Az Állami Számvevőszék éles bírálattal illette az állam 800 milliárdos támogatáspolitikáját: súlyos hiányosságokat állapított meg az EKD-alapú rendszer működésében

Súlyos hiányosságokat állapított meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az állam 800 milliárdos támogatáspolitikájában, különösen az egyedi kormánydöntéseken (EKD) alapuló támogatási rendszer működését vizsgálva. A Portfolio beszámolója szerint az ÁSZ friss, áprilisi jelentése komoly problémákra világít rá: a támogatási döntések előkészítése nem veszi figyelembe a nemzetgazdasági, környezeti és energetikai szempontokat, ráadásul a rendszer torzíthatja a költségvetési egyensúlyt is. A jelentés átfogó reformokat sürget a transzparencia és a fenntarthatóság érdekében.

Több mint 800 milliárd forint került kiosztásra EKD-alapon

Az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatások az utóbbi évek egyik legfontosabb beruházásösztönző eszközévé váltak Magyarországon. 2020 és 2023 között a magyar kormány több mint 800 milliárd forintnyi közpénzt ítélt oda különböző vállalati projektek támogatására. A csúcsév 2021 volt, amikor 223,2 milliárd forint támogatást hagytak jóvá. A támogatások döntő többsége — mintegy 90 százaléka — külföldi tulajdonú vállalatokhoz került.

A legnagyobb volumenű támogatás az SK On Hungary iváncsai akkumulátorgyárát érintette, amely összesen 76,4 milliárd forintot kapott. A támogatott cégek között olyan nagyvállalatok szerepelnek, mint a Mercedes, a Bosch, a Hankook vagy a Samsung. Ezek a vállalatok mind stratégiai megállapodást kötöttek a magyar állammal — jelenleg 96 ilyen szerződés van érvényben.

Az ÁSZ súlyos hiányosságokat talált a támogatási döntések előkészítésében

Az ÁSZ szerint a legnagyobb probléma a támogatási döntések előkészítésének szakmai megalapozottságában keresendő. A jelentés szerint ugyanis nem történik részletes gazdasági hatáselemzés: hiányoznak az olyan alapvető vizsgálatok, mint a beruházások GDP-re, GNI-re, hozzáadott értékre vagy külkereskedelmi mérlegre gyakorolt hatásának elemzése.

Az Állami Számvevőszék különösen azt kifogásolja, hogy a döntéshozók nem vizsgálják meg, mennyiben indokolt közpénzt ilyen beruházásokba fektetni. Azaz nem történik meg annak objektív felmérése, hogy az adott projekt valóban hozzájárul-e a nemzetgazdaság fejlődéséhez.

Környezeti és energetikai szempontok is háttérbe szorulnak

Az ÁSZ jelentése kiemelten kritizálja azt is, hogy a környezeti fenntarthatósági szempontok gyakorlatilag teljesen hiányoznak a támogatási döntések előkészítéséből. Ezeket csak utólag, az engedélyezési eljárások során veszik figyelembe — holott már a támogatási szakaszban indokolt lenne ezek alapos elemzése.

Ez a hiányosság különösen súlyos az olyan iparágak esetében, mint az akkumulátorgyártás, amely az elmúlt években számos lakossági és szakmai kifogás kereszttüzébe került. A társadalmi bizalom szempontjából is fontos lenne, hogy az ilyen léptékű állami támogatások mögött valós és átlátható környezeti hatásvizsgálat álljon.

A jelentés kitér arra is, hogy az energiaellátásra gyakorolt hatások elemzése szintén hiányzik. Egy ilyen volumenű ipari projekt komoly terhelést jelenthet az ország energiarendszerére, és az előzetes vizsgálatok elmaradása hosszú távon ellátásbiztonsági kockázatokat eredményezhet.

Hiányos megtérülési modellek és figyelmen kívül hagyott alternatívák

Az Állami Számvevőszék további problémaként említi, hogy a beruházások megtérülési modelljei gyakran hiányosak vagy nem kellően megalapozottak. A jelenlegi számítási modellek nem veszik figyelembe, hogy a magyar munkaerőpiac rendkívül telített — azaz új munkahelyek létrehozása nem feltétlenül jelent hozzáadott értéket, ha közben máshonnan vonnak el munkaerőt.

Ezen túl az ÁSZ azt is nehezményezi, hogy a döntéshozók nem mérlegelik az alternatív lehetőségeket. Vagyis azt, hogy mi történne akkor, ha az állam nem nyújtana támogatást — előfordulhat ugyanis, hogy a beruházás támogatás nélkül is megvalósulna, más konstrukcióban vagy más földrajzi helyszínen.

Az ÁSZ reformokat sürget, de nem utasítja el az állami támogatásokat

Fontos hangsúlyozni, hogy a jelentés nem az állami támogatási rendszer létezését vonja kétségbe. Az ÁSZ egyértelművé teszi: nem az elvvel, hanem a megvalósítás minőségével van probléma. A cél az, hogy a támogatási döntések átláthatóbbak, szakmailag megalapozottabbak és hosszú távon fenntarthatóbbak legyenek.

A számvevőszék reformjavaslatai között szerepel többek között a nemzetgazdasági hatáselemzések kötelezővé tétele, a környezeti szempontok előzetes vizsgálata, valamint a megtérülési modellek újragondolása. Emellett javasolják az alternatív forgatókönyvek vizsgálatának bevezetését is, ami növelhetné a döntések racionalitását és a közpénzek felhasználásának hatékonyságát.

Összegzés: reform nélkül kockázatban a közpénzek jövője

A jelentés fényében egyértelmű: súlyos hiányosságokat állapított meg az ÁSZ az állam 800 milliárdos támogatáspolitikájában, és a rendszer jelenlegi formájában komoly gazdasági, társadalmi és környezeti kockázatokat hordoz. A számvevőszék megállapításai rámutatnak arra, hogy az állami források hatékony és fenntartható felhasználásához elengedhetetlen egy mélyreható reformfolyamat elindítása. Az idő sürget: a következő évek támogatási döntései már nem alapulhatnak elavult vagy hiányos módszertanon, ha valódi fejlődést és társadalmi bizalmat szeretnénk elérni.

Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.