Az Európai Bizottság elleni támadás nem járt sikerrel

Az Európai Parlament csütörtöki szavazásán elbukott az Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök és testülete ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány. Az eljárás kettős többséget követelt volna, ám a kezdeményezés egyik feltételét sem sikerült teljesítenie. A politikai erőviszonyok és az előre borítékolható frakcióálláspontok alapján nem volt váratlan az eredmény, mégis komoly üzenetértékkel bírt a voksolás.

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) EP-képviselője, Gheorghe Piperea által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány főként Ursula von der Leyen koronavírus-járvány alatti intézkedéseit, különösen a Pfizer-ügyként elhíresült SMS-egyeztetéseket vette célba. A vádak szerint Von der Leyen a vállalat vezérigazgatójával folytatott magánüzenetváltásai során átlépte a hivatali etikát és megkerülte az átláthatóság követelményeit. Az ügyet az Európai Unió bírósága is tárgyalta, s májusban megsemmisítette azt a bizottsági döntést, amely megtagadta az üzenetek nyilvánosságra hozatalát.

Az indítvány azonban nem korlátozódott a Pfizer-ügyre. A beterjesztés számos további kifogást sorolt fel: az uniós helyreállítási alap körüli pénzügyi és ellenőrzési problémákat, az Európai Parlament megkerülését egyes döntések során, valamint a bizottság állítólagos politikai beavatkozását nemzeti választásokba, például Németországban és Romániában. A kritika éles volt, de nem bizonyult elégségesnek a szükséges támogatás megszerzéséhez.

Számokkal alátámasztott bukás

Az indítványt a 720 fős Európai Parlamentből mindössze 175-en támogatták, 360-an ellene szavaztak, míg 18 képviselő tartózkodott. Ez azt jelenti, hogy az előírt kettős többség – az összes képviselő legalább felének és az érvényes szavazatok kétharmadának támogatása – messze elmaradt. A parlamenti többség nemcsak az abszolút létszám, hanem a voksolás dinamikája szempontjából is egyértelműen elutasító volt.

Az aláírók köre is beszédes: az indítványt 77 képviselő írta alá, többségük román és lengyel nemzetiségű. Magyar részről a Mi Hazánk EP-képviselője, Borvendég Zsuzsanna csatlakozott, míg a Fidesz és a Mi Hazánk frakciója egyaránt megszavazta az indítványt. Ezzel szemben a TISZA Párt képviselőinek többsége nem vett részt a szavazáson, csupán Tarr Zoltán és Dávid Dóra nyomott nemet – ugyanúgy, mint a DK-s Dobrev Klára.

Politikai mozgástér, háttéralkuk és frakciófegyelem

Az indítvány előre borítékolható bukása ellenére a szavazás körüli politikai játszmák komoly jelentőséggel bírtak. A szocialista és liberális frakciók – amelyek egyébként Von der Leyen laza nagykoalíciós hátterét is adják – csak bizonyos költségvetési engedmények fejében támogatták a bizottság elnökét. A Politico információi szerint az Európai Bizottság azt ígérte, nem vonják össze az uniós alapokat a többéves költségvetésben, amely már korábban is ellenállást váltott ki az EP-ben és a tagállamokban.

Ez a háttéralku vélhetően hozzájárult ahhoz, hogy a szocialisták végül nemet szavaztak. Ugyanakkor a tartózkodásokat és a hiányzó szavazatokat Von der Leyen gyengeségeként értelmezték sokan, mivel ezek is hozzájárulhattak volna a bizalmatlanság politikai érzékeléséhez, még akkor is, ha a formális bukást nem befolyásolták.

Orbán és a Fidesz újabb támadása Von der Leyen ellen

A Fidesz és a Mi Hazánk már a szavazást megelőzően is heves kampányt folytatott Von der Leyen ellen, „összeursulázásnak” nevezve az Európai Néppárt és a TISZA Párt közötti kapcsolatot. A Fidesz szerint Von der Leyen „a brüsszeli bürokrácia katasztrofális döntéseinek szimbóluma”, és minden, amit képvisel – legyen az háborútámogatás, migrációs politika, genderideológia vagy Ukrajna uniós csatlakozásának előmozdítása – az európai nemzetek érdekeivel ellentétes.

Orbán Viktor miniszterelnök is beszállt az üzengetésbe, Facebook- és X-posztokban azt állítva, hogy a bizottsági elnök körül sűrűsödő korrupciós ügyek miatt lenne szükség a távozására. Álláspontját azzal zárta: „Ideje távozni.”

TISZA Párt: megosztottság és pozíciókeresés

A TISZA Párt esetében a szavazások alatti passzivitás és megosztottság ismét felszínre hozta a párton belüli stratégiai dilemmákat. Bár a párt európai parlamenti frakciószinten az Európai Néppárt tagja, Von der Leyent a néppárt javasolta, nem a TISZA. Magyar Péter elnök szerint a Fidesz „nem volt elég bátor” az indítvány aláírásához, és emlékeztetett arra is, hogy Von der Leyen 2019-es megválasztásakor még Orbán Viktor is mellette szavazott – sőt, akkor egyedüliként támogatta őt a V4 országok vezetői közül.

Kitekintés

A bizalmatlansági indítvány elbukása nem hozott közvetlen politikai változást, de a szavazás körül kialakult diskurzus megerősítette a Brüsszel-ellenes erők és a von der leyeni status quo közötti törésvonalat. A bizottsági elnök hivatalban maradt, de a voksolás eredménye, a tartózkodók és hiányzók száma, valamint az elért kompromisszumok jól mutatják, hogy Von der Leyen pozíciója közel sem megingathatatlan.

Az „elbukott bizalmatlansági indítvány az Európai Bizottság ellen” kulcsmondat most talán lezárt egy politikai fejezetet, de új kérdéseket is felvetett a 2024–2029-es ciklus politikai stabilitásával és a bizottság legitimitásával kapcsolatban. Az Európai Parlament döntött – a kérdés csak az, hogy az európai polgárok vajon meddig tartanak ki Von der Leyen mellett.

Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.