Az elmúlt napokban éles diplomáciai szóváltás bontakozott ki Magyarország és Ukrajna között, miután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán üzent az ukrán vezetésnek, felszólítva őket, hogy ne támadják a kőolajvezetékeket. A magyar miniszter szerint ezek a támadások nemcsak Magyarország ellátásbiztonságát, hanem Ukrajna energiaellátását is veszélyeztetik, mivel az áramellátás jelentős része Magyarországról érkezik. A nyilatkozatra az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha reagált, aki kemény szavakkal bírálta a magyar kormány álláspontját, kijelentve: „a fenyegetéseit mostantól küldheti a moszkvai barátainak”.

Az ukrán külügyminiszter szerint Szijjártónak fenyegetéseit mostantól küldheti a moszkvai barátainak

Az ukrán külügyminiszter X-oldalán (korábbi Twitter) közzétett üzenetében hangsúlyozta, hogy nem Ukrajna kezdte a háborút, hanem Oroszország, amely azóta sem hajlandó leállítani a támadásokat. Szibiha hozzátette: Magyarországnak évek óta figyelmeztetéseket küldenek, hogy Moszkva megbízhatatlan partner, ennek ellenére a magyar kormány mindent megtett, hogy fenntartsa az orosz energiahordozóktól való függőségét – még a totális háború kitörése után is.

Az ukrán külügyminiszter szavai szerint a magyar álláspont nemcsak félrevezető, hanem veszélyes is, hiszen a felelősséget próbálja áthárítani Ukrajnára, miközben Oroszország az agresszor. „A panaszait és a fenyegetéseit mostantól küldheti a moszkvai barátainak” – írta Szibiha, egyértelműen arra utalva, hogy a magyar diplomácia retorikája inkább az orosz álláspontot szolgálja, semmint a béke és a szolidaritás ügyét.

Peter, it is Russia, not Ukraine, who began this war and refuses to end it. Hungary has been told for years that Moscow is an unreliable partner. Despite this, Hungary has made every effort to maintain its reliance on Russia. Even after the full-scale war began. You can now send… https://t.co/yvMq8slTG0

— Andrii Sybiha 🇺🇦 (@andrii_sybiha) August 18, 2025

Szijjártó Péter válasza

A magyar külügyminiszter a Facebook-oldalán reagált az ukrán bírálatokra. Szijjártó szerint Szibiha figyelmét elkerülték a tények, amelyek közé sorolta, hogy Oroszország évtizedek óta szállít kőolajat Magyarországra a Barátság-vezetéken keresztül. A miniszter hozzátette: az utóbbi időben éppen az ukrán támadások miatt szakadt meg rendszeresen a szállítás, ami nemcsak Magyarország, hanem a teljes régió energiaellátását veszélyezteti.

Szijjártó nyilatkozata végén megismételte korábbi figyelmeztetését, miszerint Ukrajna áramellátásának jelentős része Magyarországról érkezik, így a támadások hosszú távon saját országukat sodorják veszélybe. Szavai egyértelműen fenyegetésként értelmezhetők, hiszen arra utalnak, hogy Budapest bármikor dönthet az áramellátás korlátozásáról.

Az olajszállítás leállása és a MOL reakciója

Az ügy közvetlen kiváltó oka, hogy a múlt héten leállt a kőolajszállítás Magyarország felé, miután az ukránok egy vezetéket támadtak. Szijjártó Péter ezt „felháborítónak és elfogadhatatlannak” nevezte, és közvetlen fenyegetést intézett Ukrajnának.

A Mol-csoport kommunikációs vezetője, Halász Ambrus megerősítette: a műszaki helyreállítás folyamatban van, és a nyersolajszállítások rövid időn belül újraindulnak. Hangsúlyozta továbbá, hogy a régió ellátásbiztonsága a kiesés ellenére is garantált. Ez a nyilatkozat valamelyest megnyugtatta a közvéleményt, ám a diplomáciai feszültséget nem csökkentette.

Magyarország kettős helyzete

Az ukrán külügyminiszter reakciója rávilágít arra, hogy Magyarország pozíciója az orosz–ukrán háborúban kettős. Egyrészt az Európai Unió tagállamaként elvárás lenne, hogy szolidaritást vállaljon Ukrajnával, másrészt a magyar kormány továbbra is szoros energiafüggőségben maradt Moszkvával. Ez a kettősség rendre vitákat szül, különösen akkor, amikor Budapest a szankciók ellen szólal fel, vagy éppenséggel az ukrán kormányt bírálja.

Szibiha éles üzenete ezért túlmutat egy egyszerű diplomáciai szóváltáson: sokak szerint az ukrán külügyminiszter szavai jelzik, hogy Kijevben egyre kevésbé bíznak a magyar kormány jóhiszeműségében.

Mit üzen a jövőre nézve?

A mostani incidens újabb bizonyíték arra, hogy a magyar–ukrán kapcsolatok továbbra is feszült légkörben alakulnak. A fenyegetéseket és vádaskodásokat követően kérdéses, sikerül-e bármilyen közös nevezőt találni a két ország között, különösen az energiapolitikai együttműködés terén.

Az ukrán külügyminiszter kijelentése – miszerint Szijjártónak fenyegetéseit mostantól küldheti a moszkvai barátainak – világossá teszi, hogy Kijev szerint Budapest túl közel áll az orosz érdekekhez. Ez a bizalmatlanság hosszú távon akadályozhatja a kétoldalú együttműködést, és tovább növelheti Magyarország elszigetelődését a nyugati szövetségi rendszerben.

Összegzés

A szóváltás rávilágít a magyar külpolitika egyik legnagyobb dilemmájára: miként próbálja egyszerre megőrizni orosz energiaszállításait és uniós szövetségi kapcsolatait. Az ukrán külügyminiszter üzenete kemény figyelmeztetés volt, amely azt sugallja, hogy Kijev szemében Magyarország egyre inkább az orosz álláspont szószólójaként jelenik meg. Szijjártó válasza pedig csak tovább mélyítette a szakadékot. A fenyegetések és vádaskodások sorozata azt mutatja, hogy a két ország viszonya távol áll a bizalomtól, és a jövőben is komoly konfliktusok forrása lehet.

Magyar News Online

Borítókép: MTI/MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.