Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy interjúban jelezte, hogy a kormány mérlegeli a januárra tervezett jövedékiadó-emelés elhalasztását. A döntés következtében a benzin literenként kilenc, a gázolaj nyolc forinttal történő drágulása csak az áprilisi választás után következne be. A halasztás költségvetési hatása 10–15 milliárd forint lehet, miközben a kormány azt kommunikálja, hogy az intézkedés az ipar és a munkahelyek védelmét szolgálja. A kérdés azonban politikai súllyal is bír, hiszen a választások előtti hónapokban érzékenyen érintené a lakosságot az üzemanyagárak emelkedése.

A választás utánra halasztaná a kormány a benzináremelést

A kormány tavaly olyan mechanizmust vezetett be, amely az üzemanyagok jövedéki adóját automatikusan az inflációhoz köti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden év januárjában a júliusi infláció mértékével emelkedik az adó. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2024 júliusában 4,3 százalékos volt az infláció, így januártól elvileg ennyivel nőtt volna a jövedéki adó is. A számítások alapján a benzin literenként kilenc, a gázolaj pedig nyolc forinttal drágult volna.

Most azonban úgy tűnik, hogy a kormány elhalasztja az emelést. Nagy Márton a veszprémi 63. Közgazdász Vándorgyűlésen az Indexnek nyilatkozva elmondta: „Az ipar- és munkahelyvédelmi akcióterv részeként fél évvel elhalasztaná a jövedékiadó-emelést. Az intézkedés költségvetési hatása 10–15 milliárd forint lehet.”

Politikai megfontolások

A döntés időzítése sokak számára nem meglepő. Az adóemelés januári bevezetése az áprilisi parlamenti választások előtti hónapokra esett volna, ami komoly társadalmi elégedetlenséget válthatott volna ki. Az üzemanyagárak érzékeny pontnak számítanak a választók körében, hiszen közvetlenül hatnak a háztartások kiadásaira, a fuvarozási költségekre és ezen keresztül a fogyasztói árakra is.

Az, hogy a kormány a választás utánra halasztaná a benzináremelést, erősíti azt a vélekedést, hogy a döntés politikai szempontokat is figyelembe vesz. Bár hivatalosan az ipar és a munkahelyek védelmével indokolják a halasztást, a választói reakciók mérséklése legalább ennyire fontos tényező lehet.

A jövedéki adó mechanizmusa

Az új szabályozás szerint a jövedéki adó emelését nem az éves inflációhoz, és nem is a január–augusztus közötti átlaghoz igazítják, mint például a nyugdíjaknál, hanem a júliusi inflációhoz. Ennek eredményeként 2025 januárjában 4,3 százalékkal kellett volna emelni az adót. A kormány azonban úgy tűnik, már a második évben eltér a saját maga által meghozott szabálytól, amikor a választás utánra tolja az adóteher növekedését.

Ez a változtatás ugyan átmenetileg enyhíti a lakossági terheket, hosszú távon azonban bizonytalanságot okozhat, hiszen a törvények stabilitását kérdőjelezi meg.

Gazdasági következmények

A halasztás költségvetési hatását a miniszter 10–15 milliárd forintra becsülte. Ez az összeg nem elhanyagolható, de a kormányzat számára mégis vállalható árnak tűnik a politikai előnyökért cserébe. A kérdés inkább az, hogy a késleltetett emelés milyen hatással lesz a piaci szereplőkre és a fogyasztói árakra.

Az üzemanyagárak alakulása közvetlenül hat a szállítási költségekre, így közvetve szinte minden termék és szolgáltatás árára. Ha a benzináremelést valóban csak júliusban vezetik be, akkor az év második felében ismét inflációs nyomás nehezedhet a gazdaságra.

Nemzetközi kontextus

Nagy Márton előadásában az európai autóipar helyzetére is kitért. Szerinte a kínai gyártók rohamos térnyerése „siralmas” helyzetbe hozza az európai autópiacot, és a németek „hazaárulással” érnek fel azzal, hogy tétlenül nézik ezt a folyamatot. A miniszter szavai arra utalnak, hogy a kormány az autóipar védelmét stratégiai ügynek tekinti, így az üzemanyagárak mesterséges fékezése is ennek a politikának a része lehet.

Társadalmi reakciók

A lakosság számára az üzemanyagárak alakulása mindennapi kérdés. Egy átlagos autós számára a kilenc forintos literenkénti drágulás havonta több ezer forintos többletkiadást jelenthet. A fuvarozók és szállítmányozó cégek esetében a hatás még jelentősebb. Éppen ezért a halasztás átmenetileg megkönnyebbülést jelenthet a fogyasztóknak, ugyanakkor a választás után szinte biztosan bekövetkező emelés újabb elégedetlenségi hullámot indíthat el.

Összegzés

A választás utánra halasztaná a kormány a benzináremelést, amelyet eredetileg januárra terveztek. A hivatalos indoklás szerint az ipar és a munkahelyek védelme áll a döntés mögött, de a politikai szempontok legalább ilyen súllyal eshettek latba. A halasztás rövid távon tehercsökkentést jelent a lakosságnak, hosszabb távon viszont elkerülhetetlenül újabb árnyomást hoz majd. A jövedékiadó-emelés körüli vita ismét ráirányítja a figyelmet arra, hogyan fonódik össze a gazdaságpolitika és a politikai taktika a választási években.

Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.