Zajlik a titkos kastélybiznisz Magyarországon: Lázár János minisztériuma szinte hermetikusan zárja el az információkat arról, kik és milyen feltételekkel vehetik át az állami kastélyokat! Milliárdos nagyvállalatok állnak sorban, de a részletek szigorúan titkosak – miközben az önkormányzatok egymás után mondanak le a lehetőségről. Miért a titkolózás, és kik lesznek a történelmi kincsek új birtokosai?

A kastélyok „örökbefogadására” kiírt pályázat komoly érdeklődést váltott ki, de a részletek és a pályázók kiléte homályban marad. A Lázár János által irányított minisztérium az Átlátszó közérdekű adatigénylésére megtagadta annak nyilvánosságra hozatalát, hogy kik vásárolták meg a részletes pályázati dokumentációt. Lázár minisztériuma szerint ezek az információk „nem közérdekűek” annak ellenére, hogy az állami tulajdonban lévő kastélyok hasznosításáról van szó.

A 2023 augusztusában meghirdetett pályázat nyolc kastély – köztük a tatai Esterházy-kastély – tulajdonjogára és hosszú távú működtetésére irányul, ám a pályázat feltételeit tartalmazó dokumentációt külön kellett megigényelni. Az önkormányzatok számára egy jelképes 1 forintos, de a magánszereplők számára 10 millió forintos díj ellenében volt elérhető ez az információs csomag, amelyről a minisztérium szerint nem keletkezett „nyilvános adat”. Az Átlátszó jogszerűségre hivatkozó kérésére Lázár minisztériuma csupán a pályázat lejárta előtti napokban válaszolt, de érdemi információval nem szolgált.

Az önkormányzatok dilemmája: Tatán nemet mondtak, Hódmezővásárhely próbálkozik

Az önkormányzatok számára rendkívül rövid, mindössze 60 napos határidő nehezítette a pályázati anyag elkészítését. Tata városa végül visszalépett a kastélypályázattól, miután az előzetes számítások szerint az Esterházy-kastély teljes felújítása több mint 16 milliárd forintot emésztene fel, és hosszú távon sem várható, hogy a bevételek fedeznék a kiadásokat. Hódmezővásárhely ugyanakkor úgy döntött, belevág a szabadkígyósi Wenckheim-kastély átvételébe. Márki-Zay Péter polgármester szerint a város képes lenne a kastély nullszaldós működtetésére, és szerinte ez „óriási lehetőség” a város számára.

Zárva maradnak a részletek: miért a titkolózás?

A pályázat részleteit és a benyújtók nevét egy paragrafus alapján titkosították, és a jelentkezők kötelesek titoktartási nyilatkozatot aláírni, amely szerint a szerződéskötésig nem adhatnak ki részleteket. Lázár János ugyanakkor pénteken sajtótájékoztatóján elárulta, hogy több nagyvállalat, köztük az OTP, Richter, MOL és 4iG, szándékot mutatott a kastélyok „örökbefogadására”.

Mi lesz a kastélyok sorsa?

Míg egyes önkormányzatok, mint Tata, Füzérradvány és Bajnai, visszaléptek a pályázattól, több település továbbra is küzd a hosszú távú fenntartás problémájával. A kastélyok jellemző bevételei, mint a jegyeladás, rendezvények és filmforgatások, kevésnek bizonyulnak a jelentős fenntartási költségek fedezésére. Az viszont biztos, hogy a nagybefektetők részvételére számító törvény nagy változásokat hozhat ezeknek a történelmi épületeknek a jövőjében.

Magyar News Online

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!