Kétéves mélypontra süllyedt a dolgozó magyarok száma
A gazdasági stagnálás hatása: kétéves mélypontra süllyedt a dolgozó magyarok száma, miközben csökken a munkaképes korú népesség is
A magyar munkaerőpiac riasztó jeleket mutat: a dolgozó magyarok száma kétéves mélypontra süllyedt. A KSH legfrissebb adatai alapján március és május között 4,673 millió foglalkoztatottat tartottak nyilván, ami 38 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Ez a visszaesés nemcsak a gazdaság stagnálására, hanem a munkaképes korú népesség folyamatos csökkenésére is utal. Bár a munkanélküliek száma minimálisan csökkent, ez sem enyhíti a helyzet súlyosságát. A szakértők szerint a munkapiac feszessége enyhül, ami hosszú távon rontja a munkavállalók pozícióit.
Kétéves mélypontra süllyedt a dolgozó magyarok száma: a gazdasági stagnálás hatása egyre súlyosabb
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai komoly figyelmeztetést hordoznak: a dolgozó magyarok száma kétéves mélypontra süllyedt. Március és május között a foglalkoztatottak száma mindössze 4,673 millió fő volt, ami bár alig tér el az előző időszak – február-április – adatától, mégis jelentős csökkenést mutat az előző évhez képest. 2023 azonos időszakában ugyanis még 38 ezer fővel többen dolgoztak.
Ez a visszaesés több szempontból is aggodalomra ad okot. Egyrészt az év ezen időszaka – a tavaszi hónapok – hagyományosan kedvez a munkaerőpiacnak, köszönhetően a mezőgazdasági és építőipari munkák megjelenésének. Másrészt 2020 tavasza, a koronavírus-járvány első hulláma óta nem fordult elő, hogy a dolgozók száma ne növekedjen ebben az időszakban. Ez alapján joggal feltételezhető, hogy a magyar gazdaság valóban megrekedt, és ennek egyre látványosabb következményei vannak.
Munkaerőpiaci anomália: csökkenő foglalkoztatottság és munkanélküliség egyszerre
A foglalkoztatottak számának csökkenésével párhuzamosan – szokatlan módon – a munkanélküliek száma is mérséklődött. A munkanélküliségi ráta a március-május időszakban 4,3 százalékos volt, míg az előző évben és az előző időszakban is 4,4 százalékot mért a KSH. A létszám tehát 212 ezer főre csökkent a korábbi 219, illetve 217 ezer főről.
A szakértők ezt az ellentmondásos jelenséget az elöregedő társadalommal magyarázzák. Azaz nem arról van szó, hogy a korábban foglalkoztatottak tömegével munkát találtak volna, hanem arról, hogy a munkaképes korú népesség egésze csökken. Egy év alatt ugyanis több mint 60 ezer fővel lett kevesebb a munkavállalásra alkalmas lakosság száma. Ezzel párhuzamosan a gazdaságilag aktívak 33 ezerrel, az inaktívak (akik nem dolgoznak és nem is keresnek munkát) pedig 31 ezerrel lettek kevesebben.
Tartós munkanélküliség és bizonytalan kilátások
A munkakeresés időtartama sem javult. A friss adatok szerint az állást keresők átlagosan 12,8 hónap alatt találnak új munkát, míg ez az arány tavaly ilyenkor még 9,8 hónap volt. A munkanélküliek 42,1 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje keres állást, míg 33,2 százalékuk már legalább egy éve munkanélküli.
A számok tehát nem csupán pillanatnyi visszaesésről árulkodnak, hanem egy hosszabb távú, strukturális problémáról is. A dolgozó magyarok száma kétéves mélypontra süllyedt, ami a gazdaság állapotának romlására és a vállalatok növekedési hajlandóságának csökkenésére is utal.
Elemzői vélemény: a gazdasági stagnálás hatása tovább gyűrűzik
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is hasonló következtetésre jutott. Szerinte a 2022 közepe óta tartó gazdasági stagnálás mostanra kézzelfogható hatást gyakorol a munkaerőpiacra. A különböző gazdasági bizalmi indexek és vállalati felmérések egyre nagyobb arányban mutatják, hogy a cégek nem terveznek bővítést – sőt, sok esetben már leépítésben gondolkodnak.
„A kereslet tartós hiánya az eddig munkaerőt tartalékolókat is a leépítések irányába löki” – fogalmazott az elemző. Ez a tendencia nemcsak a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetet árnyékolja be, hanem a jövőbeni kilátásokat is jelentősen rontja.
Gyengülő alkupozíciók és feszességcsökkenés
Az adatok alapján egyértelmű, hogy a munkaerőpiac feszessége – azaz a munkaerő-kereslet és -kínálat egyensúlya – enyhül. Ez azonban nem pozitív fejlemény: a kevesebb lehetőség ugyanis gyengíti a munkavállalók alkupozícióját. Mindez hosszú távon alacsonyabb béremelkedést, rosszabb munkafeltételeket és kiszolgáltatottabb munkavállalókat eredményezhet.
Az ING előrejelzése szerint a munkanélküliségi ráta 4,4–4,5 százalék között mozoghat az év hátralévő részében. Ugyanakkor a kockázatok továbbra is lefelé mutatnak: ha nem érkezik pozitív gazdasági impulzus, akkor további foglalkoztatáscsökkenés és akár a dolgozó magyarok számának újabb mélypontja is várható.
Összegzés:
A kétéves mélypontra süllyedt dolgozói létszám azt jelzi, hogy a magyar gazdaság valóban bajban van. A foglalkoztatás visszaesése, a munkaképes korú lakosság csökkenése és a vállalatok óvatossága mind arra utalnak, hogy a gazdasági fellendülés még várat magára. A munkavállalók számára ez a bizonytalan helyzet egyre kevesebb lehetőséget és egyre nehezebb körülményeket jelent.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!