80 milliárd forintot, Matolcsy Ádám nevét találták, két magántőkealap mögött – mit árulnak el a friss iratok?

A Telex birtokába került új dokumentumok részletezik, miként szerveződtek az elmúlt évek egyik legnagyobb ingatlanügyletei mögött álló magántőkealapos konstrukciók Magyarországon. A papírok szerint a Magyar Strat-Alfa Befektetési Zrt., amelyet fele részben Matolcsy Ádám, fele részben az MBH Bank birtokol, két alapban jelentős eszköztömeget tartott. A Sky I. és a Sky II. befektetési jegyeinek összértéke meghaladta a nyolcvanmilliárd forintot, a vagyon magja a Skygreen Buildingshez kötődött. A mostani iratok azt is jelzik, hogy a közpénzekkel érintkező szereplők és a magántőke szférája között érdemi, intézményes kapcsolatok épültek ki. Az ügy jelentősége abban áll, hogy először jelenik meg hivatalos iratban e kör érintettsége. Számokkal, nevekkel, időpontokkal, konkrétan.

Miért kulcsszereplők a magántőkealapok a hazai vagyonmozgásokban?

A magántőkealapok az elmúlt évtizedben a magyar vagyonátrendeződések egyik meghatározó eszközévé váltak. Lényegi sajátosságuk, hogy a tényleges kedvezményezettek személye nem nyilvános, ami önmagában nem jogellenes, ám súlyos átláthatósági kérdéseket vet fel, ha közpénz-érintettségű intézményekkel, alapítványokkal, állami vagy részben állami tulajdonú pénzintézetekkel kerülnek tartós, üzletszerű kapcsolatba. A most megismert iratok újdonsága, hogy az eddig többnyire csak sejtett kapcsolati háló bizonyos elemei most konkrét, aláírt dokumentumokkal támaszthatók alá.

A konstrukció gerince: a Strat-Alfa és a Quartz alapjai

A középpontban a Magyar Strat-Alfa Befektetési Zrt. áll, amely egyenlő arányban köthető egy magánszereplőhöz és egy jelentős hazai bankhoz. A cég a Quartz Befektetési Alapkezelő által menedzselt Sky I. és Sky II. alapokban birtokolt befektetési jegyekkel rendelkezett. Az értékelések 2025 elején együttesen nyolcvanmilliárd forintot meghaladó nettó eszközértéket mutattak. A két alap vagyona döntően egyetlen ingatlanportfólióban testesült meg: ez a Skygreen Buildings, amely több budapesti irodaházat fog össze, és az elmúlt években az MNB-alapítványi hálózat ügyletei kapcsán többször is reflektorfénybe került.

Skygreen Buildings: irodaház-portfólió és osztaléktermelés

A Skygreen portfóliójában olyan ingatlanok szerepelnek, mint a Váci Greens E irodaház, a Millenáris Classic, az Infopark több épülete vagy a KI20. Ezek közül több valaha az MNB alapítványi hálózatához tartozott, majd magántőkealapos struktúrákba került át. A legutóbbi lezárt év után a Sky I. és a Sky II. összességében több milliárd forintnyi osztalékhoz jutott a Skygreen eredményéből. Ez jól jelzi, hogy az ilyen típusú konstrukciók nemcsak értéktárolók, hanem stabil készpénztermelő képességgel is bírnak, ami magyarázza piaci vonzerejüket.

Hitel, fedezet, befolyás: hogyan „mozdul” egy irodaportfólió?

A korábbi ügyletláncokból kirajzolódik egy ismert módszertan: a kapcsolódó cégek bankhitelt vesznek fel, a fedezetként pedig olyan ingatlanvagyon szolgál, amely formálisan másik entitásnál – például magántőkealap tulajdonában – van. Így közvetlen tulajdoni kapcsolat nélkül is befolyásolható az ingatlanok sorsa, miközben a kitettségek és kockázatok gyakran áttételesen jelennek meg a mérlegekben. Ezzel együtt a jogszabályi környezet – amely eredetileg a befektetők védelmére és a rugalmasságra épült – itthon sajátos piaci gyakorlatoknak is teret adott.

Mi derült ki korábbi tényfeltárásokból?

Oknyomozó anyagok évek óta követik a szereplők és entitások vándorlását. Különösen fontosak voltak azok a publikációk, amelyek rávilágítottak a magántőkealapok és az MNB-alapítványi hálózat közötti tranzakciós körforgásokra: ingatlanok kerültek ki alapítványi tulajdonból, rövid időn belül más kezekbe vándoroltak, majd visszabukkantak állami kötődésű szereplőknél. Amennyiben felújítás, átépítés, bérleti konstrukció is társult a körforgáshoz, ugyanaz a vagyonelem több ponton is hozamot termelhetett ugyanannak a kapcsolati körnek.

Számok és arányok: miért fontos a nyolcvanmilliárdos nagyságrend?

A felső tízmilliárdos sáv az a lépték, ahol a hazai irodapiac és a bankrendszer kitettségei már makrogazdasági jelenségként értelmezhetők. Ekkora volumenű befektetői jelenlét nem pusztán ingatlanpiaci történet: hat a hitelezési ciklusokra, a banki tőkemegfelelésre, és végső soron a költségvetési kockázatok percepciójára is, ha állami vagy államközeli intézmény is szereplője a képletnek. A transzparencia ezért nem morális kérdés, hanem prudenciális követelmény: minél tisztábban láthatók az érdekviszonyok, annál kisebb a rendszerkockázat.

Válaszok és hallgatások: mit mondanak az érintettek?

A menedzselő alapkezelő üzleti és értékpapír-titokra hivatkozva jellemzően nem reagál részletekbe menően, ahogyan a banki szereplők sem. Ez iparági standard, mégis feszültséget kelt, amikor közvagyonból feltőkésített vagy közfeladatot ellátó szervezetek ügyleteivel érintkezik. Az érintett magánszereplő részéről a nyilvános, tételes cáfolat vagy megerősítés ritka, pedig a gyanú árnyékát leginkább a dokumentált tényekre, időpontokra és tulajdonosi láncokra épülő átláthatóság oszlatná el.

Mi következik ebből a közérdek szempontjából?

A történet tanulsága nem kizárólag egy személy vagy egy portfólió megítélése. Sokkal inkább az, hogy a magántőkealapok – amelyek legitim, hasznos pénzügyi eszközök is lehetnek – milyen biztosítékokkal és ellenőrzési mechanizmusokkal kapcsolódhatnak közpénz-érintettségű szervezetekhez. Minimális elvárás a döntéshozatali folyamatok, a kapcsolt ügyletek, a fedezetképzés és a hozamkiáramlás átlátható, ellenőrizhető dokumentálása. E nélkül minden újabb ügy csak tovább növeli a bizalmi deficitet.

Összegzés: tisztábban látszó hálózat, tartós kérdések

A mostani iratok egy átláthatatlanul működő piacrészre vetnek élesebb fényt: megnevezhető szereplők, számszerűsíthető eszközérték, beazonosítható ingatlanportfólió és kimutatható osztalékáramlás rajzolja ki a képet. A kép azonban nem teljes: a tényleges kedvezményezettek köre, az ügyletek árazása, a fedezeti láncok részletei és a kockázatmegosztás szabályai továbbra is csak korlátozottan láthatók. Márpedig a piac, a szabályozó és a közvélemény közös érdeke, hogy ekkora volumenű tranzakcióknál a jogszerűség mellett az elszámoltathatóság is megkérdőjelezhetetlen legyen.

Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.