A nemzetközi elemzők egybehangzóan állítják, hogy Vlagyimir Putyin magabiztossága az orosz hadsereg drámai átalakulásából fakad. A New York Times bemutatta, hogyan változott meg az orosz hadsereg az elmúlt két évben: a toborzás, a fegyvergyártás és a harcmodor teljesen új alapokra helyeződött, miközben Oroszország gazdaságát teljesen a háború szolgálatába állították. A Kreml célja egyértelmű: az alaszkai tárgyalások előtt katonai fölény kialakítása, és ezzel olyan békemegállapodás kikényszerítése, amely teljes mértékben megfelel Moszkva érdekeinek.

Mitől ennyire magabiztos Putyin? – A New York Times bemutatta, hogyan változott meg az orosz hadsereg

A New York Times elemzése szerint Putyin önbizalma nem légből kapott: az orosz hadsereg újjáépítése a háború kezdeti katasztrofális veszteségei után példátlan mértékű. A lap szerint az elmúlt két évben az orosz fegyveres erők toborzási rendszere, fegyvergyártása és taktikai felépítése gyökeresen átalakult, lehetővé téve, hogy Oroszország több katonát és felszerelést vessen be, mint Ukrajna és nyugati szövetségesei együttvéve.

Putyin Oroszország teljes gazdaságát a háború alá rendelte. A védelmi kiadások ma már a költségvetés több mint egyharmadát teszik ki, az ipar teljesen háborús termelésre állt át, a fegyvergyárak pedig folyamatosan termelnek hétvégén és ünnepnapokon is.

A toborzás forradalma: pénzért a frontra

2022-ben az orosz hadsereg a vereség szélére sodródott. Putyin ekkor elrendelte a második világháború óta első részleges mozgósítást, 300 ezer embert hívtak be, és fegyencek tízezreit küldték a frontra. A társadalmi feszültségek és tömeges kivándorlás után a Kreml stratégiát váltott: a kényszert pénzügyi ösztönzőkre cserélte.

Egy átlagos orosz munkavállaló körülbelül 330 ezer forintnyi rubelt keres havonta, egy katona viszont ennek majdnem a háromszorosát kapja, mellé akár 11 millió forintos aláírási bónuszt, adósságelengedést, kedvezményes lakáshitelt és külön prémiumokat harctéri teljesítményért. Egy nyugati tank megsemmisítéséért több százezer forintnyi jutalom jár, míg egy HIMARS-rendszer kilövéséért vagy helikopter megsemmisítéséért milliós bónuszt fizetnek.

Ezek a feltételek naponta mintegy ezer új katonát vonzanak a hadseregbe – kétszer annyit, mint amennyit Ukrajna képes toborozni.

Fegyvergyártási rekordok és technológiai újítások

Az orosz hadiipar példátlan sebességgel bővül. Jelabugában létrehozták a világ legnagyobb dróngyárát, amely naponta 80 Geran–2 típusú drónt állít elő. Míg a háború elején az orosz légierő éjszakánként legfeljebb 40 drónt indított, júliusra ez a szám 200-ra emelkedett.

Putyin a hatékonyság növelése érdekében lecserélte régóta hivatalban lévő védelmi miniszterét, Szergej Sojgút, helyére Andrej Belouszov közgazdászt nevezte ki. Belouszov célja az ellátási láncok megerősítése, új technológiák bevezetése, és az üzleti, valamint tudományos kapcsolatok erősítése a hadsereg támogatására.

Az egyik legfontosabb újítás a Rubicon nevű speciális drónegység létrehozása volt, amely optikai kábellel irányított drónokkal támadja az ukrán utánpótlási útvonalakat, így elkerülve a jelzavaró rendszerek hatását.

Új harcmodor és taktikai előny

Az orosz haderő ma már kisebb, mozgékony gyalogos egységekkel veszi körbe az ukrán városokat, mezőről mezőre haladva. A katonák gyakran motorbiciklikkel vagy gyalog mozognak, így nehezebb őket észlelni. Az idei nyári offenzívában speciális, álcázott egységek mélyen az ellenséges vonalak mögé hatoltak, és összehangolt támadásokat indítottak.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka ezt a taktikát „teljes beszivárgásnak” nevezte. Az oroszok ezzel több szakaszon fölénybe kerültek az 1200 kilométeres frontvonalon.

A magabiztosság ára

Bár a New York Times bemutatta, hogyan változott meg az orosz hadsereg, cikke arra is figyelmeztet, hogy mindennek súlyos ára van. A frontra egyre idősebb és tapasztalatlanabb katonák kerülnek, az átlagéletkor már 38 év. A háborús gazdálkodás kimeríti az orosz gazdaságot, a szankciók miatt pedig akadozik a modern fegyverekhez szükséges alkatrészek beszerzése.

Ennek ellenére Putyin eltökélt. A nyugati elemzők szerint magabiztossága nemcsak a katonai átalakulásból fakad, hanem abból a politikai haszonból is, amit a közelgő Trump-találkozótól remél. A csúcs számára önmagában győzelem, mert megtöri nemzetközi elszigeteltségét, és éket verhet a NATO-szövetségesek közé.

Összegzés

A kérdés, hogy mitől ennyire magabiztos Putyin, egyre inkább összefügg azzal, hogy Oroszország képes volt alkalmazkodni a háborúhoz. A hadsereg újjászervezése, a toborzás átalakítása, a fegyvergyártás felpörgetése és a harcmodor megújítása mind hozzájárult ahhoz, hogy a Kreml vezetője győztesként tekintsen magára.

Ugyanakkor a belső gazdasági nyomás, az emberi veszteségek és a szankciók hosszú távon komoly kihívást jelentenek. A New York Times szerint Putyin mindent egy lapra tett fel: politikai öröksége az Ukrajna elleni háború kimenetelén múlik. Ha nyer, megerősíti hatalmát, ha veszít, az az egész rendszerét megrendítheti.

Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.