Heves katonai összecsapások törtek ki Pakisztán és Afganisztán között a hétvégén, miután a pakisztáni légierő csütörtökön légicsapásokat hajtott végre Kabulban és több afgán célpont ellen. Válaszul az afgán tálib erők szombaton megtámadták a határ menti pakisztáni állásokat, és állításuk szerint két határőrséget is elfoglaltak. A harcokban több tucat katona vesztette életét, a helyzet gyorsan eszkalálódott, és Iszlámábád válaszul lezárta a legfontosabb afgán határátkelőket. A nemzetközi közösség azonnali béketárgyalásokra szólította fel a feleket.

Légitámadások után törtek ki a harcok a határon

A konfliktus a pakisztáni légierő csütörtöki beavatkozásával kezdődött, amikor Iszlámábád parancsára légitámadásokat indítottak Kabul környékén és más afgán célpontok ellen. A támadások indoklása szerint Pakisztán azokat a tálib egységeket célozta, amelyek menedéket nyújtanak a Tehrík-i-Talibán Pakisztán (TTP) nevű terrorszervezet tagjainak.

A TTP az elmúlt négy évben több száz pakisztáni katonát ölt meg, és Iszlámábád szerint Afganisztánban kap kiképzést, valamint szoros ideológiai kapcsolatot ápol az afgán tálib vezetéssel. Kabul ugyanakkor rendre tagadja, hogy bármiféle támogatást nyújtana a pakisztáni táliboknak, és visszautasítja a vádakat.

A légicsapásokat követően az afgán tálib erők szombaton több határ menti ponton támadást indítottak a pakisztáni katonai bázisok ellen. A tálib védelmi minisztérium közlése szerint válaszcsapásról volt szó, amelynek során két határőrséget elfoglaltak, és több pakisztáni katonát megöltek.

Heves tüzérségi harcok és dróntámadások

A pakisztáni hadsereg azonnal válaszolt: tankokat, tüzérséget és nehézfegyvereket vetett be az afgán határ mentén. A Hajbar–Pahtunkva tartományi vezetés szerint a harcok a térség több pontján is folytak, és az afgán erők tüzérségi támadást intéztek pakisztáni települések ellen.

A pakisztáni hadsereg szóvivője megerősítette, hogy viszonozták a támadást, és három, robbanóanyaggal megrakott afgán drónt is lelőttek. A harcokban legkevesebb 58 pakisztáni katona vesztette életét, míg az afgán veszteségek számát egyelőre nem erősítették meg hivatalosan.

„Nem tűrünk el semmilyen agressziót az afgán tálibok részéről a területünkön. A pakisztáni erők heves tűzzel válaszoltak, több afgán határőrséget célba véve” – áll a pakisztáni védelmi minisztérium közleményében.

Az afgán fél ezzel szemben azt állítja, hogy a pakisztáni támadás provokáció volt, és Kabul nem hagyhatta válasz nélkül a szuverenitása megsértését. Enájatullah Hvárizmi, az afgán védelmi minisztérium szóvivője kijelentette: „A műveleteket szombat éjfélkor befejeztük, de készek vagyunk újrakezdeni, ha a pakisztáni fél ismét megsérti Afganisztán területi integritását.”

Határlezárások és nemzetközi reakciók

A súlyos harcok nyomán Pakisztán lezárta az Afganisztánnal közös két legfontosabb határátkelőjét, a Torkhamot és a Csaman átkelőt. A döntés azonnali gazdasági és humanitárius következményekkel járt, mivel ezen a két ponton zajlik a két ország közötti áruforgalom és személyszállítás nagy része.

Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök provokációnak nevezte az afgán támadást, és határozott választ ígért. „Nem kötünk kompromisszumot Pakisztán védelme ügyében” – hangsúlyozta. A kormányfő egyben azzal vádolta meg a kabuli tálib vezetést, hogy terroristákat bújtat, és aktívan támogatja a Pakisztán elleni erőszakos cselekményeket.

A nemzetközi közösség aggodalommal figyeli a helyzetet. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter a feszültség csökkentésére szólította fel a feleket, és diplomáciai tárgyalásokat sürgetett. Hasonló hangot ütött meg a szaúdi külügyminisztérium is, amely közleményben kérte Kabult és Iszlámábádot, hogy párbeszéd útján rendezzék vitás ügyeiket, és tartózkodjanak a további katonai lépésektől.

A háttérben régóta húzódó feszültségek

A katonai összecsapások nem előzmény nélküliek. A két ország közötti viszony hónapok óta feszült, mióta Pakisztán újra megvádolta Afganisztánt, hogy a TTP fegyveresei az afgán területről indítanak támadásokat pakisztáni célpontok ellen. Iszlámábád szerint a tálib kormány nemcsak menedéket nyújt a szélsőségeseknek, hanem fegyverrel és pénzzel is támogatja őket.

Kabul viszont azt állítja, hogy Pakisztán mesterségesen felnagyítja a TTP-ügyet, hogy ezzel igazolja saját katonai akcióit Afganisztán területén. Az afgán kormány szerint a pakisztáni légitámadások civil áldozatokat is követeltek, és ezzel súlyosan megsértették a nemzetközi jogot.

A határ menti térségekben élők közben kétségbeesetten próbálnak menekülni a harcok elől. Szemtanúk szerint több száz család hagyta el otthonát, miután a tüzérségi csapások elérték a lakott területeket is. A humanitárius szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a helyzet gyorsan humanitárius válsággá fajulhat, ha nem sikerül megállítani az eszkalációt.

Nemzetközi közvetítést sürgetnek

A térség stabilitása szempontjából kulcsfontosságú lenne, hogy a felek mielőbb tárgyalóasztalhoz üljenek. A szakértők attól tartanak, hogy a határ menti harcok egy szélesebb regionális konfliktus előszelét jelenthetik, amelyben akár Irán, Kína vagy Oroszország is érintetté válhat diplomáciai vagy biztonsági szinten.

A nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ és az Iszlám Együttműködés Szervezete is béketárgyalásokat szorgalmaznak. Mindkét fél azonban eddig elutasította a külső beavatkozást, és saját igazát hangoztatja.

Összességében elmondható, hogy katonai összecsapások törtek ki Pakisztán és Afganisztán között, és a helyzet gyorsan eszkalálódik. A határ lezárása, a több tucatnyi halálos áldozat, valamint a nemzetközi aggodalom egyaránt jelzi: a két ország között húzódó mély bizalmi válság tovább súlyosbodott, és a békés rendezés egyre távolabbinak tűnik.

Magyar News Online

Fotó: Wakil KOHSAR / AFP

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.