A rendszerváltás idején Magyarország előtt történelmi esély nyílt az egészségügyi rendszer felzárkóztatására, ám több mint három évtizeddel később az adatok kiábrándító képet mutatnak. Az egészségügyi közkiadások GDP-arányos részesedése 2022-re alacsonyabb lett, mint az 1990-es évek elején, miközben más országok prioritásként kezelték az egészségügyet. Az elmaradt reformok emberéletekbe kerültek: 2015 és 2019 között 234 ezer elkerülhető haláleset történt, amelyek jelentős része megfelelő szintű egészségügyi ellátással megelőzhető lett volna. A tanulmány szerint a magyar férfiak várható élettartama jelentősen romlott, különösen a középkorúaknál. Az egészségügy alulfinanszírozottsága és a politikai prioritások hiánya komoly következményekkel jár.

Magyarország egészségügyének lemaradása a rendszerváltás óta egyre nő

Sokkal nagyobb lemaradásban van a magyar egészségügy más országokhoz képest, mint a rendszerváltás idején – derül ki Orosz Éva, az MTA doktora és egészségügyi közgazdász-szociológus legújabb tanulmányából. Az elemzés szerint a rendszerváltás történelmi lehetőséget kínált arra, hogy Magyarország az egészségügyben is felzárkózzon a nyugati országokhoz, de az elmúlt három évtizedben nem sikerült kihasználni ezt az esélyt. A GDP-arányos egészségügyi közkiadások ma már alacsonyabbak, mint az 1990-es évek elején, ami kirívó a régióban. Az elmaradt reformok miatt tízezrek élete kerül veszélybe évente.

A rendszerváltás lehetősége: miért nem zárkózott fel Magyarország?

Az 1990-es évek elején Magyarország történelmi fordulópont elé érkezett. A rendszerváltás nemcsak politikai és gazdasági átalakulást hozott, hanem lehetőséget teremtett arra is, hogy az egészségügy területén radikális változásokat hajtsanak végre. Azonban a tanulmány szerint Magyarország nem tudott élni ezekkel a lehetőségekkel.

Miközben más országok egyre inkább prioritásként kezelték az egészségügyet, Magyarországon ez a szemléletváltás elmaradt. Orosz Éva rámutat, hogy a hosszabb távon eredményt hozó reformok a politikai döntéshozók számára nem jelentettek valós választási kérdést. Ennek eredményeképpen az egészségügyi közkiadások GDP-arányos részesedése 2022-re alacsonyabb lett, mint a rendszerváltás után, ami egyedülálló a régióban.

Emberéletek a politikai prioritások árnyékában

A lemaradás számszerűsíthető tragédiákban is mérhető. Orosz Éva elemzése szerint 2015 és 2019 között Magyarországon 234 ezer olyan haláleset történt, amely elkerülhető lett volna. Ha az ország elérte volna a csehek egészségügyi színvonalát, akkor ebből 86 ezer, ha a lengyel szintet, akkor 72 ezer ember életét lehetett volna megmenteni.

A várható élettartam tekintetében is drámai a helyzet. A középkorú magyar férfiak egészségi állapota különösen aggasztó. Az 1980-as évek végén a 40 éves korban várható élettartamuk 5,1 évvel maradt el az EU 14 országának átlagától. A 2010-es évek végére ez a különbség 6,9 évre nőtt. A cseh negyvenes férfiakhoz képest a rendszerváltás előtt csak egy év volt a különbség, de a 2010-es évek végére ez már 3,5 évre nőtt.

A politikai döntéshozatal szerepe

A tanulmány szerint a magyar egészségügyi rendszer lemaradása nem csupán a forráshiányból fakad, hanem a politikai prioritások elhibázott meghatározásából is. Míg más országokban a hosszú távú egészségügyi reformokat prioritásként kezelték, Magyarországon ezeket gyakran félretették, vagy csak részlegesen hajtották végre.

Az egészségügy alacsony prioritása különösen szembeötlővé vált a koronavírus-járvány idején. A járvány rávilágított az egészségügyi rendszer alulfinanszírozottságára, az orvosok és ápolók hiányára, valamint a meglévő infrastruktúra korszerűtlenségére.

Hogyan zárkózhatna fel Magyarország?

Az egészségügyi rendszer problémáinak megoldása nem egyszerű feladat, de Orosz Éva szerint nem is lehetetlen. A felzárkózáshoz azonban átfogó reformokra lenne szükség, amelyek nemcsak a források növelésére, hanem az ellátórendszer hatékonyabbá tételére is fókuszálnak.

Példaként említhető Csehország, ahol az egészségügyi reformok hosszú távú tervezésen és politikai konszenzuson alapultak. Ha Magyarország képes lenne hasonló lépéseket tenni, akkor a várható élettartam és az egészségi állapot mutatói is jelentősen javulhatnának.

A rendszerváltás öröksége és az egészségügy jövője

A rendszerváltás idején Magyarország előtt álló lehetőségek ma már történelmi esélyként értékelhetők. Az egészségügyi rendszer reformja nem csupán gazdasági kérdés, hanem emberéletek százezreiről szóló döntés is.

A jelenlegi helyzet arra figyelmeztet, hogy a politikai döntéshozók számára elkerülhetetlenné válik a változás. Ha Magyarország továbbra is figyelmen kívül hagyja az egészségügy problémáit, akkor a lemaradás tovább nőhet, és a rendszerváltáskor megnyílt történelmi lehetőségek végleg elveszhetnek.

Magyar News Online