Drasztikus csökkenés a jóléti kiadások arányában – miközben a kormány a költségvetési számok növekedésével dicsekszik, a GDP-arányos mutatók alapján 2025-ben jóval kevesebb pénz jut nyugdíjakra, oktatásra és egészségügyre, mint 2010-ben. Az EU-s összehasonlítások is rávilágítanak Magyarország lemaradására, miközben a költségvetési törvényben még propagandaszövegek is megjelentek.

A 2025-ös költségvetés ismét reflektorfénybe helyezte a kormány költekezési prioritásait, ám a számok mögött aggasztó tendenciák rajzolódnak ki. Bár Varga Mihály pénzügyminiszter büszkén sorolta a növekvő kiadásokat a sajtótájékoztatón, a GDP-arányos mutatók szerint a jóléti kiadások aránya drasztikusan csökkent 2010 óta.

Több pénz, de kevesebb eredmény

A pénzügyminiszter bemutatójában hangsúlyozta, hogy 2025-ben jelentősen nőnek az oktatásra, az egészségügyre és a családtámogatásokra fordított kiadások. Például oktatásra 3.900 milliárd forintot, egészségügyre 3.700 milliárdot, míg családtámogatásra 3.750 milliárdot különít el a költségvetés, ami jelentős növekedést jelent a 2010-es számokhoz képest.

A fogyasztói árak azonban 2010 óta 64 százalékkal emelkedtek, ezért a nominális kiadások emelkedése önmagában nem tükrözi a valós helyzetet. A GDP-arányos összehasonlítás világosabb képet ad: míg 2010-ben a GDP 30,7 százalékát fordították jóléti kiadásokra, ez az arány 2025-ben várhatóan csupán 24,6 százalék lesz.

Nyugdíjak: helyben járás a bérek emelkedése mellett

Különösen drámai a nyugdíjkiadások csökkenése: a GDP-arányos kiadások 2,7 százalékponttal estek vissza. Ez részben a korhatár-emelések és az inflációhoz kötött nyugdíjemelések következménye. Míg 2010 előtt a nyugdíjemelések vegyes indexálással követték a bérek és az infláció növekedését, az elmúlt évtizedben a nyugdíjak csak az inflációt követték. Ez különösen fájdalmas, mivel a bérek dinamikus növekedése az idősek számára nem jelentett érezhető előrelépést.

Oktatás és egészségügy: nemzetközi összehasonlításban is rosszul teljesítünk

Az oktatás és az egészségügy kiadásai is visszaestek. Az Eurostat adatai szerint az EU országai 2019–2022 között átlagosan a GDP 4,9 százalékát fordították oktatásra, Magyarország azonban jövőre csupán 4,4 százalékot szán erre. Ez a 2010-es 5,8 százalékhoz képest is jelentős visszaesés, amely évente 600–700 milliárd forintos elmaradást jelent mai árakon számolva.

Az egészségügyre fordított kiadások terén még nagyobb a lemaradás. Az EU-átlag a GDP 7,7 százaléka, míg Magyarországon ez az arány 2025-ben mindössze 4,2 százalék lesz. Bár az Orbán-kormány ezen a téren az elődeivel sem büszkélkedhet, a jelenlegi számok még így is aggasztóak.

Propaganda a költségvetési törvényben

A Népszava szerint a 2025-ös költségvetési törvényben még propagandaszövegek is megjelentek, amelyek a kormányzati eredményeket hangsúlyozzák. Erre korábban nem volt példa, és ez is azt mutatja, hogy a kabinet számára kiemelten fontos a kommunikációs előny biztosítása a valós problémák megoldása helyett.

A jövő árnyékában

Bár a kormányzati kommunikáció a számok növekedését hirdeti, a GDP-arányos mutatók és a nemzetközi összehasonlítások más képet festenek. Az oktatás, az egészségügy és a nyugdíjak terén tapasztalható visszaesés nemcsak az érintettek életminőségét rontja, hanem hosszú távon az ország fejlődését is veszélyezteti.

A 2025-ös költségvetés így ismét azt mutatja, hogy a kormány prioritásai nem mindig esnek egybe a magyar emberek valódi szükségleteivel.

Magyar News Online

Fotó: MTI-MTVA