Szijjártó Péter nem ítélte el a Lengyelország elleni orosz dróntámadást
Szijjártó Péter külügyminiszter a lengyelországi dróntámadás másnapján Fehéroroszországból posztolt, ám nem említette, hogy orosz drónok sértették meg a NATO-tagállam légterét, és nem ítélte el az akciót sem. Miközben Donald Tusk lengyel miniszterelnök és az Európai Tanács elnöke határozott szavakkal reagáltak a történtekre, a magyar külügyminiszter mindössze a „párbeszéd” szükségességéről írt. Ez újabb kérdéseket vet fel Magyarország külpolitikai irányultságával kapcsolatban.
Szijjártó Péter nem ítélte el a Lengyelország elleni orosz dróntámadást
A világ vezető híroldalain vezető hírként szerepelt, hogy először történt meg: orosz drónokat lőttek le egy NATO-tagállam, Lengyelország területén. A történtekre Donald Tusk lengyel miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatón reagált, kiemelve: „Minden szövetségesünk nagyon komolyan veszi a helyzetet.”
Ehhez képest a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter, aki éppen Fehéroroszországban tartózkodott, csupán egy Facebook-bejegyzést tett közzé. Posztjában a következőket írta: „Ha valamikor, hát most van szükség a párbeszédre! A háború eszkalációs kockázata egyre súlyosbodik, most kell hideg fejjel, józan ésszel gondolkodni és cselekedni! Európának békére van szüksége, mi ezt képviseljük mindenhol!!”
A bejegyzésben azonban egyetlen szóval sem utalt arra, hogy orosz drónok megsértették Lengyelország légterét, és nem ítélte el a támadást sem.
Lengyelország egyedül maradt a magyar kormány reakciója nélkül
Az Európai Tanács elnöke, António Costa határozottan kiállt Varsó mellett, hangsúlyozva, hogy az EU teljes szolidaritást vállal Lengyelországgal. Nyilatkozatában leszögezte: „Oroszország folyamatos agressziója Ukrajna ellen és az EU tagállamok légterének meggondolatlan megsértése közvetlen fenyegetést jelent minden európai biztonságára és kontinensünk kritikus infrastruktúrájára. Lengyelország helyesen jár el, amikor megteszi a szükséges lépéseket szuverenitásának védelme érdekében.”
A nyilatkozat egyértelmű, határozott és világos üzenetet hordozott. Az Európai Unió vezetői kollektívan ítélték el az orosz akciót, míg a magyar kormány részéről sem Orbán Viktor, sem Szijjártó Péter nem fogalmazott meg hasonlóan egyértelmű állásfoglalást.
Az orosz kapcsolat árnyéka
Szijjártó Péter éppen Fehéroroszországban tartózkodott, amely Moszkva egyik legszorosabb szövetségese. Az időzítés sokakban felvetette a kérdést: vajon a magyar diplomácia tudatosan kerüli-e, hogy szembemenjen Oroszország érdekeivel?
Miközben Lengyelországban katonai készenlétet rendeltek el, és NATO-gépek is részt vettek a drónok megsemmisítésében, a magyar külügyminiszter üzenete szinte teljesen elvágta magát a konkrét eseményektől. Így nem csupán arról van szó, hogy nem ítélte el a támadást, hanem arról is, hogy nem is nevezte nevén az agresszort.
Orbán Viktor és a magyar kormány reakciója
A kormányfő sem adott érdemi választ. Orbán Viktor az incidens idején saját közösségi oldalán mindössze belpolitikai üzeneteket tett közzé, amelyek nem érintették sem a NATO-t, sem Lengyelország védelmét.
Ez éles ellentétben áll más uniós vezetők megszólalásaival, akik egyértelműen kijelentették: a NATO és az EU nem engedheti meg, hogy Oroszország büntetlenül sértse meg tagállamok légterét.
Növekvő feszültség az EU-ban
Az eset újra reflektorfénybe helyezte Magyarország és az Európai Unió többi tagállamának eltérő külpolitikai álláspontját. Az EU és a NATO tagországai rendre közös, egységes fellépést sürgetnek Oroszországgal szemben, Magyarország azonban gyakran más utat választ.
Az, hogy Szijjártó Péter nem ítélte el a Lengyelország elleni orosz dróntámadást, jól illusztrálja ezt a különbséget. Varsóban és Brüsszelben egyaránt értetlenséget váltott ki, hogy Budapest miért nem állt a szövetségesek sorába ebben a kritikus helyzetben.
A szolidaritás hiánya
Donald Tusk, Lengyelország miniszterelnöke kiemelte: „Ez az első alkalom, hogy orosz drónokat NATO-ország területe felett lőttünk le. Minden szövetségesünk rendkívül komolyan veszi a helyzetet.” A magyar kormány reakciója azonban éppen azt sugallja, hogy Budapest nem sorolja magát azok közé, akik komolyan vennék a fenyegetést.
A külügyminiszter üzenete, amely kizárólag a párbeszéd és a béke fontosságát hangsúlyozta, sokak szerint nem több, mint kitérés a világos állásfoglalás elől.
Következmények és kérdések
A történtek után a legfontosabb kérdés az, hogy Magyarország mennyiben maradhat megbízható szövetséges az Európai Unióban és a NATO-ban, ha a közös biztonságot fenyegető támadásokra nem reagál egyértelműen.
Az orosz drónok megsértették a NATO légterét, és a helyzet komolyságát az mutatja, hogy a katonai szövetség azonnal reagált. Ebben a helyzetben a szövetségi lojalitás elvárás, amelyet Varsóban és Brüsszelben is számon tartanak. Magyarország azonban ismét a különutas politika benyomását kelti.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!