Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban mondta el hagyományos State of the European Union beszédét, amelyben világosan fogalmazott: „Európa harcban van.” Az elnök szerint a küzdelem a szabadságról, a demokráciáról és a kontinens jövőjéről szól. Von der Leyen hangsúlyozta, hogy a globális erőviszonyok átrendeződnek, Oroszország és más hatalmak kihívást jelentenek, ezért Európának bátorságra, egységre és gyors cselekvésre van szüksége.

Von der Leyen: Európa harcban van

Von der Leyen beszéde szokatlanul harcias hangnemben kezdődött. Már az első mondatokban kijelentette: „Európa harcban van. Egy olyan kontinensért, amely független és szabad, a demokráciáért és a szabadságunkért, hogy saját magunk döntsünk a sorsunkról.” Az Európai Bizottság elnöke hozzátette: bár a béke mindig is az unió alapvető célja volt, most nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a világ körülöttünk háborúkkal és konfliktusokkal van tele.

Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén tartott beszédének különös aktualitást adott, hogy épp aznap orosz drónok hatoltak be Lengyelország légterébe, amelyeket a lengyel vadászgépek semmisítettek meg. A kép drámai: miközben az unió vezetője a demokrácia védelméért szólít fel, a határainkon fegyveres támadások zajlanak.

Európai egység és bátorság

Von der Leyen kiemelte: az elmúlt években sokszor elhangzott, hogy Európa képtelen bizonyos feladatok megoldására – a járvány kezelésétől kezdve a gazdasági helyreállításon át Ukrajna támogatásáig. Mégis mindig bebizonyosodott, hogy az unió képes cselekedni. Most azonban nem egyszerűen válságkezelésről van szó, hanem arról, hogy a kontinens megőrzi-e függetlenségét és önrendelkezését. „A kérdés az, van-e bátorsága Európának, hogy harcoljon, és érzi-e a sürgetést” – fogalmazott.

Az elnök ezért erősebb demokráciapárti együttműködést sürgetett az intézmények és a politikai erők között. Meggyőződése, hogy csak egy széles alapokon nyugvó, demokráciát védő többség képes biztosítani az unió jövőjét.

Ukrajna ügye a középpontban

Von der Leyen hosszasan beszélt az ukrajnai háborúról. Elmesélte Szása és Ljudmila történetét, akik a háború borzalmai elől próbáltak menekülni: a fiatal Szását oroszok rabolták el, nagyanyja azonban minden akadályt megkerülve hozta vissza Ukrajnába. A személyes történet célja az volt, hogy emlékeztesse a hallgatóságot: a háború mögött emberi sorsok állnak.

„Európa Lengyelországgal van” – mondta, utalva az orosz dróntámadásokra, amit a képviselők állva tapsoltak meg. Hozzátette: Ukrajna védelmének költségeit nemcsak az európai polgároknak kell viselniük, hanem azt a lefoglalt orosz vagyonból is fedezni fogják. Az új mechanizmus lényege, hogy a befagyasztott vagyon terhére hitelt vesznek fel, amelyet Ukrajna később törleszt majd.

Von der Leyen szerint Ukrajna találékonysága áll szemben Oroszország hatalmas hadiiparával, ezért az EU-nak kötelessége ellensúlyt teremteni. Bejelentette, hogy hatmilliárd eurót fordítanak egy közös európai–ukrán drónipar létrehozására, valamint bónuszokat biztosítanak azoknak az országoknak, amelyek a legtöbbet teszik Ukrajna támogatásáért.

Gáza és a Közel-Kelet

Az elnök beszédének másik hangsúlyos része a gázai helyzet volt. Von der Leyen kifejtette: elfogadhatatlan, hogy emberek ételre várva haljanak meg, vagy gyerekeket veszítsenek el a bombázások miatt. „Az emberek alkotta éhezés soha nem lehet a háború eszköze” – szögezte le.

Bírálta a Palesztin Hatóság pénzügyi ellehetetlenítését és az izraeli politikusok radikalizálódó nyilatkozatait, amelyek szerinte akadályozzák a kétállami megoldást. Ugyanakkor hangsúlyozta: a Hamásszal nem lehet együttműködni, mert az terrorszervezet. Az Európai Bizottság ezért új csomagot dolgoz ki, amely a gázai humanitárius helyzet javítását célozza, és szankciókat vet ki a szélsőséges telepesekre.

Gazdasági és iparpolitikai kihívások

Von der Leyen beszélt az unió versenyképességéről is, amely szerinte az utóbbi években gyengült. Bejelentette, hogy 2028-ig új egységes piac tervet mutatnak be, amely az ipar, a szolgáltatások és a technológiai innováció területén nyit új lehetőségeket.

Különösen hangsúlyozta a mesterséges intelligencia és az akkumulátoripar fontosságát. Az EU célja, hogy saját „AI gigagyárakat” hozzon létre, és Made in Europe szabályozással biztosítsa, hogy a közbeszerzéseknél előnyben részesítsék az európai gyártású termékeket.

Az energiaárak kérdésében világossá tette: ideje teljesen megszüntetni az orosz fosszilis energiafüggőséget. Az atomenergia és a megújuló energiaforrások fejlesztését nevezte meg kulcslépésként, valamint új „energiaautópályák” létrehozását, amelyek összekötik a kontinens nagy áramhálózatait.

Szociális kihívások és lakhatási válság

A lakhatási válságot Von der Leyen társadalmi válságnak nevezte, amely szétfeszíti a közösségeket. Bemutatta az első európai lakhatási program tervét, amelynek célja, hogy könnyebb legyen új otthonokat építeni, és javítsák az elérhetőséget a fiatalok és a középosztály számára.

A program részeként nagy nemzetközi csúcstalálkozót is szerveznek, ahol az uniós tagállamok közösen dolgoznak ki megoldásokat a problémára.

Kereskedelem és globális kapcsolatok

Von der Leyen hangsúlyozta: az Egyesült Államokkal való kereskedelmi kapcsolat kulcsfontosságú, évente több mint 500 milliárd eurós export értékkel. „Soha nem fogunk állásokkal játszani” – mondta, hozzátéve: az EU mindig maga dönti el a szabályozásait.

Bejelentette, hogy év végéig Indiával is kereskedelmi megállapodást szeretnének kötni, valamint Európa tudományos vonzerejének növelésére egy 500 millió eurós csomagot indítanak, amely a legtehetségesebb kutatókat kívánja Európába csábítani.

Jogállamiság és média

Az elnök szavai szerint elengedhetetlen egy éves jogállami ciklus bevezetése, amely időben azonosítja a problémákat. „A jogállam tisztelete kötelező az európai forrásokhoz. Most és a jövőben is” – mondta.

Hozzátette: létrehoznak egy új európai központot, amely a külföldi beavatkozásokat figyeli az EU területén, és külön program indul a független újságírás támogatására. A következő uniós költségvetésben jelentősen növelik a média rezilienciájának erősítésére szánt forrásokat.

A beszéd lezárása

Von der Leyen a beszéd végén a klímaváltozás és a tüzek elleni védekezést emelte ki. Bejelentette: új európai tűzoltóközpont jön létre Cipruson, amely az egész kontinens védelmét segíti majd.

A beszédet úgy zárta: „Európa egy ötlet. A szabadság és a közös erő ötlete. Ezért kell most harcolnunk.”

Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.