A Hősök terén demonstrált a Loupe Színházi Társulás, amely Szabad közterekért és tiszta közbeszédért címmel hirdetett pártpolitikától független megmozdulást. A szervezők szerint nem fogadható el, hogy a magyar emberek mindennapjait megosztó üzenetek, félelemkeltés és indulatkampányok határozzák meg. A demonstráció célja, hogy felhívja a figyelmet: a köztereknek a szabad véleménynyilvánítás és az emberek biztonságos találkozásának terepei kell, hogy legyenek, a közbeszédnek pedig a tisztességről, az együttműködésről és nem a gyűlölet terjesztéséről kell szólnia.

19:47. A tüntetőkkel közös énekléssel és fényekkel zárult az esemény

A demonstráció méltóságteljes és felemelő hangulatban ért véget, amikor Tóth Árpád karmester közös levegővételre és éneklésre kérte a résztvevőket. A Loupe színészei a Hidegen fújnak a szelek című népdalt adták elő a színpadon, amelyhez a tömeg is csatlakozott. A meghitt pillanat után néptánc vette kezdetét, így a közös kultúra és összetartozás üzenete zárta a rendezvényt.

A fellépők a közösségi élményt politikai és társadalmi felelősségvállalással kapcsolták össze. Lovas Rozi arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy a vélemény vállalása és a közéleti ügyekben való megszólalás nem lehet tabu, hiszen „a közös jövőnkkel foglalkozunk”. „Építsünk együtt egy jobb és békésebb világot” – fogalmazott. Horváth János Antal hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy mindenki elmenjen szavazni, míg Molnár Áron arra biztatta a tüntetőket, hogy mozgósítsák ismerőseiket is a részvételre.

Az estét megható gesztus zárta: a tüntetők a telefonjaikat a magasba emelve világították meg a teret, jelezve, hogy közösen állnak ki a változás, a szolidaritás és a remény mellett.

Szeretnéd, hogy ezt a záró képet – az éneklést és a fényeket – erőteljesebb, szimbolikusabb hangvételben is kibontsam, mintha egy publicisztikai befejezés lenne?

19: 41. Horváth János Antal: A béka kiugrik a fazékból – hacsak nem teszik rá a fedőt

Horváth János Antal színész a magyar társadalom helyzetéről beszélt, és egy ismert hasonlattal érzékeltette a jelenlegi állapotot. Úgy fogalmazott: sokan úgy gondolják, hogy az ország olyan, mint a lassan fővő béka, amely nem veszi észre, hogy megfő. Szerinte azonban ez félrevezető kép, mert a béka igenis kiugrik a fazékból – hacsak valaki rá nem teszi a fedőt. „De mi ezt nem hagyjuk” – tette hozzá.

A színész szerint mindenkinek máskor jön el az a pillanat, amikor rádöbben: nem akar tovább bent maradni a „fazékban”. Úgy vélte, az emberek képesek még a korlátok között is megteremteni saját szabadságukat. Saját tapasztalatát is felidézte: dolgozott olyan közegben, ahol a politikai megfelelés uralta a mindennapokat, és a félelem határozta meg az emberek mozgásterét. Egy idő után azonban világossá vált számára, hogy ez nem más, mint börtön.

Horváth hangsúlyozta: ha elegen és egyszerre mondják ki, hogy „elég volt”, akkor a falak ledönthetők, és valódi változás érhető el. Úgy véli, a közös kiállás az, ami áttörheti a félelem falait, és esélyt teremthet egy szabadabb, tisztességesebb jövőre.

Szeretnéd, hogy ezt a cikket kiegészítsem egy elemző résszel is, amely a hasonlat társadalmi és politikai üzenetét bontja ki?

19: 39. Lengyel Tamás: Van-e annál lejjebb, amikor egyik honfitársunk a másik halálát kívánja politikai okokból?

A Hősök terén elhangzott beszédében Lengyel Tamás színész a megbékélés fontosságáról beszélt, és élesen bírálta az országban eluralkodó gyűlöletkeltést. Szerinte a folyamatos uszítás lerombolta a közösséget, megbetegítette a társadalmat, és szétszakította a nemzetet. „Mit szeretnék ma a legjobban Magyarországon? Megbékélést. Amíg nincs megbékélés, addig nincs empátia. Amíg nincs empátia, addig marad a közöny” – fogalmazott.

A színész drámai kérdést is feltett: van-e annál lejjebb, amikor egyik honfitársunk a másik halálát kívánja politikai okokból? Úgy véli, mindez azért történhet meg, mert a rendszer nemcsak ellopja az emberek pénzét, hanem fanatizálja és egymás ellen fordítja a társadalom tagjait. Lengyel arra buzdította a jelenlévőket, hogy nézzék meg, mire költik a közpénzt: gyűlöletkampányokra, plakátokra és a kormányzati propagandát sugárzó műsorokra.

Hangsúlyozta, hogy felül kell emelkedni a pártpolitikai szembenálláson, és újra emberként kell tekinteni egymásra. „A megbékélés első lépése, hogy megtisztítjuk utcáinkat és tereinket a hergelő, demagóg üzenetektől, hogy újra levegőt vehessünk” – mondta.

Lengyel szerint Magyarországnak biztonságos térré kell válnia, ahol odafigyelünk a szavainkra, mert azok képesek rombolni, de gyógyítani is. „Nekünk arra van szükségünk, hogy újra teljes nemzet legyünk” – tette hozzá.

Zárásként hangsúlyozta: „Magyarország csak akkor lehet erős, ha nem ellenségekből, hanem társakból áll. Csak akkor lehet otthon, ha nem a félelem, hanem a szeretet lakja be. Elég volt az uszításból, elég volt a gyűlöletkeltésből. Beszélgessünk, mosolyogjunk egymásra, és segítsünk egymáson. Békét, empátiát, új Magyarországot.”

Szeretnéd, hogy ebből egy hosszabb, elemzőbb publicisztikát is készítsek, ami mélyebben kifejti a „megbékélés” politikai és társadalmi jelentőségét?

19:34. Molnár Áron: A propaganda öl

Molnár Áron színész és aktivista erős beszédet mondott a tüntetésen, amelyben a politika és a közbeszéd állapotát bírálta. Elmondta, hogy nap mint nap fenyegetésekkel kell szembenéznie politikusok és propagandisták részéről, és szomorúan tapasztalja, hogy a jobboldalon vannak, akik nyíltan örülnének a halálának.

Beszédének központi üzenete az volt: a propaganda nem pusztán hazugságokat terjeszt, hanem képes ölni is. Emlékeztetett a hódmezővásárhelyi rendőrkapitány tragédiájára, aki öngyilkosságot követett el egy róla megjelent lejárató cikk után. – Ez mutatja, hogy a hazug propaganda sebeket ejt a társadalmon, és emberéleteket követelhet – hangsúlyozta.

Molnár szerint a jelenlegi politikai rendszer csapdába esett, mert csak megosztásban és félelemkeltésben jártas, így saját választóit is ebben a szellemben nevelte. A legfontosabb kérdésnek azt tartja, maradjon-e ez a rendszer – mire a tömeg egyértelmű „nem”-mel válaszolt.

A színész arról is beszélt, hogy azért nincs új színházi bemutatója, mert a közéleti ügyekre kell koncentrálnia. Dühítőnek nevezte, hogy társulatként ma nem színházban, hanem tüntetésen kell helytállniuk. Ugyanakkor arra buzdította a résztvevőket, hogy közösen építsenek egy okos, cselekvő társadalmat, ahol a félelem helyett a szolidaritás uralkodik. – Merjük kimondani, ha fáradtak, kimerültek vagy félünk – fogalmazott –, mert ettől nem gyengülünk, hanem együtt erősödünk meg.

Szeretnéd, hogy ezt a cikket kibővítsem azzal, milyen tágabb tanulságai lehetnek Molnár Áron szavaiból a magyar közéletre nézve?

19:26. Lovas Rozi: Ez a társadalom, amiben most élünk, gyűlöletre hergel minket

A Hősök terén felszólalt Lovas Rozi színésznő, a Loupe Színházi Társulás egyik alapítója, aki személyes vallomással indította beszédét. Mint mondta, keresztény hitét gyakorló, kétgyermekes családanyaként is mély aggodalommal figyeli a közéletet.

„Itt vagyok, mert félek, szorongok, és felemészt az az igazságtalanság, ahogy a fejem fölött zajló hazug csatározások szétszakítják a családomat, a hazámat” – fogalmazott.

Beszédében élesen bírálta a kormányzati propagandát is, amely szerinte mesterséges intelligencia által generált üzenetekkel, hazugságokkal és manipulációval szólítja meg az embereket. – „Nem létező emberek beszélnek hozzánk a képernyőkről, néznek le ránk a plakátokról, és szajkóznak egymás ellen uszító hazugságokat. Belemásznak az agyunkba, a lelkünkbe, az életünkbe” – mondta.

Lovas szerint a jelenlegi társadalom gyűlöletre hergeli az embereket és bántalmazza őket, ezért mindenkinek felelőssége van abban, hogy ezt a folyamatot megállítsa. – „Hiszek abban, hogy a szavainkban, az érzékenységünknek, a kiállásunknak ereje van” – hangsúlyozta, majd beszéde végén Ferenc pápát idézte, kiemelve: a szeretet és a szolidaritás lehet a gyógyír a társadalmi megosztottságra.

Szeretnéd, hogy a cikket kiegészítsem Ferenc pápa idézetével is, amelyet Lovas Rozi említett a beszédében?

19:21. Horváth János Antal: A beszélgetés most a legfontosabb, amikor a hatalom csendet akar ránk erőltetni

Az ellehetetlenítési törvényjavaslat komoly aggodalmakat váltott ki a kulturális és független művészeti közegben. Lovas Rozi színésznő a Telexnek arról beszélt, hogy az elmúlt napokban mély válságot élt meg a tervezett jogszabály miatt, amely szerinte egyre sötétebb jövőt vetít előre.

Horváth János Antal író-rendező, a Loupe Színházi Társulás tagja úgy látja, a törvény egy vörös vonal: nemcsak a független sajtót, hanem a független színházat is fenyegeti. Hangsúlyozta, hogy a hatalom mindent megtesz a vidéki kulturális élet ellehetetlenítéséért, mégis próbálnak ellene menni, és tudatosan minél több előadást vidékre vinni.

Horváth arról is beszélt, hogy a mindennapi kihívások – például akár egy egyszerű ytong tégla ára – mindig visszarántják őket a realitásba. Szerinte a legfontosabb most az, hogy ne szakadjon meg a párbeszéd. – A beszélgetés rettenetesen fontos dolog, pont most, amikor a hatalom próbálja ránk erőltetni, hogy ne beszélgessünk, maradjunk csendben, ne forduljunk a másikhoz – fogalmazott.

Szeretnéd, hogy ebbe a cikkbe belefogalmazzam azt is, miért tartják a művészek különösen veszélyesnek az „ellehetetlenítési törvényt”?

19.10. Pottyondy Edina: A rendszer szándékosan mérgezi az országot, hogy teljes kontroll alatt tarthassa az embereket

Hatalmas taps és ujjongás fogadta Pottyondy Edinát, amikor színpadra lépett a demonstráción. A közéleti szereplő beszédében éles hangon bírálta a kormányzati propagandát, amelyet idegméreghez hasonlított. Mint mondta, a rendszer tudatosan mérgezi az országot, hogy teljes kontrollt gyakorolhasson az emberek fölött, és megakadályozza, hogy a társadalom tisztán lásson a mindennapokban.

A propaganda sokféle arca

Pottyondy részletesen kifejtette, hogy a kormányzati propaganda többféle formában jelenik meg a magyar médiatérben. Egyes csatornák nyíltan támadnak, mint a Megafon, a Pesti Srácok vagy az Origo, míg más felületek inkább szórakoztató köntösben kábítják a közönséget, mint például a TV2. Olyan platformokat is említett, amelyek szerinte észrevétlenül épülnek be a hétköznapokba, ilyen az Index, amelynek hatása sokszor rejtve marad a felhasználók előtt.

– A végeredmény minden esetben ugyanaz: dühös, megosztott emberek, akik gyűlölnek bárkit, akire a kormány rámutat – fogalmazott.

Szavai nagy visszhangot váltottak ki a tömegből. Amikor a Megafont, a Pesti Srácokat és az Origót említette, a hallgatóság hangos fújolással reagált. Hasonlóan erőteljes reakció érkezett akkor is, amikor felsorolta azokat a közéleti szereplőket, akiket a kormánypárti sajtó hamis vádakkal próbált lejáratni: a tüntetők kórusban skandálták, hogy „mocskos Fidesz”.

Karaktergyilkosságok és tragédiák

Pottyondy hangsúlyozta, hogy a propaganda nemcsak a kormány támogatóit, hanem az ellenzéket is befolyásolja, hiszen teljesen kizárni lehetetlen a mindennapi életből. Felidézte a karaktergyilkosságok sorát, amelyek politikusokat, közéleti szereplőket és civileket érintettek. Példaként említette Juhász Pétert, Vona Gábort és Jámbor Andrást, akiket a kormánypárti média koholt vádakkal támadott.

Beszélt a közelmúlt tragikus eseményéről is, a hódmezővásárhelyi rendőrkapitány öngyilkosságáról. Emlékeztetett: Szabó Zsolt a róla szóló, lejárató cikk után vetett véget életének. – Ez mutatja, hova vezet a gyűlöletkampány és a propaganda: emberéletekbe kerül – mondta.

A rendszer logikája: lojalitásért mindent, kilépőknek célkereszt

Pottyondy szerint a jelenlegi hatalmi rendszerben mindent el lehet követni büntetlenül, amíg valaki lojális marad. Ugyanakkor aki kilép, azonnal célponttá válik, és a propaganda teljes erejével ront rá.

Kritikájában kitért arra is, hogy 15 év Fidesz-kormányzás után Magyarország Európa szegényházává vált. A kormány szerinte nem mutat valódi szándékot a szegénység vagy az infláció kezelésére, helyette nemzeti trikolór mögé bújva gyárt démonokat, akikkel állandó harcot hirdet. – A rendszer célja, hogy félelemben tartson mindenkit – fogalmazott.

Nem a hergelés, hanem az intézmények működése adhat sikeres országot

A közéleti szereplő beszédében hangsúlyozta: Magyarország nem az olcsó indulatkeltéstől lesz sikeres. – Nem a hergeléstől lesz sikeres Magyarország, hanem attól, ha működnek az intézmények, ha rendőrség és bíróság pártatlanul védi az embereket – mondta.

Pottyondy szerint a kormány politikája hosszú távon nemcsak gazdasági, hanem társadalmi katasztrófához is vezet. Úgy véli, a folyamatos gyűlöletkeltés és ellenségkép-gyártás szétszedi a közösségeket, szétrombolja a bizalmat, és megfosztja a társadalmat attól, hogy közösen lépjen fel a valódi problémák megoldásáért.

Szolidaritás és cselekvés

Beszédének végén Pottyondy Edina szolidaritásra szólította fel a hallgatóságot mindazokkal, akik a karaktergyilkosságok és a propaganda áldozataivá váltak. Arra biztatta a jelenlévőket, hogy a mindennapokban is őrizzék meg higgadtságukat, még akkor is, ha kommentek vagy közösségi viták provokációval teli helyzetek elé állítják őket.

– Számoljunk el háromig, mielőtt válaszolunk. Ne engedjük, hogy a gyűlölet uralkodjon rajtunk – mondta.

Egyúttal politikai cselekvésre is ösztönözte a tömeget. – Jövő tavasszal küldjük el ezt a kormányt! – zárta beszédét, amely után a hallgatóság hosszan ünnepelte.

19:06. Menczer Tamás: Feketeöves gyűlöletkeltők tüntetnek a kormány ellen

Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója Facebook-posztban támadta a szombati demonstráció szervezőit. Úgy fogalmazott: „balliberális aktivisták – akik magukat influenszernek, színésznek stb. nevezik – ma tüntetést rendeznek a gyűlölet, értsd: a kormány ellen”.

Menczer szerint a szervezők politikai munkát végeznek, és a Magyar Pétert Volodimir Zelenszkijhez hasonlító, „két tojásos” plakátkampány volt az a pont, amikor eldöntötték, hogy beleállnak az ügybe. Hozzátette: a tüntetés színpadán „feketeöves gyűlöletkeltők” adnak egymásnak találkozót.

A politikus szerint a plakátkampány világosan bemutatta, hogy „az ukrán komédiás és a magyar ripacs olyan, mint két tojás”: egyikük már tönkretette az országát, a másik pedig erre készül.

19: 02. Halász Judit: Ebben a kis országban nem engedhetjük meg magunknak, hogy egymást gyűlöljék az emberek

Halász Judit színész videóüzenetben szólította meg a közönséget, amelyben arra figyelmeztetett: Magyarország túl kicsi ahhoz, hogy az emberek gyűlölettel forduljanak egymás ellen. Szerinte a jelenlegi közéleti légkör veszélyeket rejt, és könnyen tragédiához vezethet, ha nem állítjuk meg az indulatokat.

A gyűlölet ördögi köre

A színésznő Shakespeare klasszikus tragédiáját, a Rómeó és Júliát hozta példaként, amelyben két család viszálya pusztulásba torkollt. „A helyzetről a Rómeó és Júlia jutott eszembe, két család gyűlöletének története, ami tragédiával végződött” – fogalmazott. Halász Judit szerint ez intő jel: a gyűlölet spirálja mindig tragédiát szül, és ha nem állunk ki a szeretet mellett, saját közösségünket tesszük tönkre.

Eszterházy Péter üzenete ma is aktuális

Halász Judit idézte Eszterházy Pétert is, aki egykor így fogalmazott: „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat.” A színésznő hozzátette, hogy ez valóban nehéz kérés, de elengedhetetlen, ha békés társadalomban akarunk élni. „A gyűlölet gyűlöletet szül. Én csak azt kérném mindannyiotoktól, hogy tanítsuk meg gyermekeinknek a szeretet dalát” – hangsúlyozta.

Üzenet a jövő nemzedéknek

Halász Judit pályája során mindig kiemelten foglalkozott a gyerekek világával, dalaival és meséivel generációkat nevelt. Mostani üzenetében is a legfiatalabbakra helyezte a hangsúlyt: szerinte a gyerekeket kell megtanítani arra, hogy a szeretet, a tisztelet és az egymás iránti felelősség fontosabb, mint a gyűlölet és a kirekesztés. Úgy véli, a jövő csak akkor lehet biztonságosabb és emberibb, ha a most felnövő nemzedék más példát lát maga előtt.

Felszólítás a gyűlölet ellen

A színésznő arra hívta fel a figyelmet, hogy mindannyiunk felelőssége tenni a gyűlölet ellen. Nem politikai üzenetet fogalmazott meg, hanem emberit: közösen kell óvni a társadalmat attól, hogy a széthúzás uralja. „Ebben a kis országban nem engedhetjük meg magunknak, hogy egymást gyűlöljék az emberek” – mondta.

Halász Judit szavai egyre erősebb visszhangot keltenek, hiszen a közéletet ma gyakran uraló megosztó üzenetek és indulatkampányok sokakban keltettek feszültséget. Az üzenet azonban emlékeztet: van másik út is, amely a szeretetre, a tiszteletre és a békére épül.

18: 50. Egész Európa legdrágább politikai hirdetési kampányát vitte YouTube-on a Nemzeti Ellenállás Mozgalom

Júliusban Magyarország utcai plakátjain és az interneten is megjelentek a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Magyar Pétert támadó hirdetései. A kampány mértéke példa nélküli: a Google és a Meta hirdetési adattára alapján kiderült, hogy az elmúlt hetekben a szervezet több mint 40–40 millió forintot költött politikai hirdetésekre a YouTube-on és a Facebookon. Ez összességében több mint 80 millió forintot jelentett, amellyel a NEM legalább harminc napon át az Európai Unió legnagyobb költőjének számított a politikai reklámok piacán.

Magyarország az élen az EU-ban

A Google Ad Transparency Center adatai szerint a Nemzeti Ellenállás Mozgalom jóval maga mögé utasította az európai versenytársakat. Egy hónapon keresztül nem volt más olyan szervezet az EU-ban, amely többet költött volna politikai hirdetésekre. Az európai top tízben ráadásul több magyar szereplő is feltűnik: ott van a Fidesz, a Mediaworks, a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Szuverenitásvédelmi Hivatal is.

Ez azt jelenti, hogy a közelmúltban Magyarország vált az unió legnagyobb politikai hirdetési költőjévé, különösen a YouTube-felületeken.

Lejárató kampány Magyar Péter ellen

A hirdetések célkeresztjében Magyar Péter állt. A Tisza Párt vezetőjét támadó kampány egybeesett azzal az időszakkal, amikor a Fidesz politikusai a közvélemény előtt az úgynevezett „Tisza-adócsomagról” kezdtek beszélni. Ez az állítás Magyar Péter szerint teljesen valótlan, ő maga cáfolta, hogy pártja bármiféle ilyen adócsomagot tervezett volna.

Ennek ellenére a Nemzeti Ellenállás Mozgalom plakátokon és online hirdetésekben fiktív számításokkal próbálta bemutatni, mennyit veszítenének a magyar emberek a kitalált adócsomag miatt.

Ki áll a mozgalom mögött?

A Nemzeti Ellenállás Mozgalom (NEM) a megafonos Apáti Bence projektje. A szervezetet hivatalosan nonprofit kft.-ként jegyezték be, de politikai kommunikációja teljes mértékben a Fidesz üzeneteivel egyezik. Orbán Viktor személyesen is támogatja a kezdeményezést, Orbán Balázs pedig korábban úgy fogalmazott, hogy nem egyeztetnek a kormánnyal – ennek ellenére a NEM mindig pontosan ugyanazokat az üzeneteket hirdeti, mint a kormánypárt.

A szervezet tevékenysége tehát nem tekinthető függetlennek, sokkal inkább a Fideszhez kötődő propaganda része.

A költések átláthatósága

Magyar Péter korábban azt állította, hogy a kormányközeli körök egyetlen nap alatt 100 millió forintot költöttek el lejárató hirdetésekre. Az óriásplakátok pontos költségei nem ismertek, hiszen ezek nem nyilvános adatok. A Facebook és a YouTube esetében azonban a nemzetközi átláthatósági szabályoknak köszönhetően bárki számára hozzáférhető, mennyit költöttek politikai hirdetésekre.

Ezekből az adatokból látszik: a Nemzeti Ellenállás Mozgalom kampánya nemcsak magyar, hanem uniós összevetésben is kiemelkedően drága volt.

Miért probléma mindez?

Az, hogy Magyarország ilyen mértékben dominálja az EU politikai hirdetési költéseit, több kérdést is felvet. Egyrészt jól mutatja, mennyire központosított és pénzigényes a kormányzati propaganda. Másrészt rávilágít arra, hogy a közpénzből vagy közeli szereplők által finanszírozott hirdetések döntően a politikai ellenfelek lejáratására szolgálnak, nem pedig a közérdek tájékoztatására.

A kampány egyúttal azt is jelzi, hogy az Orbán-kormány és holdudvara stratégiai eszközként használja a digitális térben zajló reklámokat, amelyeket sokkal nagyobb arányban vetnek be, mint más uniós országok.

18:45. Rainer-Micsinyei Nóra: Bátorak legyetek, menjetek el szavazni 2026-ban

A Hősök terén tartott tüntetésen felszólalt Rainer-Micsinyei Nóra színésznő is, aki élesen bírálta a kormány nemzeti konzultációs kampányait. Mint mondta, az adófizetők pénzét olyan manipulatív és értelmetlen eszközre költik, amelynek célja nem a párbeszéd, hanem a társadalom megosztása.

„Az elmúlt időszakban a mi pénzünkből költöttek manipulációra épülő, értelmetlen nemzeti konzultációra. Tízmilliárdok mentek el a kapcsolataink szennyezésére – egy olyan országban, ahol kisiklik a vonat, és a betegeknek maguknak kell vinniük a vécépapírt is” – fogalmazott.

A színésznő szerint, ha a kormány valóban ragaszkodik a konzultációkhoz, akkor valódi, a társadalmat érintő kérdéseket kellene feltennie. Saját példákat is hozott: legyen-e köztársasági elnök, aki képes önállóan megírni egy Facebook-posztot; elfogadható-e, hogy milliárdokat költ a kormány luxuskiadásokra, miközben emberek milliói élnek a létminimum alatt; vagy hogy a politikusok ahelyett, hogy összekötnék az embereket, inkább egymás ellen fordítják őket.

Rainer-Micsinyei Nóra beszédének végén arra biztatta a hallgatóságot, hogy ne hagyják magukat megfélemlíteni, és a 2026-os választásokon mindenképpen vegyenek részt. – Bátorak legyetek, menjetek el szavazni 2026-ban – zárta szavait, amire a tömeg hosszú tapssal reagált.

Szeretnéd, hogy ebből a cikkből készítsek egy hosszabb, elemző változatot is, amelyben részletesebben bemutatom, miért tartják sokan manipulatívnak a nemzeti konzultációkat?

Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.