Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a héten újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen jelentette be: a kormány már csak 1 százalékos GDP-növekedést vár az idei évre. A friss adat jelentős visszalépést jelent az év elején még 3,4 százalékosra becsült gazdasági növekedési pályához képest. A módosítás hátterében főként az ipari teljesítmény gyengesége, a lakossági fogyasztás elmaradása, valamint a mezőgazdaság visszaesése áll. A második negyedéves KSH-adatok közeledtével a kormány számára tarthatatlanná vált a korábbi optimista prognózis.

Elmaradt a „fantasztikus év”, romlanak a számok

A kormány év eleji terveiben még úgynevezett „fantasztikus év” szerepelt, ám ez a célkitűzés teljesen irreálissá vált. Az ipar már januárban és februárban is gyenge teljesítményt nyújtott, és a tendencia azóta sem fordult meg. A gépipar, az autóipar és a vegyipar egyaránt gyengélkedett, a külföldi kereslet csökkenése miatt pedig az export sem tudta ellensúlyozni a kiesést.

Nagy Márton bejelentette: a kormány már csak 1 százalékos növekedést vár idénre – ezzel gyakorlatilag elismerte, hogy a 2025-ös év nem lesz a gazdasági áttörés időszaka. Bár a hivatalos kommunikáció korábban is utalt arra, hogy kihívásokkal teli év elé nézünk, most először hangzott el ilyen konkrét és jelentős mértékű lefelé módosítás a növekedési várakozásokban.

Visszaeső beruházások és gyenge belső kereslet

Az idei év első felében a beruházási volumen nem tudott érdemben növekedni. Több nagy projekt is csúszik vagy leállt, különösen az állami szektorban, ahol a megszorítások és forrásátcsoportosítások visszafogták a fejlesztéseket. A magánszektor szereplői pedig a bizonytalan gazdasági környezet miatt inkább kivárnak.

A háztartások fogyasztása sem tudott visszatérni a korábbi szintekre. Bár az infláció üteme csökkent, az árak továbbra is magasak, így a reáljövedelmek vásárlóereje alacsony. A megtakarítások felélése után sok család inkább visszafogja költéseit, ami szintén negatív hatással van a GDP-re.

A belső fogyasztás mentette meg a gazdaságot a recessziótól

Nagy Márton szerint a gyenge gazdasági teljesítmény ellenére is sikerült elkerülni a recessziót. Ennek fő oka szerinte az volt, hogy a belső fogyasztás – ha nem is látványosan, de – stabil maradt. A lakosság továbbra is vásárol, igaz, kisebb mértékben, és az alapvető szükségletekre koncentrálva.

A miniszter úgy fogalmazott: „A jelenlegi gazdasági környezetben az is eredmény, hogy a magyar GDP nem csúszik negatív tartományba.” Azonban hozzátette, hogy a növekedés fenntartásához a külső körülmények javulására is szükség van, különösen az exportpiacok élénkülése és az uniós támogatások visszatérése terén.

A 2026-os kilátások: óvatos optimizmus

A kormány jelenlegi előrejelzése szerint 2026-ban már 3,1 százalékos növekedés várható. Ezt az előrejelzést azonban több feltétel teljesüléséhez köti a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ilyen például az elektromos autópiac erősödése, a technológiai beruházások növekedése, valamint az európai vámháborús környezet enyhülése.

Nagy Márton szerint a régiós versenytársakhoz képest Magyarország még mindig vonzó beruházási célpont, főként a kedvező adózási környezet és a képzett munkaerő miatt. Ugyanakkor elismerte, hogy a hitelminősítők figyelmét is fel kell hívni a reformlépésekre, különben leminősítés fenyegeti az országot.

Költségvetési hiány: egyensúlyozás a kiadásokkal

A költségvetés helyzete nem könnyű. Az év első hónapjaiban komoly hiány halmozódott fel, de az elmúlt két hónapban a kiadások visszafogásával és egyes állami cégekből származó források átcsoportosításával sikerült enyhíteni a nyomást. A kormány tartja magát a 4,1 százalékos hiánycélhoz, de a tartalékok mozgástere szűk.

Nagy Márton kiemelte: „A fegyelmezett gazdálkodás elengedhetetlen ahhoz, hogy a költségvetési egyensúlyt megőrizzük, miközben támogatjuk a gazdaság élénkítését is.” A kihívás tehát az, hogy egyszerre csökkentsék az államháztartási hiányt, miközben ösztönzik a növekedést.

Új programok: lakhatás, béremelés, adócsökkentés

A szeptemberben induló Otthon Start Program célja, hogy segítséget nyújtson a fiatal családok és a kezdő lakásvásárlók számára. A miniszter szerint a program 50–100 milliárd forintos hatással lehet a költségvetésre 2026-ban. Emellett új lakhatási programot is tervez a kormány, kifejezetten az állami alkalmazottak részére.

A jövő év elejétől tervezett 925 milliárd forintnyi adócsökkentés és béremelés szintén a belső kereslet élénkítését szolgálja. Ugyanakkor a kormány célja továbbra is az, hogy a 2026-os költségvetési hiány 4 százalék alatt maradjon.

Lehetséges leminősítés: tárgyalás az S&P Global-lal

A nemzetközi hitelminősítők várhatóan szeptemberben értékelik újra Magyarország gazdasági besorolását. A kormány igyekszik megelőzni a leminősítést: Nagy Márton szeptemberben Londonba utazik, hogy a S&P Global vezetőivel tárgyaljon. A cél az, hogy bemutassák: a magyar gazdaságban van növekedési potenciál, és a hiánycél betartása reális.

Árrésstop: nem lesz eltörölve a választás előtt

Az árrésstop sorsa még nem dőlt el, de a miniszter szerint politikai és gazdasági szempontból is logikus lenne, ha azt legalább a 2026-os tavaszi választásokig fenntartanák. Egy ilyen intézkedés eltörlése azonnali áremelkedést eredményezne, ami jelentősen rontaná a lakossági hangulatot a kampányidőszakban.

Árrésstop: politikailag hasznos, gazdaságilag káros eszköz

Az árstopok, így az árrésstop is, eredetileg átmeneti eszközként kerültek bevezetésre a hazai gazdaságpolitikai gyakorlatba, azzal a céllal, hogy megvédjék a lakosságot a hirtelen áremelkedésektől. Az árrésstop konkrétan a kereskedelmi láncokra és egyes termékcsoportokra vonatkozó profithatárokat ír elő, ezzel korlátozva a forgalmazók által alkalmazható árréseket. Noha rövid távon képes mérsékelni egyes termékek árát, hosszabb távon komoly torzulásokat okoz a piacon, amit a kormány is érzékel, mégsem lép a megszüntetése felé – főként politikai okokból.

Nagy Márton bejelentette: még nem született végleges döntés az árrésstop sorsáról, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy meglepő lenne annak eltörlése 2026 tavasza előtt, amikor országgyűlési választásokra kerül sor. A miniszter indoklása szerint egy ilyen döntés azonnali áremelkedést váltana ki, amit a kormány nem kíván látni a kampányidőszakban. Ez a megközelítés ugyan érthető a választók rövid távú védelme szempontjából, azonban súlyos következményekkel jár a piacgazdaság működésére nézve.

Miért káros az árrésstop a piacgazdaságra?

Az árrésstop torzítja az árképzés természetes mechanizmusait. A verseny és a kereslet-kínálat alapú áralakulás helyett mesterségesen beavatkozik a piaci folyamatokba, így gátolja az önszabályozó erők működését. A kiskereskedők számára ez azt jelenti, hogy nem tudnak reagálni a beszállítói árak emelkedésére, ami hosszabb távon ellátási zavarokat, készlethiányt vagy akár üzletbezárásokat is eredményezhet, különösen a kisebb vállalkozások körében.

Az intézkedés továbbá demotiválóan hat az innovációra és a versenyre. A szolgáltatók és forgalmazók nem érdekeltek abban, hogy jobb szolgáltatást vagy kedvezőbb feltételeket kínáljanak, mivel az árakat nem a verseny, hanem a szabályozás korlátozza. Ez hosszabb távon gyengíti a gazdaság dinamizmusát és a versenyképességet is.

Tartós inflációs nyomást generál

Noha az árrésstop látszólag csökkenti az árakat, valójában torz képet fest az inflációs adatokról. Az árak mesterséges lenyomása miatt a statisztikai mutatók is alacsonyabbak lehetnek, mint amit a piac valóban tükröz. Ez azt eredményezheti, hogy a jegybank és a befektetők torz adatok alapján hoznak döntéseket, ami veszélyes lehet a monetáris politika szempontjából.

Továbbá, az ilyen típusú beavatkozásoknak „felhalmozódó” hatásuk van: amikor végül feloldják őket, egyszerre szabadulnak el az árak, és sokszor még magasabb szintre ugranak, mint ha a piaci folyamatok időben érvényesülhettek volna. Ez a „késleltetett infláció” veszélye, amely különösen akkor jelent problémát, ha választási évben következik be, amikor a politikai mozgástér szűkebb.

Állami beavatkozás kontra piaci stabilitás

Miközben a kormány kommunikációja szerint a cél a lakosság védelme, a hosszú távú árstabilitás paradox módon épp az ilyen beavatkozások hiányában lenne fenntartható. Az árrésstop ugyanis nem oldja meg az infláció kiváltó okait (például a termelési költségek növekedését, energiaárakat, logisztikai gondokat), csupán ideiglenesen elfedi azokat.

A gazdaságpolitikai szakértők évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a tartós állami árszabályozás fékezi a versenyt, torzítja az erőforrás-allokációt, és végső soron kárt okoz a fogyasztóknak is. Az elhalasztott áremelések később, hirtelen jelennek meg a piacon, amit a háztartások még nehezebben tudnak kezelni.

Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.