Új szakaszába lépett a főváros és a kormány közötti, évek óta húzódó jogvita, miután Karácsony Gergely bejelentette: az Európai Bizottsághoz fordul segítségért a frissen kihirdetett kormányrendelet miatt. A főpolgármester szerint a jogszabály nemcsak Budapestet hozza ellehetetlenült helyzetbe, hanem nyíltan semmibe veszi a bírói függetlenséget, és ezzel európai jogi normákat is sért. A tét jóval túlmutat a főváros költségvetésén: a kérdés immár az, hogy egy uniós tagállamban megengedhető-e a folyamatban lévő bírósági ügyek rendeleti úton történő felülírása. Karácsony Gergely álláspontja szerint a kormány döntése beismerése annak, hogy a korábbi elvonások jogellenesek voltak, ezért Budapest az uniós intézményekhez fordul a jogállamiság védelmében.

A vitatott kormányrendelet lényege

A kormány kedden kihirdetett rendelete kimondja: az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás esetében „a törvényben megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az önkormányzatok számára sem lehet vita tárgya”. Az új szabályozás nemcsak a jövőre vonatkozik, hanem a már folyamatban lévő ügyekre is kiterjed, vagyis azokra a perekre is, amelyeket Budapest indított az elvonások jogszerűsége miatt. A főpolgármester szerint ez súlyos beavatkozás az igazságszolgáltatás működésébe, hiszen a rendelet lényegében megszünteti a bírósági jogorvoslat lehetőségét.

Miért fordul Brüsszelhez a főváros

Karácsony Gergely közösségi oldalán úgy fogalmazott: a rendelet megcsúfolja az igazságszolgáltatást és semmibe veszi a bírói függetlenséget, ezért „ebben az értelemben európai ügy is”. Álláspontja szerint a jogszabály nyilvánvalóan sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját, különösen az igazságszolgáltatáshoz való jog és a tisztességes eljárás garanciáit. A főpolgármester ezért az **Európai Bizottság**hoz fordul, azt kérve, hogy vizsgálják meg, milyen azonnali lépések tehetők a magyar jogállamiság védelmében.

Remény a bíróságok függetlenségében

A főpolgármester hangsúlyozta: bízik abban, hogy a magyar bíróságokat „nem téríti le a jogállamiság útjáról sem ez a kormányrendelet, sem a megfélemlítő propaganda”. Amennyiben a bíróságok továbbra is érvényt szereznek a jogállami elveknek, Budapest kártérítési perek útján képes lehet egyensúlyban tartani a költségvetését. Addig azonban a főváros kénytelen rendkívüli óvintézkedéseket hozni: március közepéig, az iparűzési adó befizetéséig nem fizetik ki a beszállítói számlákat. Karácsony Gergely arra kérte a budapesti vállalkozásokat, hogy lehetőség szerint a határidő előtt teljesítsék iparűzési adófizetési kötelezettségüket.

Évek óta húzódó jogvita

A szolidaritási hozzájárulás jogossága régóta vitatott kérdés. A főváros vezetése következetesen azt állítja, hogy az elvonás jogellenes és aránytalan. Budapest már 2023-ban pert indított az éves befizetési kötelezettség miatt, és a Fővárosi Törvényszék tavaly januárban jogerős ítéletben mondta ki, hogy a kormány jogellenesen vont le 28,3 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást, valamint további 6 milliárd forint kamatot a főváros számlájáról. A pénzt azonban Budapest mindmáig nem kapta vissza.

Kúriai döntés és államkincstári lépések

Az ítélet után a Magyar Államkincstár felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a **Kúria**hoz. A legfelsőbb bírói fórum azonban minden pontban a fővárosi önkormányzatnak adott igazat, és helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék döntését. További jogorvoslatnak nem volt helye, ennek ellenére a vitatott összegek visszautalása nem történt meg. Ez a körülmény is erősíti Karácsony Gergely álláspontját, miszerint a mostani rendelet a bírósági ítéletek megkerülését szolgálja.

Alkotmánybírósági kitérő

A szolidaritási hozzájárulás ügye az Alkotmánybíróság elé is került. Egy héttel ezelőtt vált ismertté, hogy az AB nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek magát az elvonás intézményét. A főpolgármester szerint azonban a testület érdemben nem foglalkozott a Fővárosi Törvényszék által felvetett alkotmányossági és nemzetközi jogi aggályokkal. Emiatt Budapest folytatta a pereskedést a kormány által kivetett hozzájárulás jogszerűsége miatt, amit a mostani rendelet gyakorlatilag ellehetetlenít.

Európai dimenzió és politikai következmények

Karácsony Gergely lépése új szintre emeli a konfliktust, hiszen a vita immár nemcsak belpolitikai, hanem uniós jogi kérdéssé vált. Az Európai Bizottság bevonása azt jelzi, hogy a főváros szerint a kormány döntése túlmutat egy költségvetési vitán, és a jogállamiság alapelveit érinti. Az, hogy Brüsszel miként reagál a megkeresésre, meghatározó lehet nemcsak Budapest pénzügyi mozgástere, hanem a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése szempontjából is.

A történtek fényében egyre világosabb: a szolidaritási hozzájárulás ügye nem csupán számokról szól, hanem arról, hogy hol húzódnak a végrehajtó hatalom határai egy jogállamban, és milyen eszközökkel élhet egy önkormányzat, ha ezek a határok elmosódni látszanak.

MNO – Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!