A magyarországi egyetemek átalakítása nem a fejlődést, hanem a politikai kontroll kiépítését szolgálta. A közérdekű vagyonkezelő alapítványokba szervezett intézmények ugyan kétszer annyi pénzből gazdálkodhatnak, mint az állami egyetemek, de a nemzetközi rangsorokon ez alig látszik. Az oktatáskutatók szerint a modellváltás valójában a Fidesz politikai háttérhatalmát betonozta be a felsőoktatásban, miközben az autonómia megszűnt, az Erasmus+ és Horizont programokból való kizárás pedig drámai következményekkel járhat az egész ország számára.

Modellváltás: több pénz, kevesebb eredmény

A modellváltás során a magyar egyetemek jelentős részét közérdekű vagyonkezelő alapítványokba szervezték, amely a kormány szerint rugalmasabbá és teljesítményorientáltabbá tette volna a felsőoktatást. Az átalakított intézmények költségvetése közel kétszeresére nőtt, a bérek is jelentősen emelkedtek, de a nemzetközi rangsorokon mindez alig látható.

Fábri György, az ELTE oktatója szerint az egyetemek tudományos teljesítménye és nemzetközi megítélése hosszú távon változik, így a modellváltás rövid távú hatásait nehéz értékelni. „Az adatok alapján korai volna megmondani, hogy a modellváltás milyen hatással lehetett az egyetemek nemzetközi rangsor-pozíciójára” – mondta. Bár néhány intézmény, például a Semmelweis Egyetem, előrébb lépett, ez főként a tudatos publikációs tevékenység eredménye, amely már a modellváltás előtt megkezdődött.

Az Óbudai Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem szintén javított helyezésein, de ezek inkább egyedi eredményeknek tekinthetők, semmint az új működési modell sikerének. A Corvinus Egyetem példája pedig épp az ellenkezőjét bizonyítja: az elsőként átalakított intézmény pozíciói romlottak, mivel csökkent a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma, és a hallgatói létszám sem nőtt.

A Fidesz politikai kontrollja a felsőoktatásban

Polónyi István oktatáskutató szerint a modellváltás igazi célja nem az oktatás fejlesztése, hanem a politikai kontroll kiépítése volt. A közérdekű alapítványok kuratóriumait élethosszig tartó kinevezésekkel töltötték fel, a tagok pedig közvetlenül Orbán Viktor bizalmi köréből kerültek ki.

„Az egész kuratóriumi rendszer egy politikai konstrukció, amely a Fidesz számára egyfajta háttérhatalmat biztosít. A tagok számonkérhetetlenek, és gyakorlatilag leválthatatlanok” – mondta Polónyi. Az új rendszerben a szenátusok hatásköre szinte teljesen megszűnt, minden döntés a kuratórium kezében van, amely sem anyagi, sem szakmai felelősséget nem visel.

Az egyetemek új vezetése a kormány irányvonalát képviseli, amely a nemzeti érzelmek hangsúlyozására és a globalista gondolkodás kizárására törekszik. Ez nemcsak az intézmények autonómiáját csökkenti, hanem a szakmai szempontok figyelmen kívül hagyásához is vezethet.

Nemzetközi kritikák és programokból való kizárás

A modellváltás nemzetközi visszhangja is rendkívül negatív. Az Európai Egyetemek Szövetsége a magyar alapítványi egyetemeket a demokratikus rangsorokban nem besorolhatónak nyilvánította a finanszírozás átláthatatlansága miatt.

A legsúlyosabb következmény az Erasmus+ és Horizont kutatási programokból való kizárás, amely két év alatt sem oldódott meg. Ezek a programok kulcsfontosságúak a magyar kutatók nemzetközi együttműködésében, és kiesésük hosszú távon visszafordíthatatlan károkat okozhat a magyar tudományos életnek és felsőoktatásnak.

Az Erasmus+ programból való kizárás különösen a hallgatók számára jelent súlyos hátrányt. Az európai mobilitási lehetőségek elvesztése nemcsak a diákok nemzetközi tapasztalatszerzését nehezíti meg, hanem az egyetemek vonzerejét is csökkenti a külföldi hallgatók körében.

Autonómia helyett függőség

Bár a modellváltott egyetemek nagyobb költségvetéssel működnek, ez nem jelenti azt, hogy jobb eredményeket érnének el. A felsőoktatás autonómiája radikálisan csökkent, az egyetemek önkormányzása gyakorlatilag megszűnt.

„A kekvásított intézmények gyakorlatilag úgy működnek, mint a magánegyetemek, de több állami támogatást kapnak, mint az állami egyetemek” – mondta Polónyi. Az oktatók fizetésemelése részben a hallgatás „megvesztegetését” szolgálta, miközben a többletforrások felhasználása gyakran átláthatatlan.

Az autonómia hiánya különösen problémás, hiszen a kuratóriumi tagok leválthatatlansága miatt az egyetemek döntéshozatala hosszú távon is a kormány érdekeit szolgálja, nem pedig az oktatás minőségét vagy a hallgatók érdekeit.

Mi lesz a jövő?

Az egyetemek átalakítása hosszú távon tovább mélyítheti a magyar felsőoktatás problémáit. Az autonómia hiánya, a politikai kontroll és a nemzetközi programokból való kizárás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar egyetemek nem tudják kihasználni a megnövelt költségvetésben rejlő lehetőségeket.

Az Erasmus+ és Horizont programokból való kizárás hatásai idővel még nyilvánvalóbbá válnak, különösen a kutatási és fejlesztési projektek terén. Az európai együttműködés hiánya nemcsak a tudományos eredményekre lesz negatív hatással, hanem az ország nemzetközi megítélésére is.

A magyar felsőoktatás jövője szempontjából elengedhetetlen lenne az autonómia helyreállítása, az átlátható finanszírozás és a nemzetközi együttműködések újjáépítése. Azonban a jelenlegi politikai berendezkedés mellett ezek a változások egyelőre nem tűnnek reálisnak, így Magyarország felsőoktatása tovább sodródhat a nemzetközi mezőny peremére.

Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

A Magyar News Online hisz a sajtószabadság erejében, és büszkén képviseli a korrekt tájékoztatás iránti elkötelezettséget. Csatlakozzon Ön is az olvasók közösségéhez!

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!