A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. felügyelőbizottságába bekerült Gyapjas Károly, Lázár János anyai nagybátyja, aki 81 éves. A kinevezés élénk vitát váltott ki a közpénzből bőkezűen támogatott állami agrárholding körül, amely az elmúlt években több tízmilliárd forint tőkeinjekciót kapott, és látványos fejlesztéseket valósított meg. A testület összetétele más pontokon is módosult: Rákay Philip távozása után Bitay Márton Örs kapott helyet. Cikkünk az időzítés, a jogi keretek és a közérdek szempontjából vizsgálja a lépést, valamint bemutatja, milyen beruházások és tulajdonosi döntések állnak a háttérben. Szereplőink múltját, a döntéshozatal átláthatóságát és a kockázatokat konkrét számokkal vetjük össze, és példákkal is alátámasztjuk.

Mi történt, kik az érintettek?

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. felügyelőbizottsága új taggal bővült: a testületbe bekerült Gyapjas Károly, a miniszter anyai nagybátyja. A kinevezés azért váltott ki visszhangot, mert a mezőhegyesi vállalat évek óta jelentős állami forrásokból gazdálkodik, és stratégiai agrár- és turisztikai fejlesztések központja. A felügyelőbizottság – bár nem ügyvezető szerv – kulcsszerepet játszik az ellenőrzésben, a belső kontrollban és a tulajdonosi érdekek érvényesítésében; ezért sem mindegy, ki ül a testületben, milyen tapasztalattal és milyen kapcsolati hálóval.

Mozgások a felügyelőbizottságban

Az elmúlt évben nemcsak ez a személyi döntés született: Rákay Philip, a nagy visszhangot kiváltó Petőfi-film producere lemondott a felügyelőbizottsági tagságról. A helyét Bitay Márton Örs vette át, aki korábban földművelésügyi államtitkár volt, később pedig tanácsadó cég vezetőjeként tevékenykedett. Információk szerint Bitay más állami társaságok igazgatóságaiban is szerepet kapott, többek között a Magyar Közút Zrt.-nél és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-nél, idén pedig a Concordia Közraktár Zrt. vezérigazgatója lett. Ezek a mozgások együtt jelzik, hogy a ménesbirtok körüli személyi struktúra folyamatosan alakul.

Közpénz és tőkeinjekció: mit mutatnak a számok?

A cég 2017 óta sorozatos tőkepótlásokban részesült, összesen mintegy 65 milliárd forint értékben. 2023-ban külön is kiugró volt a támogatás – 15 milliárd forint –, majd a legutóbbi, sorrendben 27. alkalommal 670 millió forint érkezett, amivel az alaptőke 66,6 milliárd forintra nőtt. Az ilyen volumenű közpénzáramlás szigorú ellenőrzést és átlátható, teljesítményhez kötött beszámolást követel; nem véletlen, hogy a felügyelőbizottság személyi összetétele a közvélemény érdeklődésének fókuszába került.

Beruházások és látványprojektek

A ménesbirtok az utóbbi években több látványos fejlesztést mutatott be. Ötmilliárd forintból felújították az egykori kaszárnyában működő Nonius Hotelt (14 szoba és 2 lakosztály), felépült egy háromszintes sportcsarnok, és megjelentek a modern, vízágyas tehénistállók. A beruházások célja egyrészt a turisztikai vonzerő és a vendégkiszolgálás bővítése, másrészt az agrárüzem hatékonyságának növelése. A kérdés az, hogyan térülnek meg ezek a befektetések: növekvő saját bevétellel, magasabb foglaltsággal és jobb termelékenységi mutatókkal, vagy újabb tőkepótlásokkal?

Tulajdonosi struktúra és felügyelet

A mezőhegyesi vagyon feletti tulajdonosi jogokat 2023 óta a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány gyakorolja, amelyet 2021-ben hoztak létre, és jelentős állami vagyont kapott ingyen: a ménesbirtokot, a Concordia Közraktár Zrt.-t és az ATEV Zrt.-t is. A három társaság összértéke tavaly év végén 101 milliárd forint volt; ebből a ménesbirtok 76 milliárddal a legnagyobb tétel, az ATEV 21,7 milliárddal követi, a Concordia 3 milliárd körül mozog. Ez a konstrukció elvben rugalmasabb, hosszú távú fejlesztési szemléletet tesz lehetővé; ugyanakkor a közvagyon kezelésénél a nyilvános elszámoltathatóság és az összeférhetetlenségi helyzetek kezelése kulcskérdés.

Összeférhetetlenség vagy elfogadott gyakorlat?

Társasági jogi szakértők szerint nincs olyan jogszabály, amely általánosan tiltaná a rokoni kapcsolatot a vezető testületekben vagy a tulajdonosi körben. A korlátozások tipikusan hasonló tevékenység párhuzamos végzésére, versenytilalomra, illetve bejelentési kötelezettségekre vonatkoznak – és ezek alól is adható felmentés. A jog tehát nem minden esetben lát problémát a rokoni kinevezésben. A közszféra szereplőinél azonban a „jó erkölcs”, a közbizalom és a reputáció szempontja kiemelt: a döntéseknek nemcsak jogszerűnek, hanem legitimnek és átláthatónak is kell látszaniuk.

Miért fontos a felügyelőbizottság függetlensége?

A felügyelőbizottság feladata a menedzsment munkájának ellenőrzése, a pénzügyi és jogi megfelelés figyelése, a kockázatok azonosítása és az esetleges visszaélések megelőzése. A testület hatékonysága azon áll vagy bukik, hogy tagjai kellően függetlenek-e az ügyvezetéstől, a tulajdonosi kör befolyásától és az esetleges üzleti érdekkonfliktusoktól. Egy állami támogatásokkal bőségesen ellátott társaságnál különösen indokolt a magas minőségi mérce: kompetencia, átlátható kiválasztási folyamat, nyilvános önéletrajzok, és – ahol lehetséges – nyílt pályázat.

Előzmények és kapcsolódó ügyletek

A nagybácsi neve korábban is felbukkant az agrárszektorban: a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. főtulajdonosaként ismerték, amelyet később egy, Mészáros Lőrinchez köthető cég vásárolt fel. A tranzakció sajátossága, hogy a politikusnak – közvetetten – részesedése volt a Gorzsai cégben, így a jóváhagyásához kötődő összefonódás kérdése újból napirendre került. A nyilvános kommunikációban ilyenkor különösen lényeges a tények tételes tisztázása: ki döntött, mikor, milyen jogi alapon, és milyen garanciák védték a közérdeket.

Átláthatóság és közérdek

A közpénzből finanszírozott fejlesztéseknél minimális elvárás a beszámolók, a teljesítménymutatók (kihasználtság, árbevétel, jövedelmezőség), a közbeszerzések és a támogatások nyilvánossága. A felügyelőbizottsági tagok kijelölésénél átlátható kiválasztási szempontok, összeférhetetlenségi nyilatkozatok és etikai kódex segítheti a bizalom helyreállítását. Ezek a lépések nem bürokratikus terhek, hanem a hosszú távú reputáció és a hatékony gazdálkodás feltételei.

Mit üzen az ügy a közvagyon kezeléséről?

A történet túlmutat egyetlen személy kinevezésén: arról szól, hogyan érvényesülnek a szakmai szempontok, a közérdek és az elszámoltathatóság egy nagy értékű, környékfejlesztő szerepet is betöltő állami agrárholdingnál. Ha a testületekben ülők függetlenek, a döntéshozatal nyomkövethető, a teljesítmény pedig mérhető, akkor a közpénz biztonságban van, a beruházások pedig megtérülhetnek. Ha viszont a kiválasztás alapelvei homályosak, és a döntések „belső körben” születnek, a reputációs kockázat gyorsan átfordulhat pénzügyivé.

Összegzés

A kinevezés jogilag lehetséges, a közbizalom szempontjából viszont magyarázatra, indoklásra és átláthatóságra szorul. A ménesbirtok az elmúlt években komoly közpénzt kapott, látványos projekteket vitt végig, és ma is jelentős vagyont kezel. Ilyen helyzetben a felügyelőbizottság összetétele nem protokollkérdés, hanem a hatékony és tisztességes működés záloga. A közérdek azt diktálja, hogy világos kritériumok, nyilvános felelősségi rend és számonkérhető célok keretezzék a döntéseket – így dől el, hogy a társadalom számára a beruházások megtérülnek-e, és a mezőhegyesi modell valóban mintává válhat-e.

Magyar News Online

Borítókép: MTI/MTVA – Kovács Attila

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.