Tölgyessy: Orbán megszegett egy súlyos tabut, miközben egyre inkább orosz mintára építi fel a társadalmat
Az évadnyitó Partizán-interjúban Tölgyessy Péter erős állításokkal világította meg a jelenlegi magyar politikai helyzetet. Szerinte fordul a közhangulat, egyre több településen erősödik a rendszerváltó igény, miközben a kormányfő saját táborára szabott fórumokon próbál mozgósítani. Úgy véli, a gazdasági növekedés hiánya, a korrupcióérzet és a folyamatos osztogatás ellenére gyengülő kormánypárti lendület együtt komoly kihívást jelent. A politikai elemző a hatalmi építmény sérülékenységéről, az orosz mintához közelítő társadalomszervezésről és a tabuk megsértéséről beszélt, miközben szerinte a választás a szabadelvű hagyományok és a piramisszerű állami modell közötti döntésről fog szólni. A tét: milyen országban élünk a következő évtizedben, közösen. Erről szavazunk hamarosan mindannyian.
Felfokozott jelenlét és beszűkített nyilvánosság
Tölgyessy értelmezésében a kormányfő az utóbbi hónapokban lényegesen gyakrabban jelent meg a nyilvánosság előtt, ám jellemzően olyan fórumokon, amelyek a saját politikai közösséghez szólnak. Ez a stratégia egyszerre célozza a bázis megerősítését és a bizonytalankodók visszacsábítását. A politikai racionalitás nyilvánvaló: a kormányzati kommunikáció a támogató térfelet „tüzelné fel”, miközben a kritikus tereket elkerüli. Az elemző szerint ez inkább védekező reflex, mint offenzív terjeszkedés: a közéleti napirendet nem új ügyekkel, hanem belső kohézióval kívánják uralni.
Leszállóág és történelmi párhuzamok
A Fidesz-pálya ívét Tölgyessy a korábban megkérdőjelezhetetlennek tűnő pártok – például az MSZP – összeomlásának tanulságaival veti össze. A logika szerint a politikai dominancia nem örök: ha a társadalmi elégedetlenség, a gazdasági megtorpanás és a korrupcióérzet tartósan együtt áll, a tábor eróziója felgyorsulhat. A „rendszer” sikerének kulcsa eddig a tartós gazdasági bővülés és az erőforrások fegyelmezett elosztása volt; ha ez a kettő csorbul, a legitimáció gyorsabban romlik, mint ahogy látszik.
A halasztási félelem és a jogállami zárójel
A választások elhalasztásáról szóló szóbeszédeket Tölgyessy irreálisnak tartja. Érvelése szerint egy ilyen lépés nem pusztán politikailag volna kockázatos, hanem jogi és gazdasági következményei is azonnal beláthatatlanok lennének: sérülne az uniós tagság hitele, megrendülne a piacok bizalma, a finanszírozási feltételek pedig drámaian romlanának. A kormány taktikai mozgástere tehát nem a választás dátumának „kezelésében”, hanem a szavazói percepciók alakításában keresendő: a változás veszélyeként való beállításában.
Térkép a támogatottságról: nagyvárosok, középvárosok, kistelepülések
Az elemzés szerint a főváros és a nagyvárosok döntően ellenzékivé váltak, a közepes települések jelentős része elbizonytalanodott, és a kormánypárti fölény tartósabb bázisa a kistelepüléseken maradt meg. Ez a földrajzi törésvonal nem csupán választástechnikai kérdés, hanem társadalomlélektani is: eltérő gazdasági realitások, információs buborékok és mobilitási esélyek rajzolják át a politikai térképet. A kommunikációs és szervezeti erőforrásokat ezért territorializáltan – eltérő üzenetekkel, eszköztárral – célszerű mozgósítani.
„Ajándékpolitika” kontra közhangulat
Tölgyessy amellett érvel, hogy a kedvezményes lakáshitelek, az adókedvezmények és egyéb juttatások sorozata önmagában nem fordítja meg a trendet. A választói érzület komplexebb: a megélhetési tapasztalatok, a mindennapi ügyintézés minősége, a közintézmények teljesítménye és a korrupció észlelése együtt alakítja az ítéleteket. Ha a „pénzben mérhető” előnyök mögött nem áll meggyőző jövőkép és hiteles kormányzati ethosz, az osztás átmeneti hatású marad.
A leggöröngyösebb talaj: a vagyon és a tabu
Az interjú egyik legerősebb állítása a hatalmi elit és a vagyon viszonyáról szólt. A történelmi példák – Ferenc József, Horthy Miklós, Kádár János – egy sajátos normát idéznek: a politikai vezető személyes gyarapodásának tabu jellegét. Ennek megsértése – mondja az elemző – nem pusztán erkölcsi kérdés, hanem a rendszer narratíváját veszélyezteti. Ha a vezető „hozzánk hasonló, földközeli” szerepe megreped, a lojalitás költségessé válik: több magyarázat kell ugyanannyi bizalomért.
A társadalomszervezés iránya: illeszkedések és eltérések
A beszélgetés másik hangsúlyos eleme az orosz mintához közelítő társadalmi modell említése. Az elemző példaként a jogkiterjesztések visszavételét, a szabadságjogok szűkítésének törekvéseit és a politikai lojalitás jutalmazását hozza fel. A jelenség szerinte nem egyik napról a másikra valósul meg, hanem apró intézményi átállásokon, szabályozási finomhangolásokon keresztül, miközben a közvéleményt a külpolitikai konfliktusok értelmezésével – például a háború narratívájával – tartják fókuszban.
Háború, identitás, külpolitikai keretek
Tölgyessy álláspontja szerint a szomszédunkban zajló háború alapjaiban alakította át a régiós identitásokat. Az ukrán államiság megerősödése és a háborús narratívák hazai fogadtatása kettős hatást gyakorol: egyszerre sürgeti a biztonsági kalkulációkat és szolgál belpolitikai igazolásokkal. Az elemző kritikája lényege, hogy a magyar álláspont – különösen a háború egyes értelmezéseiben – eltávolodott a történeti szabadelvű hagyománytól, amely a nemzeti önrendelkezés elvét tekinti vezérlő értéknek.
Új szereplők és a „rendszerváltó” hangulat
A közélet új arcai – minden szervezetlenségük ellenére – Tölgyessy szerint reményt adnak a változást keresőknek. Az, hogy gyorsan nő egy új politikai formáció, nem szükségképpen a kiforrott programnak, inkább a társadalmi igénynek a jele. A „népszavazásszerű” választásképlet azt feltételezi, hogy a döntés elsődlegesen a folytatás és a fordulat dichotómiájáról szól majd; a részletek csak ezután rendeződnek.
Dühös kampány és törékeny egyensúly
Az elemző feszült kampányt vár: magas érzelmi intenzitást, kemény állításokat, kevés középre szóló ajánlatot. Ebben a közegben az információs zaj elnyeli a finom árnyalatokat, a választók pedig rövid jelmondatok alapján döntenek. A felelős politikai kommunikáció és újságírás feladata különösen nehéz: egyszerre kell érthetőnek és higgadtnak maradnia, miközben a hamis állításokkal szemben gyorsan és pontosan reagál.
Mi döntheti el a választást?
A politikatudományi közhely szerint választást gazdaság, identitás és kompetencia együtt mozgat. A mostani helyzetben a megélhetési tapasztalatok és a jövőképek fognak ütközni a legélesebben. Ha a mindennapi ügyek – egészségügy, oktatás, közlekedés, helyi szolgáltatások – kézzelfogható javulást mutatnak, a status quo előnye nő. Ha nem, a változás ígérete válik erősebbé. A választói részvétel, a billegő körzetek mozgása és a mozgósítási képesség lesz a három döntő technikai tényező.
Záró kép: hagyomány vagy új modell?
Tölgyessy szerint a kérdés végső soron értékválasztás: a szabadelvű hagyományok fenntartása, vagy egy hierarchikus, centralizált állami berendezkedés felé tett további lépések. A döntés nem elvont: a hétköznapokban jelenik meg – az iskolában, a rendelőben, a munkahelyen, az ügyfélszolgálatnál. Hogy merre billen a mérleg, azt nem egyetlen beszéd, hanem a következő hónapok mindennapi tapasztalata dönti el. A tét nagy, a válasz azonban – demokratikus keretek között – az állampolgárok kezében van.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!