Alexander van der Bellen osztrák államfő kedden az European Forum Alpbach konferencia nyitóbeszédében élesen bírálta Magyarország politikai berendezkedését, különösen a médiaszabadság és a jogállamiság állapotát. Beszédében feltette a kérdést, vajon Ausztria a magyar irányba akar-e továbbmenni, vagy inkább más utat választ. Az államfő szavai élénk vitát váltottak ki hazájában, hiszen az ország EU-csatlakozásának 30. évfordulóján különösen hangsúlyos üzenetnek számítanak. A megszólalásra Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is reagált, visszautasítva az osztrák bírálatokat.

Feltette a kérdést az osztrák államfő: magyar irányba akar-e továbbmenni Ausztria?

Alexander van der Bellen osztrák államfő kedden tartott beszédében súlyos aggályokat fogalmazott meg a közép-európai régió politikai folyamataival kapcsolatban. Az European Forum Alpbach rendezvény nyitó paneljén a résztvevők között több nemzetközi politikai vezető is jelen volt, köztük Edgars Rinkēvičs lett államfő és Christian Kern volt osztrák kancellár. A felszólalás központi témája Ausztria uniós tagságának 30. évfordulója volt, ám Van der Bellen a jövő kihívásait is felvetette.

A beszéd legnagyobb visszhangot kiváltó része az volt, amikor közvetlenül Magyarországra utalt, mint negatív példára. Szavai szerint szomszédos országunkban a média szabadságát egyre inkább korlátozzák, a jogállamiság alapjait gyengítik, az igazságszolgáltatás függetlensége pedig sérül. A felsorolásban megemlítette a Budapest Pride korlátozását is, ugyanakkor azt elhallgatta, hogy a rendezvényen évről évre több százezer ember vesz részt.

Az osztrák államfő a hallgatóság előtt egy retorikai kérdést is megfogalmazott: „Ez a mi irányunk? Vagy inkább egy másik ösvény után kellene néznünk?” Ezzel egyértelműen arra célzott, hogy Ausztria jövőbeli politikai és társadalmi útja mennyiben követheti Magyarország példáját, vagy éppen el kell távolodnia attól. A beszéd az elnöki hivatal honlapján is megtalálható.

Ausztria politikai önvizsgálata

A beszéd azért keltett különösen nagy figyelmet, mert nemcsak Magyarországra vonatkozott, hanem közvetetten Ausztria saját útkeresésére is. Az ország az utóbbi években több politikai botrányt élt át, amelyek megrendítették a közbizalmat. A kérdés tehát, hogy a demokratikus intézmények erősítésére törekszik-e, vagy inkább a szomszédos országok példáját követve centralizáltabb és kevésbé nyitott politikai berendezkedés felé mozdul el.

Van der Bellen figyelmeztetése sokak számára emlékeztetőként szolgált arra, hogy az Európai Unió alapértékei – a jogállamiság, a sajtószabadság és az alapvető jogok védelme – nélkülözhetetlenek Ausztria számára is. A konferencia hangulata tehát nem csupán ünnepi, hanem erőteljesen kritikus is volt, amelyben a jövő irányát firtató kérdés központi szerepet kapott.

Magyar reakciók a bírálatokra

A magyar kormány részéről nem maradt el a válasz. Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán közösségi oldalán reagált Van der Bellen szavaira. Szerinte az osztrák államfőnek nincs erkölcsi alapja demokráciáról kioktatni másokat, hiszen – állítása szerint – külföldi politikai szereplőkkel összejátszva akadályozta meg, hogy az Osztrák Szabadságpárt kormányra kerüljön a választások után.

A magyar külügyminiszter arra utalt, hogy Van der Bellen nem adott kormányalakítási megbízást az alsóházi választásokon győztes pártnak, mivel az nem tudott többséget szerezni a parlamentben. Ez a lépés akkoriban Ausztriában is komoly vitákat váltott ki, ám az államfő a stabilitás és az ország uniós elköteleződése mellett érvelt.

Nemzetközi visszhang és belpolitikai jelentőség

Van der Bellen beszéde nemzetközi szinten is visszhangra talált, hiszen az Európai Unión belül évek óta vita tárgyát képezi Magyarország demokratikus működése. Az osztrák államfő szavai illeszkednek abba a sorba, amelyben több uniós vezető is aggályokat fogalmazott meg a magyarországi jogállamiság helyzete kapcsán.

Ausztria számára azonban a kérdés nem csupán külpolitikai, hanem belpolitikai jelentőségű is. Az ország politikai pártjai eltérően értékelik Magyarország példáját: míg a konzervatívabb erők egy része Orbán Viktor politikáját követendőnek tartja bizonyos kérdésekben, addig a liberális és baloldali pártok inkább elrettentő példaként tekintenek rá.

Jövőbeli kilátások

Az, hogy Ausztria milyen irányba fordul a következő években, nagyban függ a társadalmi viták alakulásától és a politikai erőviszonyoktól. Van der Bellen felszólalása minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy a közvélemény komolyabban megvitassa, milyen értékek mentén kívánja alakítani a jövőt. A beszéd különösen szimbolikusnak számít, hiszen az ország EU-csatlakozásának 30. évfordulóján hangzott el, amikor a múlt értékelése mellett a jövő felé is tekinteni kell.

Összességében Van der Bellen figyelmeztetése arra irányította a figyelmet, hogy Ausztria válaszút előtt áll: vagy megőrzi liberális, demokratikus hagyományait, vagy elindul egy olyan ösvényen, amely a magyar irányba vezet. A következő évek döntései meghatározóak lesznek nemcsak az ország, hanem az egész régió jövője szempontjából is.

Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.