költségek 3,15 milliárd forintot tettek ki. A teljes összeg így megközelítette a 16 milliárd forintot.

Hasonló nagyságrendű kiadások jellemezték az Ukrajna-ellenes Voks2025 kampányt, amelyre 14,8 milliárd forint jutott, valamint a nem létező Tisza-adó elleni konzultációt, amely 12,3 milliárd forint közpénzt emésztett fel. Ezek az összegek önmagukban is jelentősek, összességükben pedig jól mutatják, milyen mértékben nőtt meg a kormányzati kommunikáció költségigénye az elmúlt években.

Rejtett tételek és hiányos nyilvánosság

Az adatok összesítése során hamar kiderült, hogy a korábban ismert számok nem adtak teljes képet. Több konzultáció esetében hiányoztak a reklámköltések részletei, amelyek feltárásához újabb adatigénylésekre volt szükség. Ezek előtt az ismert költségek összege bruttó 88 milliárd forint volt, ám már ekkor sejthető volt, hogy a végösszeg ennél jóval magasabb.

Az iratbetekintések során vált világossá, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda több alkalommal olyan reklámszerződéseket kötött, amelyek nem szerepeltek a nyilvános kimutatásokban. Ezek a tételek egyenként is milliárdos nagyságrendűek voltak, és jelentősen megemelték az összköltséget.

Kampány közpénzből

A feltárt számok alapján nehezen vitatható, hogy a nemzeti konzultációk mára elsősorban politikai kampányeszközzé váltak. A közpénzből finanszírozott reklámok üzenetei rendre egybeesnek a kormány aktuális politikai narratívájával, miközben a visszaküldött kérdőívek feldolgozásának módszertana és eredményei nem átláthatók.

A 2011 és 2025 közötti időszakban megvalósult tizenöt konzultáció összesített költsége jól mutatja, hogy a kormány számára ez az eszköz stratégiai jelentőségű. A kérdés immár nem az, hogy mennyibe kerültek ezek az akciók, hanem az, hogy indokolt-e ekkora mértékű közpénzfelhasználás egy olyan politikai gyakorlatra, amelynek társadalmi haszna erősen vitatott.

MNO – Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!