Március 15-én és október 23-án rendre Orbán Viktor mond ünnepi beszédet, augusztus 20-a azonban hosszú ideje kivételt jelent. Legutóbb öt éve szólalt fel a miniszterelnök Szent István ünnepén, azóta inkább háttérbe vonult, és a hivatalos programokon jellemzően a köztársasági elnök kapta a főszerepet. A kormányfő idén sem áll mikrofon elé, miközben Magyar Péter immár másodszor tart nagyszabású rendezvényt az államalapítás évfordulóján. Ez a politikai szereposztás lassan új hagyományt teremt.

Másodszor engedi át Orbán Viktor Magyar Péternek augusztus 20-át

Az államalapítás ünnepe, augusztus 20-a hagyományosan a magyar nemzet egyik legfontosabb napja. Ilyenkor emlékezünk Szent István királyra, a keresztény magyar állam megteremtőjére. Politikai szempontból azonban az utóbbi években különös változás figyelhető meg: míg március 15-én és október 23-án Orbán Viktor rendszeresen nagyívű beszédeket tart, addig augusztus 20-án ritkán szólal meg.

A miniszterelnök utoljára 2020-ban mondott ünnepi beszédet, az Összetartozás emlékhelyének átadásakor. Akkor a trianoni száz év „magyar magányát” lezáró korszakról beszélt, és hangsúlyozta a nemzeti büszkeséget, valamint Közép-Európa szerepét. Azóta Orbán inkább protokolláris jelenlétre szorítkozik: részt vesz a kitüntetések átadásán, megjelenik a zászlófelvonáson, de nagy politikai beszédet nem mond.

A háttér: régi megállapodás vagy politikai számítás?

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még 2022-ben azzal indokolta Orbán távolmaradását, hogy a közjogi méltóságok között létezik egy évek óta érvényes megállapodás. Eszerint augusztus 20-án a köztársasági elnök képviseli az államot, ő mondja a fő beszédet, míg a miniszterelnök más ünnepeken lép színpadra.

A gyakorlat azonban nem mindig volt ennyire következetes. Orbán 2010-ben, első kétharmados győzelme után például még maga jelentette be, hogy Schmitt Pál államfő mondja majd el a nagy beszédet. 2013-ban Székesfehérváron szónokolt, 2016-ban a riói olimpián tartott beszédet, 2019-ben pedig Angela Merkel soproni látogatásával vonta össze az ünnepet.

Ezért sokan úgy vélik: Orbán döntései mögött inkább politikai megfontolások állnak, mintsem merev protokoll.

Magyar Péter felemelkedése az ünnepnapon

Miközben Orbán Viktor kivonult augusztus 20-ából, a politikai térben új szereplő lépett előtérbe. Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője tavaly tartotta első nagyszabású rendezvényét ezen a napon: a Margitszigeten szervezett Tisza-pikniket. A program akkor több ezer embert vonzott, és erős jelzés volt arról, hogy a párt új politikai hagyományt akar teremteni.

Idén Magyar Péter ismét ünnepi eseményt szervezett, ezúttal Pannonhalmán, a Váralján. A „Szent István nyomában” című rendezvényen beszédet is mond, ezzel átvéve a kezdeményezést azon a napon, amelyen a miniszterelnök hallgat.

Orbán nemzeti ünnepi retorikája

Ha Orbán Viktor megszólal, beszédei rendszerint erős nemzeti retorikát hordoznak. A 2010-es ünnepi beszédében például a „kétharmados forradalomról” beszélt, amely szerinte elsöpörte a korrupciót és a nemzeti érdekeket háttérbe szorító politikát. 2020-ban a nyugati világ hanyatlását, a keresztény értékek elvesztését ostorozta, és Közép-Európa vezető szerepét hangsúlyozta.

Az államalapítás ünnepén Orbán szónoklatai sokszor az európai politikára is kitekintenek, erős kritikával a Nyugat irányába. Ezért is figyelemre méltó, hogy idén sem emelkedik szólásra: mintha tudatosan átengedné a terepet másoknak.

Magyar Péter politikai üzenete

Magyar Péter augusztus 20-i szereplései ezzel szemben más hangsúlyokat kapnak. A Tisza Párt vezetője a nemzeti hagyományok tiszteletét, a közösségi összetartozást és a politikai megújulást állítja középpontba. Rendezvényei egyszerre szólnak az ünneplésről és a politikai üzenetről: Magyar Péter arra törekszik, hogy a nemzeti ünnephez kapcsolódva hiteles alternatívát mutasson a kormány politikájával szemben.

Új politikai szimbólum születik?

Az, hogy Orbán Viktor másodszor engedi át Magyar Péternek augusztus 20-át, túlmutat egy egyszerű protokolláris döntésen. A nemzeti ünnep fokozatosan átalakulhat politikai szimbólummá, amelyben a kormányfő hallgatása és az ellenzéki vezető aktív szerepvállalása éles kontrasztot teremt.

Ha ez a folyamat tartós marad, könnyen lehet, hogy augusztus 20-a a jövőben nemcsak az államalapítás ünnepe lesz, hanem a politikai erőtér újraosztásának egyik jelképe is.

Összegzés

Orbán Viktor öt éve nem mondott ünnepi beszédet augusztus 20-án, és idén sem teszi. A miniszterelnök döntése mögött hivatalosan közjogi megállapodás áll, de sokak szerint politikai okok is szerepet játszanak. Eközben Magyar Péter másodszor szervez nagy rendezvényt ezen a napon, ezzel fokozatosan saját politikai hagyományt teremt. Az államalapítás ünnepe így lassan kettős jelentést kap: a nemzeti emlékezet mellett a politikai versengés új terepévé is válik.

Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.