A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint újabb aggasztó szintre emelkedett a magyar államadósság, amely hároméves csúcsra ugrott. A számok alapján hazánk gazdasági helyzete az Európai Unióban is különösen nehéz, hiszen jelenleg nincs másik ország, amely csak ilyen drágán tudná finanszírozni a működését. A növekvő tartozás mögött elsősorban az államháztartás magas hiánya, a költségvetési egyensúly felborulása, valamint a gazdasági növekedés megtorpanása áll.

Hároméves csúcsra ugrott a magyar államadósság, az EU-ban nincs másik ország, amely csak ilyen drágán tudná finanszírozni a működését

Az MNB által közölt statisztikák szerint 2024 nyarán a magyar államadósság mértéke elérte a GDP 76,6 százalékát, ami 63 981 milliárd forintos tartozást jelent. Ez a szint a korábbi negyedévekhez képest is jelentős növekedést mutat: az év elején még 59 875,7 milliárd forint volt a tartozás, amely a bruttó hazai termék 73,5 százalékának felelt meg. Fél év leforgása alatt tehát a magyar állam több mint 4100 milliárd forinttal adósodott el, miközben az adósságráta 2,5 százalékponttal emelkedett.

A gyors ütemű eladósodás mögött több tényező húzódik. Az államháztartás hiánya az első félévben 2773 milliárd forint volt, amelyhez jelentős államkötvény-kibocsátások társultak. Ez önmagában is növelte az adósság szintjét, ugyanakkor a gyenge GDP-növekedés még inkább rontotta a mutatót. A KSH adatai alapján az első hat hónapban a gazdasági növekedés gyakorlatilag stagnált, így a növekvő nominális adósság aránya a GDP-hez képest is emelkedett.

A jegybanki prognózis és a valóság közötti szakadék

Az MNB június végén még viszonylag optimista előrejelzést közölt, amely szerint 2025 végére a GDP-arányos államadósság 73,7 százalék körül alakulhat. Most azonban, hogy az adósság már 76 százalékon áll, szinte kizárt, hogy a mutató az év végére megközelítse a jegybanki várakozásokat. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kormány a választások közeledtével újabb kiadásnövelő és bevételcsökkentő intézkedéseket hoz, amelyek nem a konszolidáció irányába mutatnak.

A jegybank maga is elismerte, hogy az államadósság csökkentését a magas hiány mellett a „visszafogott gazdasági növekedés is jelentősen nehezíti”. A prognózis szerint 2025-ben mindössze 0,8 százalékos GDP-bővülés várható, ami aligha elég a stabilizációhoz.

A kamatterhek súlya soha nem volt ekkora

A magas államadósság legnagyobb problémája, hogy azt finanszírozni kell – méghozzá rendkívül magas kamatok mellett. Az idei költségvetésben rekordösszegű, 3836 milliárd forintnyi kamatkiadással számolnak, ami a GDP 4,3 százalékának felel meg. Ez a legmagasabb érték az egész Európai Unióban. Más országok sokkal kedvezőbb feltételek mellett jutnak forráshoz, míg Magyarország csak ilyen drágán tudná finanszírozni a működését.

Ez a teher komoly forrásokat von el a költségvetésből. Míg az állam 3800 milliárdot kénytelen a kamatokra költeni, addig az oktatásra 4700, az egészségügyre pedig 6800 milliárd forint jut. Elemzők szerint, ha a kamatkiadásokat sikerülne 1000–1500 milliárd forinttal csökkenteni, akkor jelentős összegek szabadulhatnának fel, amelyeket akár jóléti kiadásokra, akár adócsökkentésre lehetne fordítani.

A hosszú évek következménye

A mostani válságos helyzet nem egyik napról a másikra alakult ki. Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülésekor még az államadósság elleni harcot hirdette meg, miután a 2008-as válságban az MSZP-kormányok jelentősen növelték az adósság mértékét. A Fidesz egyik legfontosabb lépése a magánnyugdíjpénztárak államosítása volt, amelyből 3000 milliárd forintot vont be az állam, ám ennek hosszú távú hatása elenyészőnek bizonyult.

Az elmúlt 14 évben a tartozás folyamatosan nőtt: 2010-ben 22 ezer milliárd forint volt, mára 64 ezer milliárdra emelkedett. Bár a GDP-arányos mutató 83 százalékról 65 százalékra csökkent a 2010-es évek végére, a 2020-as években újra emelkedni kezdett. A járvány és az azt követő gazdasági sokkok hatására 2021-ben már 79 százalékra ugrott, most pedig 76 százalékon áll, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke.

Mit hozhat a jövő?

A következő negyedévekben az elemzők lassú adósságcsökkenésre számítanak, de a kilátások nem túl biztatóak. A kormány fiskális politikája és a nemzetközi pénzpiacokon tapasztalható bizonytalanságok egyaránt azt vetítik előre, hogy az államadósság szintje tartósan magas marad.

A legnagyobb kérdés az, hogy sikerül-e csökkenteni a kamatterheket, és hogy a kormány képes lesz-e olyan gazdasági növekedést elérni, amely segíti az adósság arányának mérséklését. Amíg erre nincs válasz, addig Magyarország marad abban a helyzetben, hogy hároméves csúcsra ugrott államadósságát csak drágán tudná finanszírozni, miközben egyre nagyobb terhet ró az adófizetőkre.

Magyar News Online

Borítókép: MTI/MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.