Ritkán látott mélypontra süllyedt a magyar foglalkoztatottság 2025 végén: a legfrissebb statisztikák szerint közel öt éve nem dolgoztak olyan kevesen Magyarországon, mint tavaly decemberben. A számok első ránézésre nem drámaiak, ám a részletekbe tekintve már jóval árnyaltabb és nyugtalanítóbb kép rajzolódik ki. A foglalkoztatotti létszám csökkenése nemcsak havi összevetésben, hanem éves alapon is jelentős, miközben a munkanélküliségi ráta stagnálása mögött egyre inkább az inaktivitás növekedése sejlik fel. Ez azt jelenti, hogy sokan nem csupán elvesztették az állásukat, hanem ki is léptek a munkaerőpiacról. Az adatok arra utalnak, hogy a magyar gazdaság munkaerőpiaci tartalékai egyre szűkösebbek, miközben demográfiai és gazdasági folyamatok egyszerre nehezítik a kilábalást.

Történelmi összevetésben is gyenge adat

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025 decemberében a 15–74 év közötti foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 624 ezer fő volt. Ez 46 ezer fős visszaesést jelentett az egy évvel korábbi értékhez képest, miközben havi alapon is további csökkenés történt: novemberhez viszonyítva 13 ezerrel dolgoztak kevesebben. Ennél alacsonyabb foglalkoztatotti létszámot legutóbb 2021 márciusában mértek Magyarországon, a pandémia legsúlyosabb időszakában.

A KSH módszertana szerint a havi adatok jelentős kilengéseket mutathatnak, ezért a hivatal elsősorban háromhavi mozgóátlagokat vizsgál. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az október és december közötti időszak átlaga is gyengébben alakult a korábbi évekhez képest.

A nemek szerinti bontás is visszaesést mutat

A 2025. október és december közötti időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 642 ezer fő volt, ami szintén 46 ezerrel maradt el az előző év azonos időszakától. A visszaesés nem koncentrálódott egyetlen társadalmi csoportra: a férfiak körében 24 ezerrel, míg a nők esetében 23 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma éves összevetésben.

Ez arra utal, hogy nem egy szűkebb ágazati problémáról van szó, hanem általánosabb munkaerőpiaci gyengülésről, amely több szektort és társadalmi réteget is érint.

Az elsődleges munkaerőpiac sem kivétel

Különösen figyelemre méltó, hogy a csökkenés az elsődleges munkaerőpiacon is megjelent. Ebben a szegmensben – amely a stabil, hosszú távú munkaviszonyokat foglalja magában – 4 millió 457 ezer fő dolgozott, ami 58 ezer fős visszaesést jelentett egy év alatt. A közfoglalkoztatottak száma 78 ezer fő volt, míg a külföldön dolgozóké 108 ezer főt tett ki.

Ezek az adatok azt mutatják, hogy nem pusztán a rugalmasabb, átmeneti foglalkoztatási formák estek vissza, hanem a hagyományos munkahelyek száma is csökkent.

Munkanélküliség és inaktivitás

A munkanélküliek átlagos száma 213 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,4 százalékon állt. Első pillantásra ez a mutató nem tűnik kiugrónak, ám a részletek itt is árnyaltabb képet mutatnak. A munkakeresés átlagos időtartama 12,7 hónap volt, ami hosszúnak számít, és azt jelzi, hogy sokan tartósan kiszorulnak a munkaerőpiacról.

A munkanélküliek 39 százaléka három hónapnál rövidebb ideje keresett állást, ugyanakkor 36,2 százalékuk már legalább egy éve nem talált munkát. Ez a kettősség egyszerre utal rövid távú kilengésekre és hosszabb távú strukturális problémákra.

Elemzői értékelés

„A legfrissebb munkaerőpiaci statisztika a piaci konszenzusnak megfelelően stagnáló munkanélküliségi rátát jelez” – mondta az adatok kapcsán Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Ugyanakkor hozzátette: a csökkenő foglalkoztatottság együtt járt az inaktivitás növekedésével, vagyis sokan, akik elvesztették az állásukat, már nem is szerepelnek aktívan a munkaerőpiacon.

Ez a jelenség arra utalhat, hogy elsősorban a szezonális foglalkoztatás visszaesése áll a háttérben, ám hosszabb távon ennél mélyebb problémák is kirajzolódnak.

Demográfiai és gazdasági kihívások

Virovácz Péter szerint 2022 közepe óta, amikor a munkanélküliek száma rekordalacsony volt, a népességfogyás következtében már 142 ezer fővel csökkent a munkaképes korú lakosság. Eközben a munkanélküliek száma mintegy 42 ezer fővel nőtt, a foglalkoztatotti létszám pedig 2025 végére visszaesett a 2021–2022-es évek átlagos szintjére.

Az elemző nem számít érdemi javulásra a kínálati oldalon. A demográfiai fordulat hiánya, a dráguló munkaerő és a gazdasági növekedés lassulása együtt tovább szűkíthetik a munkaerőpiacot.

Kockázatok a következő hónapokra

A legnagyobb kockázat jelenleg az, hogy amennyiben az év első hónapjaiban sem indul be a gazdasági növekedés, a vállalatok a béremeléseket a bértömeg szinten tartásával próbálják meg kigazdálkodni. Ez a foglalkoztatotti létszám további csökkenéséhez, vagy az árak jelentős emeléséhez vezethet.

A számok tehát nemcsak egy gyengébb hónapot jeleznek, hanem arra figyelmeztetnek: a magyar munkaerőpiac egyre sérülékenyebb, és a következő időszakban komoly gazdaságpolitikai döntésekre lesz szükség ahhoz, hogy a kedvezőtlen trendek ne váljanak tartóssá.

Magyar News Online

Borítókép: MNO

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!