Orbán Viktor 14 éve ígér jobb jövőt, de Magyarország még mindig az Európai Unió egyik legszegényebb és legeladósodottabb tagállama. Miközben a miniszterelnök szerint 2025-ben „fantasztikus” gazdasági növekedés várható, az ország rekord államháztartási hiánnyal, magas áfával és keleti hitelektől való függőséggel küzd. Vajon valós eredményeket hoz-e az új gazdasági akcióterv, vagy csak újabb üres ígéret marad?

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió „Jó reggelt, Magyarország!” műsorában pénteken ismét optimista jövőképet vázolt fel, amely szerint a 2025-ös év jelentős gazdasági növekedést hozhat Magyarország számára, meghaladva más európai országokat. Az országot immár 14 éve irányító kormányfő azt állítja, hogy az új, mintegy 20-25 intézkedésből álló akcióterv kiutat mutat a hosszú ideje tartó nehézségekből.

Hosszú évek ígéretei és kérdőjelei

Magyarország helyzete azonban korántsem egyértelműen pozitív: az elmúlt évek gazdasági teljesítménye és a miniszterelnök által sorolt célok sok magyar számára csalódást okoztak. Az ország Európában a legmagasabb áfával rendelkezik, és az EU legszegényebb és legkorruptabb tagállama között tartják számon. A kormány jelentős összegeket vett fel Oroszországtól és Kínától, ami hatalmas államadósságot eredményezett, amely még a jövő generációit is terheli.

Nemzetközi kihívások és „gazdasági semlegesség”

A miniszterelnök szerint az EU versenyképességének hiánya komoly probléma, és a nyugati világ csúcstalálkozójának novemberi budapesti megrendezésével erre kívánja felhívni a figyelmet. Eközben kiemelte, hogy Magyarország „gazdasági semlegesség” politikáját követi, amely révén a nyugati és keleti gazdasági modellek előnyeit igyekszik ötvözni. Orbán Viktor szerint Magyarországnak nem szabad egyértelműen a nyugati vagy keleti modellhez ragaszkodnia, hanem a saját útját kell járnia.

Kritikus gazdasági helyzet és rekordhiány

A valóság azonban egyre inkább szembeötlő: az államháztartás hiánya hatalmas, az infláció magas, és a brüsszeli támogatások nagy részének elmaradása tovább nehezíti a helyzetet. A kormánytól érkező optimista előrejelzések ellenére a magyar lakosság helyzete nem mutat javulást, és a következő generációk is nagy terhet örökölnek az államadósság miatt.

Brüsszellel való szembenállás

Orbán az interjú során többször is kitért Brüsszel és Magyarország ellentéteire, mondván, hogy az Európai Unió vezetői „bábkormányt” szeretnének látni Magyarországon, amely kész lenne teljesíteni az EU gazdasági követelményeit. A kormányfő szerint azonban az ország a saját érdekeit követi, és a nemzeti konzultáció révén a magyar emberek támogatását is maga mögött tudhatja ebben a küzdelemben.

Lesz-e valós növekedés?

A miniszterelnök kijelentette, hogy a következő néhány évben akár 1 millió forintos átlagbér és 400 ezer forintos minimálbér is elérhető. Ez azonban sokak számára csak újabb ígéretnek tűnik, különösen azoknak, akik évek óta hallják a gazdasági fellendülés ígéreteit, miközben az ország valós helyzete egyre nehezebbé válik.

Forrás: MTI/Magyar News Online

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán