Miközben Orbán Viktor „fantasztikus évről” és gazdasági fordulatról beszél, Brüsszel lesújtó képet fest a magyar gazdaság kilátásairól: nemhogy felzárkóznánk a régióhoz, hanem egyre mélyebb recesszióba süllyedünk. Az EU előrejelzése szerint Magyarország 2025-ben is az unió sereghajtói között maradhat, miközben régiós versenytársaink tovább növekednek.

Orbán Viktor egy héttel ezelőtt a Kossuth rádióban optimista képet festett Magyarország jövőjéről, a 2025-ös évet „fantasztikusnak” nevezte, és a gazdasági fellendülés ígéretével kecsegtetett. Ezt az optimizmust részben az amerikai elnökválasztás eredményére alapozta, amelyen Donald Trump győzelmével Orbán szerint elhárultak a békeköltségvetés akadályai. Az Európai Bizottság friss előrejelzése azonban gyökeresen más képet festett: szerintük Magyarország nemcsak hogy nem rugaszkodik el a régiós versenytársaitól, hanem még jobban le is szakadhat azoktól.

Gazdasági csodavárás helyett mélyülő recesszió

A magyar kormány gazdasági előrejelzéseiben az idei 0,8 százalékos GDP-növekedést követően 2025-ben már 3,4 százalékos bővülést remél, miközben az infláció csökkenését, a költségvetési hiány mérséklődését és növekvő beruházásokat vár. Az Európai Bizottság azonban ennél jóval pesszimistább: az idei növekedést mindössze 0,6 százalékra, a 2025-ös GDP-bővülést pedig csak 1,8 százalékra teszik.

A brüsszeli testület szerint a magyar gazdaságot továbbra is jelentős kockázatok terhelik:

• A háztartások fogyasztása ugyan nőhet, de a megtakarítási ráta csökkenésével, ami nem feltétlenül stabil alap a gazdaság élénkítésére.
• Az autóipar keresletének gyengülése, a kereskedelmi egyensúly romlása és a bizonytalan beruházási környezet visszafoghatják a növekedést.
• A laza költségvetési politika és a bérnyomás inflációt gerjeszthet, tovább rontva az ország versenyképességét.

Magyarország lemarad régiós versenytársaitól

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a magyar gazdaság 1,8 százalékos növekedést érhet el 2025-ben, ami jócskán elmarad a régiós versenytársak teljesítményétől:

• Szlovákia: 2,3%
• Csehország: 2,4%
• Románia: 2,5%
• Lengyelország: 3,6%

Még a tágabban vett régióban is gyengén teljesít Magyarország, hiszen Bulgária 2,9 százalékos, Szlovénia pedig 2,5 százalékos növekedést érhet el. Az adatok azt mutatják, hogy míg Közép- és Kelet-Európa több országa a gazdasági növekedés motorja lehet az EU-ban, Magyarország egyre inkább leszakad a sorból.

Hiány és államadósság: Brüsszel és Budapest eltérő jóslatai

A költségvetési hiány és az államadósság tekintetében is jelentős eltérések vannak a magyar kormány és az Európai Bizottság prognózisa között. Orbán Viktorék szerint a hiány az idei 4,5 százalékról 3,7 százalékra mérséklődik jövőre, az államadósság pedig 73,2 százalékról 72,6 százalékra csökken.

Brüsszel viszont úgy látja, hogy a hiány idén elérheti az 5,4 százalékot, és jövőre is csak 4,7 százalékra mérséklődhet, miközben az államadósság várhatóan nem csökken, sőt továbbra is 74,5 százalék körül marad. Ennek egyik oka a magas költségvetési hiány, valamint a Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszavásárlásának költségei.

Miért nincs fordulat?

Az Európai Bizottság szerint a magyar gazdaság problémáinak fő oka a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika és a kedvezőtlen külső környezet. A kormány „laza” költségvetési politikája rövid távon próbálja ösztönözni a növekedést, de ezzel párhuzamosan növeli az inflációs kockázatokat és gyengíti az ország hosszú távú versenyképességét.

Ráadásul az EU-s források befagyasztása tovább súlyosbítja a helyzetet, hiszen ezek nélkülözhetetlenek lennének a beruházások élénkítéséhez és a gazdasági fellendüléshez.

Fantasztikus év vagy mélyülő válság?

Orbán Viktor optimizmusa és az Európai Bizottság pesszimista prognózisa közötti éles ellentét azt mutatja, hogy a kormány gazdasági tervei messze állnak a realitástól. Míg a miniszterelnök a gazdasági fordulatról és a „fantasztikus évről” beszél, Brüsszel inkább recessziót és Magyarország további leszakadását jósolja a régióban.

A magyar gazdaság valódi fellendüléséhez nem elég az optimizmus és a politikai kommunikáció: kiszámítható gazdaságpolitikára, átlátható költségvetési tervezésre és az EU-val való együttműködésre lenne szükség. Az Orbán-kormány jelenlegi politikája azonban inkább távolítja Magyarországot a régiós sikertörténetektől, mintsem közelebb hozná.

Magyar News Online

Fotók: MTI-MTVA