Amikor szilveszterkor éjfélt ütött az óra, Magyarország nemcsak egy új naptári évbe lépett át, hanem egy pénzügyi szempontból rendkívül kedvezőtlen korszakba is. Az új év első pillanatával ugyanis újabb, több mint 400 milliárd forintnyi uniós támogatás vált végleg elérhetetlenné, amivel a 2024 végén elvesztett forrásokkal együtt már 800 milliárd forint fölé nőtt a Magyarország által végleg elveszített uniós pénzek összege. Ez nem elvont szám, hanem olyan fejlesztések, beruházások és programok forrása, amelyek elmaradnak, csúsznak vagy kizárólag a hazai költségvetés terhére valósulhatnak meg. A döntés hátterében jogállamisági és közbeszerzési problémák állnak, amelyeket az Európai Bizottság már évekkel ezelőtt jelzett, a következmények azonban most válnak igazán kézzelfoghatóvá. A kormány szerint a helyzet még nem végleges, Brüsszel viszont egyértelműen törölt kötelezettségvállalásokról beszél. A vita így nemcsak pénzügyi, hanem politikai és intézményi kérdés is, miközben a veszteséget végső soron az ország egésze viseli.

Hogyan vált elérhetetlenné ez az összeg

A most elveszett, nagyjából 1,08 milliárd eurós tétel annak a 6,3 milliárd eurós keretnek a része volt, amelyet az Európai Bizottság még 2022 decemberében fagyasztott be. Az uniós szabályozás értelmében az adott évben felfüggesztett kötelezettségvállalások az úgynevezett n+2 szabály miatt két év elteltével automatikusan törlődnek a költségvetésből, ha addig nem teljesülnek a felszabadítás feltételei.

Ez azt jelenti, hogy a befagyasztott pénzek nem egy összegben vesznek el, hanem időarányosan, évről évre válnak végleg elérhetetlenné. Így nőtt most tovább a már korábban elveszített források összege.

Miért fagyasztotta be az EU a támogatásokat

Az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus keretében döntött a pénzek befagyasztásáról. A testület szerint Magyarországon rendszerszintű problémák vannak a közbeszerzési rendszerben, különösen az egyajánlatos eljárások magas aránya, az összeférhetetlenségek kezelése és a korrupciógyanús ügyek kivizsgálásának hiányosságai miatt.

A Bizottság álláspontja szerint ezek a problémák veszélyeztetik az uniós költségvetés megfelelő felhasználását, ezért a források védelme érdekében volt szükség a felfüggesztésre.

Milyen feltételekhez kötötték a pénzek felszabadítását

A befagyasztott támogatások felszabadításához Magyarországnak 17 konkrét feltételt kellett volna teljesítenie, amelyek az igazságszolgáltatás függetlenségétől kezdve a közbeszerzési rendszer átalakításán át az átláthatóság erősítéséig terjednek.

Emellett az eljárás részeként a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat kizárták az új uniós támogatásokból, ami különösen az egyetemeket és a kutatóintézeteket érinti érzékenyen.

Mit mond a kormány és mit mond Brüsszel

A kormány kommunikációja szerint a helyzet nem végleges, és továbbra is van esély arra, hogy a forrásokat visszaszerezze az ország. Az Európai Bizottság azonban úgy fogalmaz, hogy a most törölt összegek végleg kikerültek az uniós költségvetésből, vagyis azokat már nem lehet újra lehívni.

Ez a különbség nem pusztán jogi, hanem politikai értelmezési vita is, amelyben mindkét fél a saját narratíváját igyekszik erősíteni.

Mely területeket érinti leginkább a kiesés

A most elveszett forrásokat többek között a környezetvédelmi és energiahatékonysági programokból, az integrált közlekedésfejlesztési projektekből, valamint a terület- és településfejlesztési forrásokból vonták el.

Ez azt jelenti, hogy kevesebb pénz jut majd például épületenergetikai korszerűsítésekre, zöld beruházásokra, útfelújításokra, vasútfejlesztésekre és városrehabilitációs projektekre.

Ki fizeti meg az árát

Formálisan a kieső pénzt a magyar költségvetés pótolhatja a már megítélt pályázatok esetében, vagyis a nyertesek megkaphatják a támogatást. A forrás azonban így a hazai adófizetők pénzéből érkezik, nem pedig az Európai Uniótól.

Ez növeli a költségvetési terheket, szűkíti a mozgásteret más területeken, és hosszabb távon hozzájárulhat az államadósság növekedéséhez is.

Több mint pénzügyi kérdés

A történet túlmutat a számokon. Arról szól, hogy egy ország mennyire képes megfelelni azoknak a jogi és intézményi normáknak, amelyekhez csatlakozásakor elköteleződött. A mostani veszteség nemcsak forintban mérhető, hanem bizalomban és hitelességben is.

A kérdés már nem az, hogy mennyi pénzt vesztett el Magyarország, hanem az, hogy hajlandó-e változtatni azon a rendszeren, amely ezt a veszteséget előidézte. Mert ha nem, akkor a következő évek újabb és újabb éjféljei újabb és újabb százmilliárdok eltűnését jelenthetik.

Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

Ezzel a dallal szeretném mindenkinek megköszönni, aki tegnap gondolt rám. A dalt és a dalszöveget én írtam, és igen, én! A dalhoz hamarosan elkészül az official videoklip is. Ez a változat a közösség tagjainak készült! Köszönöm, ha meghallgatjátok, lájkoljátok, ha tetszik megosszátok!

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!