A Fidesz újabb Alaptörvény-módosításra készül, amely megszüntetné azt a kötelezettséget, hogy a legfőbb ügyészt kizárólag az ügyészek közül válasszák. A változtatás szerint az Országgyűlés a jövőben olyan személyt is kinevezhetne, aki nem tagja az ügyészi testületnek. Az ellenzék szerint a javaslat az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyezteti.

A Fidesz újabb Alaptörvény-módosításra készül, amely alapvetően változtatná meg a legfőbb ügyész kinevezésének szabályait. A javaslat szerint a jövőben az Országgyűlés nem lenne köteles az ügyészek közül választani a legfőbb ügyészt. Az Igazságügyi Bizottság keddi délelőtti ülésén várhatóan döntenek a tizennegyedik Alaptörvény-módosításról.

Változó szabályok: Nem kell ügyésznek lenni a legfőbb ügyészhez

Az Alaptörvény jelenlegi szövege kimondja, hogy „A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre”. Az új javaslat értelmében azonban a „az ügyészek közül” kitétel kikerülne a szövegből, így az Országgyűlés olyan személyt is kinevezhetne legfőbb ügyésznek, aki nem az ügyészi testület tagja.

Miért most?

Polt Pétert legutóbb 2019-ben választották meg kilenc évre legfőbb ügyésznek, mandátuma 2028 decemberében jár le. Bár a jelenlegi módosítás az ő kinevezését közvetlenül nem érinti, az időzítés sokakban kérdéseket vet fel.

Az indoklás szerint a módosítás célja, hogy a szabályozást a hazai és a nemzetközi gyakorlathoz igazítsák. Azonban a javaslat alig háromnegyed órával az Igazságügyi Bizottság ülése előtt került a képviselők elé, ami az ellenzék szerint szándékosan csökkenti a döntés átláthatóságát.

Hogyan történne a kinevezés?

A módosítással a legfőbb ügyész megválasztásának többi része nem változna: továbbra is a köztársasági elnök javaslatára, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választanák meg, és a kinevezés kilenc évre szólna. A változás csupán abban áll, hogy nem lenne kötelező az ügyészi testületből választani.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A javaslat kritikusai szerint a módosítás veszélyeztetheti az ügyészség függetlenségét, mivel lehetővé teszi, hogy politikai szempontok alapján, szakmai háttér nélkül nevezzenek ki legfőbb ügyészt. A változtatás ellenzői szerint ez a lépés az ügyészség politikai befolyás alá helyezésének újabb eszköze lehet.

A folyamat és a kritikák

Az Alaptörvény-módosítást nem közvetlenül a kormány, hanem az Igazságügyi Bizottság terjeszti az Országgyűlés elé, ami a kritikusok szerint a politikai felelősség elkerülésére irányuló taktika. Az ellenzék szerint az időzítés és a döntés gyorsasága szándékosan akadályozza a társadalmi és szakmai vita lehetőségét.

A következmények

Ha a javaslatot elfogadják, az alapjaiban változtathatja meg a legfőbb ügyész kinevezésének gyakorlatát. Bár a kormány szerint a módosítás megfelel a nemzetközi normáknak, a kritikusok úgy vélik, hogy ez a lépés az igazságszolgáltatás függetlenségének további gyengítését szolgálja.

A Magyar News Online továbbra is figyelemmel kíséri az Alaptörvény-módosítással kapcsolatos fejleményeket, és beszámol arról, hogyan alakul Magyarország jogi rendszere ebben a kulcsfontosságú időszakban.

Magyar News Online

Fotó: MTI/MTVA

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!