A TISZA Párt támogatottsága töretlen, az átláthatósági törvény a Fidesz utolsó kétségbeesett kísérlete lehet

Magyarország történelmének egyik legélesebb politikai korszakhatárához érkezett. Egyre több jel mutat arra, hogy a NER 15 év után megrendült, és a rendszer belső ellentmondásai, valamint a társadalmi elégedetlenség már nem kezelhető a megszokott propagandafegyverekkel. Orbán Viktor március 15-i beszéde – benne a „poloskázással”, a „húsvéti nagytakarítással”, a „skarlát betűkkel” és az „árnyékhadseregek” felszámolásával – nemcsak a Fidesz törzsszavazóinak szólt, hanem fenyegetésként hatott minden független hangra. A hatalom paranoia-szintű reakciói – köztük az átláthatósági törvényjavaslat – azt jelzik: a rezsim eszmél, és pánikszerűen próbálja elkerülni a társadalmi elszámoltatást. Közben a TISZA Párt – Magyar Péter vezetésével – már az összes közvélemény-kutatás szerint megelőzte a Fideszt, és olyan erővé vált, amely képes lehet elvégezni a valódi nagytakarítást. A „nagy takarodás” nem vágyálom többé, hanem egyre reálisabb politikai forgatókönyv.

Átláthatóságinak álcázott leszámolási törvény

A kormány legújabb törvénytervezete, amely a közélet „átláthatóságát” hirdeti, valójában a politikai ellenfelek listázására, ellehetetlenítésére és megfélemlítésére szolgál. A retorika nem új: külföldi pénzek, idegen befolyás, nemzeti szuverenitás – ezek a Fidesz évek óta mantrázott paneljei. Most azonban ezek az elemek egy törvényben öltenének testet, amely nemcsak a civil szervezetekre, hanem médiatartalmakra, sőt akár magánszemélyekre is kiterjedhet. Orbán Viktor „poloskázása” tehát nem csupán nyelvi túlzás, hanem tudatos, a belső ellenségképzés része.

A társadalom reakciója vegyes: sokan felháborodnak, de legalább ennyien már megszokták az ilyen lépéseket. A rezsim túlélési stratégiájának része, hogy folyamatos sokkot keltsen, így tompítva a társadalom reflexeit. A demokratikus közvélemény azonban most mintha újra éledezne: a TISZA Párt tömegeket képes mozgósítani, és már nemcsak erkölcsi, hanem politikai alternatívát is kínál.

A közélet átláthatóságáról szóló törvény: valódi tisztulás vagy politikai fegyver?

Az Orbán-kormány által előterjesztett közélet átláthatóságáról szóló törvénytervezet látszólag a politikai élet tisztaságát hivatott biztosítani. A valóságban azonban sokak szerint ez a jogszabály inkább a kritikus hangok elhallgattatására szolgál. A törvénytervezet különösen azokra a civil szervezetekre és médiumokra fókuszál, amelyek külföldi forrásokból is részesülnek támogatásban, és politikai tevékenységet folytatnak. Ez a megközelítés emlékeztet az oroszországi „külföldi ügynök” törvényre, amelyet széles körben bíráltak a civil társadalom elnyomása miatt.

A magyar törvénytervezet kritikusai attól tartanak, hogy a jogszabály bevezetése a kormánykritikus szervezetek és médiumok ellehetetlenítését célozza. A törvény alapján ezek a szervezetek súlyos bírságokra számíthatnak, elveszíthetik az 1 százalékos adófelajánlásokat, és működésük jelentősen korlátozódhat. Ez különösen aggasztó egy olyan politikai környezetben, ahol a kormány már korábban is korlátozta a gyülekezési jogot és más alapvető szabadságjogokat.

A törvények mögötti orosz árnyék

Az átláthatósági törvény alapját nyíltan az orosz „külföldi ügynök” törvény ihlette. Oroszországban ez a mechanizmus a civil szféra totális elfojtását eredményezte. Ugyanilyen modell alapján működik a mostani magyar javaslat is, csak éppen finomabb csomagolásban. Orbán Viktor a látszatok embere: formailag betartja a jogállamiság szabályait, miközben kiüresíti azok tartalmát.

A szuverenitásvédelmi érvek mögött valójában a hatalom önvédelmi reflexei állnak. A törvényjavaslat célja nem a közélet megtisztítása, hanem a nem kívánatos vélemények kiiktatása. Ezzel azonban épp az ellenkező hatást érheti el: a társadalom, amely hosszú ideig beletörődött a jogsértésekbe, most újra aktivizálódni látszik.

Kocsis Máté elkezdte listázni az újságírókat – a fideszes frakcióvezető szerint „ideje megismerni arcukat, életüket”

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője nyílt Facebook-posztban tette közzé az Origo egyik cikkének részletét, amelyben több újságírót név szerint is említenek, az állítások szerint lejáratás és megbélyegzés céljából. A politikus szerint ideje, hogy a nyilvánosság megismerje ezeknek a szerkesztőknek és újságíróknak nemcsak a nevét, hanem az életét és múltját is. A poszt végén vészjósló „folytatjuk” üzenettel zárta sorait. Kocsis Máté lépése komoly közéleti vihart kavart, hiszen ez az első alkalom, hogy kormányzati politikus kvázi névlistát közöl kritikus médiamunkásokról – ez pedig aggasztó precedenst teremthet. Erről bövebben ITT írtunk.

„Külföldi pénz – nem!” – de közpénz lenyúlása, az igen?

A Fidesz által hirdetett új jelszó: „külföldi pénz – nem!”. Csakhogy ez a kijelentés teljesen hiteltelen, ha figyelembe vesszük a kormányközeli elit vagyonosodását. A NER oligarchái, a túlárazott közbeszerzések, az offshore cégeken keresztül kivitt milliárdok mind az állami pénzek cinikus újraosztásáról tanúskodnak. Ebben a kontextusban a „külföldi pénz” elleni küzdelem nem más, mint kommunikációs porhintés.

A társadalom ezt is egyre világosabban látja. Az emberek nem hülyék. Tudják, hogy a valódi veszélyt nem a civil szervezetek jelentik, hanem a kormányzati korrupció, a túlhatalom és a kontroll nélküli pénzszórás. A TISZA Párt éppen ezért képes újfajta politikai identitást kínálni: a tisztaság, az átláthatóság és a felelősség ethoszát.

Magyar Péter és a TISZA Párt: a nagytakarítás valódi letéteményesei

A Fidesz által hangoztatott „nagytakarítás” kifejezés különös jelentőséget kapott. Eredeti kontextusában Orbán ezzel a „korrupt dollárbaloldal” elleni fellépést értette, de a kifejezés immár visszafelé sült el. Az emberek egyre inkább úgy érzik: valóban nagytakarításra van szükség – de a Fidesz-rendszerben. Magyar Péter és a TISZA Párt pontosan ezt képviselik.

Minden jelentős közvélemény-kutató intézet – például az IDEA, a Závecz Research, a Medián – egybehangzóan arról számolt be, hogy a TISZA Párt már megelőzte a Fideszt. A társadalmi hangulat egyértelműen változóban van. Magyar Péter egy új politikai generáció képviselője, aki nemcsak szavakban, de tetteiben is átlátható, számonkérhető és bátor vezetőként lép fel. Nem véletlen, hogy a fiatalok és a politikailag korábban passzív rétegek is tömegesen mozdultak meg mögötte.

A TISZA Párt előretörése: új remény a változásra

A politikai színtéren új erőként megjelenő TISZA Párt és vezetője, Magyar Péter, jelentős támogatottságot szereztek az elmúlt időszakban. Az IDEA Intézet 2025 elején végzett felmérése szerint a biztos szavazók körében a TISZA Párt támogatottsága elérte a 45 százalékot, míg a Fidesz–KDNP-é 36 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy a TISZA Párt már 9 százalékkal előzi meg a kormánypártot.

A TISZA Párt szavazói különösen kritikusak a kormány korrupciós ügyeivel szemben. Egy Medián-felmérés szerint a párt támogatói 91 százaléka rendszerszintű problémának tartja a korrupciót, míg a fideszes szavazók körében ez az arány mindössze 26 százalék. Ez a különbség jól mutatja, hogy a TISZA Párt valóban alternatívát kínál a jelenlegi politikai rendszerrel szemben.

Árulás és válasz: Orbán Viktor szembefordulása a külhoni magyarokkal, Magyar Péter békezarándoklata

A közelmúltban Orbán Viktor miniszterelnök lépései komoly felháborodást váltottak ki az erdélyi magyar közösség körében. A romániai elnökválasztás második fordulója előtt Orbán nyilvánosan támogatta George Simiont, a szélsőjobboldali, magyarellenes kijelentéseiről ismert AUR párt vezetőjét. Simion kampányában Orbán Viktor beszédének részleteit használta fel, amit fizetett hirdetésekben terjesztettek, elsősorban a magyarlakta megyékben, mint Hargita, Maros, Szatmár és Kovászna.

Ez a támogatás sokak szerint szembement a külhoni magyarok érdekeivel. Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke, erre válaszul gyalogos zarándoklatot indított Budapestről Nagyváradra, hogy kifejezze szolidaritását az erdélyi magyarokkal. Az „Egymillió lépés a békéért és a nemzeti összefogásért” nevű kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a külhoni magyarok helyzetére és a nemzeti egység fontosságára.

Magyar Péter útja során több száz kilométert tett meg, és számos támogató csatlakozott hozzá, köztük közéleti személyiségek is. Az akció végén Nagyváradon beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta a béke és az összefogás jelentőségét a nemzet jövője szempontjából .

Ez az eseménysorozat jól mutatja a két politikus, Orbán Viktor és Magyar Péter, eltérő hozzáállását a külhoni magyarokhoz. Míg Orbán Viktor egy magyarellenes politikust támogatott, addig Magyar Péter konkrét lépéseket tett a határon túli magyar közösségek támogatására és a nemzeti egység erősítésére.

Az erdélyi magyar közösség reakciója is egyértelmű volt: a romániai elnökválasztás második fordulójában nagy arányban szavaztak Simion ellen, ezzel is kifejezve elutasításukat Orbán Viktor döntésével szemben .

Ezek az események rávilágítanak arra, hogy a politikai döntéseknek milyen mélyreható hatásai lehetnek a nemzeti közösségek életére, és milyen fontos a felelős, közösségközpontú politizálás.

Ruszin-Szendi Rumulusz: a hatalom célkeresztjében

Az Orbán-kormány a hatalomféltés miatt újra és újra próbál példát statuálni. Ennek egyik legaggasztóbb példája Ruszin-Szendi Rumulusz esete. A volt vezérkari főnök, aki nemzetközileg is elismert katonai szakember és nem utolsósorban bátor közéleti szereplő, az Orbán-kormány és a propaganda célkeresztbjébe került. A vádak és a belengetett esetleges eljárások egyértelműen politikai motivációjúak, és azt a célt szolgálják, hogy elrettentsenek másokat a rendszer kritizálásától. Egy ilyen ügy már túlmutat az egyénen: a jogállamiság utolsó morzsáit is aláássa.

Ez a fajta eljárás rendkívül veszélyes, mert relativizálja az igazságszolgáltatás szerepét, és félelmet gerjeszt a társadalomban. Ruszin-Szendi Rumulusz esetleges meghurcolása egyértelmű üzenetet hordozhat: bárki sorra kerülhet, aki szembemegy a hatalommal. A Fidesz új korszakába lépett, ahol már nemcsak a politikai ellenfelek, hanem a nemzeti elkötelezettségű szakemberek is gyanússá válnak. Információink szerint a Fideszen belül is egyre nagyobb az ellenállás, ugyanis vannak olyan hangok a kormánypárton belül, akik azt mondják ezt nem szabad meglépni, ugyanakkor Fideszes informátoraink szerint a kormányfő eltökélt abban, hogy Ruszin-Szendi Rumulusz kezén kattanjon a bilincs és, hogy bebörtönözzék az egykori vezérkari főnököt. Sőt egyes informátoraink szerint Orbán Viktor mindenáron azt akarja, hogy a Tisza Pártot és Magyar Pétert ellehetetlenítsék és így ne tudjanak indulni a jövő évi választásokon.

Harcosok Klubja: a kormány új mobilizációs eszköze

Orbán Viktor miniszterelnök a közelgő választásokra készülve létrehozta a „Harcosok Klubja” nevű online csoportot, amelynek célja a kormány támogatóinak mozgósítása. A csoport tagjai napi szinten kapnak feladatokat és üzeneteket a miniszterelnöktől és Menczer Tamástól, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatójától. A kampány a „400 nap” nevet viseli, utalva a választásokig hátralévő időre.

Ez a kezdeményezés azonban aggodalmat kelt a politikai pluralizmus és a demokratikus normák szempontjából. A kormány közvetlen irányítása alatt álló online hadsereg létrehozása kérdéseket vet fel a politikai verseny tisztaságával kapcsolatban, és tovább erősíti a hatalom koncentrációját.

Közeleg a valódi nagy takarodás

A Fidesz hatalmának alapja eddig az apátia, a félelem és a manipuláció volt. Most azonban mintha ezek a fegyverek tompulnának. A „poloskák” már nem másokat jelölnek, hanem önmagukat. A húsvéti nagytakarítás, amit Orbán Viktor ígért, fordítva sült el: a társadalom most őt és rendszerét kívánja eltakarítani.

A TISZA Párt felemelkedése, Magyar Péter következetes politikája és a lakosság növekvő aktivitása azt jelzi: valami végérvényesen megváltozott. Egyre többeknek lett elegük a gyűlöletre építő, demokráciát imitáló rendszerből. A valódi „nagy takarodás” csak akkor valósulhat meg, ha a polgárok nemcsak reménykednek, hanem cselekednek is. Az esély adott, a felelősség közös.

Összegzés: a változás szele vagy a hatalom megszilárdítása?

A jelenlegi politikai helyzet Magyarországon komoly kihívások elé állítja a demokratikus intézményrendszert. Az átláthatósági törvény, a Harcosok Klubja és a kormánykritikus személyek elleni fellépések mind azt mutatják, hogy a hatalom megtartása érdekében a kormány hajlandó korlátozni a politikai pluralizmust és a civil társadalom mozgásterét.

Ugyanakkor a TISZA Párt előretörése és a társadalmi elégedetlenség növekedése reményt adhat a változásra. A kérdés az, hogy a demokratikus erők képesek lesznek-e összefogni és alternatívát kínálni a jelenlegi rendszerrel szemben. A következő időszak kulcsfontosságú lesz Magyarország demokratikus jövője szempontjából.

Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.