Vlagyimir Putyin feltételeit Ukrajna és Európa is visszautasította – nem engednek Oroszországnak területet

Ukrajna és európai szövetségesei határozottan elutasították Vlagyimir Putyin orosz elnök legújabb békejavaslatát, amely szerint Kijevnek tűzszünetért cserébe át kellene adnia Oroszországnak keleti területeit, valamint el kellene ismernie a Krím orosz fennhatóságát. Az ukrán vezetés és az Európai Unió tagállamai egyöntetűen kijelentették: nem engednek a nemzetközi jog alapelveiből, és nem fogadják el, hogy a béketárgyalások Putyin feltételei mentén haladjanak. A vita újabb lendületet kapott Donald Trump és az orosz elnök közelgő alaszkai találkozója előtt.

A Wall Street Journal és a Bloomberg hírügynökség beszámolója szerint Vlagyimir Putyin szerdán Steve Witkoff amerikai különmegbízottal folytatott egyeztetésen vázolta fel javaslatát. Ennek lényege: teljes tűzszünet, amennyiben Ukrajna hivatalosan is lemond a Krímről, átadja Donbász még általa ellenőrzött területeit, és elfogadja az orosz megszállás részleges fennmaradását Zaporizzsja és Herszon megyében.

Az orosz elnök szerint ez a kompromisszum véget vethetne a több mint három és fél éve tartó háborúnak, azonban Kijev azonnal elutasította a feltételeket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon kijelentette: „Természetesen nem fogunk Oroszországnak jutalmat adni azért, amit tett. Az alkotmányunk tiltja, hogy területeinkről lemondjunk.”

Európa egységesen állt ki Ukrajna mellett

A hétvégén J. D. Vance amerikai alelnök és David Lammy brit külügyminiszter találkozott a kenti külügyminiszteri rezidencián, ahol európai, amerikai és ukrán nemzetbiztonsági tanácsadók vitatták meg a helyzetet. Két, a tárgyalások részleteit ismerő európai tisztviselő hangsúlyozta: az Európai Uniónak részt kell vennie minden Moszkvával folytatott béketárgyaláson, és Ukrajna jövőjéről nem lehet nélküle dönteni.

A brit miniszterelnök szombaton telefonon egyeztetett Zelenszkijjel, és kijelentette: üdvözlik Donald Trump törekvését a háború lezárására, ugyanakkor „továbbra is nyomást kell gyakorolni Putyinra”. Ezt az álláspontot osztotta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki este közös nyilatkozatot adott ki több európai vezetővel, leszögezve: „A nemzetközi határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni.”

Trump és Putyin találkozója előtt fokozódik a feszültség

Donald Trump pénteken az Örményország és Azerbajdzsán vezetőivel tartott sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott: a békemegállapodás valószínűleg „némi területcserét” fog tartalmazni, és Ukrajnának bizonyos területekről le kell mondania a harcok befejezése érdekében. Ugyanakkor jelezte, hogy Kijevet csak a Putyinnal tartandó első találkozó után vonná be a tárgyalásokba.

Az európai vezetők attól tartanak, hogy az Egyesült Államok és Oroszország olyan egyezséget köthet, amelyet később Ukrajnára kényszerítenek. Egy magas rangú európai tisztviselő a WSJ-nek úgy nyilatkozott: komoly kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy Moszkva betartaná egy ilyen tűzszüneti megállapodás feltételeit.

Moszkva reagál: provokáció és dezinformáció

Kirill Dmitrijev, az orosz állami befektetési alap vezetője és Vlagyimir Putyin tanácsadója a Telegramon kijelentette: bizonyos európai országok „hatalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy megakadályozzák a Putyin–Trump találkozót”. Dmitrijev szerint ezek az erőfeszítések „provokációnak és dezinformációnak” minősülnek, amelyek célja Oroszország diplomáciai pozícióinak gyengítése.

Szakértői elemzés: Putyin követelései és Trump szerepe

Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője szerint Vlagyimir Putyin feltételei jól ismertek, azonban a helyzet kulcsa inkább Trump szándékaiban rejlik. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint az alaszkai csúcstalálkozó helyszíne önmagában megalázó lehet az orosz elnök számára, mivel Moszkvának engednie kellett az újabb amerikai szankciók fenyegetésének.

Bendarzsevszkij úgy véli: Trump személyes karizmája és üzletemberi tapasztalata alapján próbálhat „win-win” megoldást kialakítani, olyan kereskedelmi ajánlatokkal, amelyek meggyőzhetik Moszkvát a tűzszünetről. Ugyanakkor figyelmeztetett: Ukrajna és szövetségesei joggal tarthatnak attól, hogy az orosz diplomácia ismét elhiteti az amerikai vezetéssel, hogy készek kompromisszumra, miközben folytatják katonai offenzívájukat.

Európa terve továbbra sem világos

A szakértő szerint bár Európa ismét egységesen kiállt Ukrajna mellett, az elmúlt fél évben nem sikerült egy valóban hatékony, hosszú távú támogatási tervet kialakítani. Ezért a Trump ellen megfogalmazott bírálatok – miszerint Chamberlain miniszterelnök müncheni politikájához hasonlít – nem feltétlenül helytállóak. A kérdés most már az: Oroszország mivel elégszik meg, és milyen gazdasági, politikai érvekkel lehet rábírni a kompromisszumra.

Kaukázusi üzenet Moszkvának

Bendarzsevszkij rámutatott: a közelmúltban létrejött örmény–azeri békemegállapodás és az amerikai befolyás növekedése a Zangezuri-folyosó ügyében azt jelzi, hogy Oroszország befolyása a régióban csökken. Ez erős érv lehet Washington kezében arra, hogy figyelmeztesse Putyint: ha folytatja a háborút Ukrajnában, a befolyásvesztés más területeken is folytatódni fog.

Az ukrajnai háború lezárásának esélyei továbbra is bizonytalanok. Miközben Ukrajna és Európa határozottan ellenáll Vlagyimir Putyin feltételeinek, Donald Trump és az orosz elnök közelgő találkozója új fordulatot hozhat – de kérdés, hogy ez Kijev érdekeit is szolgálja-e majd.

Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.