Lázár János két éve közlekedési és építési miniszterként tevékenykedik, de ez az időszak nem az építés, hanem inkább a rombolás jegyében telt. A vasútfejlesztések leállítása, a MÁV válsága és a főváros elleni intézkedések miatt egyre többen kritizálják, köztük Vitézy Dávid is, aki szerint Lázár módszeresen szétverte a magyar vasúti közlekedés alapjait.

Lázár János közlekedési és építési miniszter két éve alatt a magyar vasúti közlekedés jelentős visszaesést szenvedett el. A MÁV története egyik legsötétebb időszakát éli, miközben a kormány szinte kizárólag a közúti fejlesztésekre koncentrál. A vasútfejlesztések elhanyagolása és az ehhez kapcsolódó szakmai döntések – vagy azok hiánya – heves kritikákat váltottak ki, különösen a fővárosi közlekedési politikusok, köztük Vitézy Dávid részéről.

A MÁV válsághelyzetben: késések és leállások sora

2023-ban a MÁV vonatai összesen 68 hónapot késtek, miközben tíz vasúti mellékvonalat zártak be jármű- és munkaerőhiányra hivatkozva. A nyári vasúti káosz – késések, kigyulladt vonatok és rossz állapotú pótlóbuszok – tovább rombolta az amúgy is feszült helyzetet.

Bár a kormány 4000 milliárd forintot tervez vasútfejlesztésre fordítani a következő évtizedben, ez elenyésző az autópályákra szánt 15 700 milliárd forintos összeg mellett. A költségvetési prioritások egyértelműen a vasúti infrastruktúra rovására történnek, ami a hazai járműpark korszerűsítésének elmaradását is eredményezi.

Lázár János: „A társadalmi igény az utakat helyezi előtérbe”

Lázár János szerint a kormány a társadalmi igényeket követve döntött úgy, hogy először az autópálya-építéseket priorizálja, és csak ezek után foglalkozik a vasúti fejlesztésekkel. Ennek következménye, hogy a HÉV-ek korszerűsítése, például a ráckevei és csepeli vonalak felújítása is csak 2028-ban kezdődhet el, a szentendrei szárny pedig legkorábban 2029-re újulhat meg.

Kritikák: „A rombolás minisztere”

Vitézy Dávid, a fővárosi közgyűlés tagja és korábbi közlekedési államtitkár szerint Lázár tevékenysége nem építés, hanem rombolás. Vitézy kiemelte:

• Leállították az infrastruktúra-fejlesztéseket és pályafelújításokat.
• Visszavonták a vasúti járműbeszerzéseket, megszüntették a szakmai intézményeket, mint a Budapest Fejlesztési Központ.
• Privatizálták a MÁV járműjavító kapacitását Szolnokon és Székesfehérváron, ami súlyosbította az alkatrészellátás problémáit.

Vitézy szerint Lázár politikája a főváros és a vasút ellen irányul, ami hosszú távon nemcsak Budapest, hanem az egész ország közlekedési rendszerét visszaveti.

Vasút vs. közút: a fenntarthatóság kérdése

A fejlettebb országok a vasúti közlekedés fejlesztését helyezik előtérbe, mert ez fenntarthatóbb és környezetbarátabb alternatíva a közúti szállításnál. Lázár azonban a közúti fejlesztéseket preferálja, miközben a teherszállításban rejlő lehetőségek kihasználatlanul maradnak.

„A vasút messze a legfenntarthatóbb és legzöldebb fejlesztési mód. Ezen kéne dolgozni, ha a klímacélokat komolyan vennénk” – nyilatkozta Vitézy.

Politikai következmények és a választások közeledte

A TISZA Párt, élén Magyar Péterrel, szintén élesen bírálta a kormány vasútellenes politikáját, és az ellenzék kiemelt témává tette a közlekedési problémákat. A közvélemény-kutatások szerint a Fidesz és a TISZA Párt közötti verseny egyre szorosabb, ami miatt a kormány várhatóan óvatosabb lesz a következő időszakban.

A fővárosi közgyűlés is határozottan ellenezte a vasútfejlesztések elhanyagolását és a múzeumok vidékre költöztetését. Bár ezeknek a tiltakozásoknak nincs jogi kötőerejük, politikai hatásuk jelentős lehet, különösen a 2026-os választások közeledtével.

Lázár János miniszteri tevékenysége az elmúlt két évben jelentős visszalépést eredményezett a magyar vasúti közlekedésben. Miközben a kormány pénzt nem sajnál az autópályák fejlesztésére, a vasúti infrastruktúra és a járműpark korszerűsítése szinte teljesen háttérbe szorult. Az ellenzék és szakértők szerint ez nemcsak gazdasági, hanem környezeti és társadalmi szempontból is komoly problémákat okoz. A választások közeledtével azonban a közlekedés politikai téma maradhat, amely jelentős hatással lehet a kormány és az ellenzék közötti erőviszonyokra.

Magyar News Online