Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn bejelentette, hogy a kormánypárt nemzeti konzultációt kezdeményez gazdasági kérdésekben. A témák között szerepel a gazdasági semlegesség, a kis- és középvállalkozások támogatása, a béremelés, a munkáshitel, a lakhatás és a családtámogatások. Az esztergomi frakcióülés szünetében tartott sajtótájékoztatón Kocsis hangsúlyozta, hogy a Covid és a háború okozta változások miatt új gazdasági megoldásokra van szükség.

Bár a bejelentés látszólag azt a célt szolgálja, hogy a kormány „meghallgassa” az emberek véleményét, valójában a nemzeti konzultációk eddigi gyakorlata alapján ezek inkább manipulációs eszközként szolgálnak. Az Orbán-kormány korábbi konzultációi több milliárd forintot emésztettek fel a magyar adófizetők pénzéből, miközben ezek a kérdőívek jellemzően irányított és manipulatív kérdéseket tartalmaztak, amelyek csak a kormány előre megírt válaszait erősítik meg.

Tényleg szükség van a drága nemzeti konzultációkra?

Az „úgynevezett” nemzeti konzultációk a magyar költségvetés jelentős részét terhelik. Minden ilyen konzultáció több milliárd forintos kiadást jelent, miközben a végeredmény rendszerint a kormányzati narratívát támogatja. A manipulált kérdésekkel és előre meghatározott válaszokkal a kormány azt a látszatot kelti, hogy kikéri a lakosság véleményét, de valójában a választók valódi hangja elvész a politikai propaganda zajában.

Kocsis Máté ugyanakkor azt állítja, hogy a nemzeti konzultációval a kormány lehetőséget ad az embereknek arra, hogy beleszóljanak a „húsba vágó” kérdésekbe. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a nemzeti konzultációk inkább a kormány álláspontját hivatottak alátámasztani, nem pedig a lakosság valós véleményét tükrözik.

A gazdasági helyzet és a keleti nyitás kérdése

A bejelentés másik fontos része a gazdasági semlegességről és a keleti nyitásról szóló kijelentés volt. Kocsis szerint Magyarország akkor lehet sikeres, ha nem zárkózik el sem a Nyugattól, sem a Kelettől. Ez az érvelés jól illeszkedik Orbán Viktor kormányának keleti orientációjába, amely az utóbbi években a keleti autokrata rezsimek felé való nyitást szorgalmazta, szembehelyezkedve az Európai Unió értékeivel és normáival.

Kocsis figyelmeztetett arra is, hogy az európai vezetés egy „kereskedelmi hidegháborút” folytat, elzárkózva a keleti gazdaságoktól. Az Orbán-kormány a keleti gazdasági kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza, miközben egyre feszültebb viszonyban áll a Nyugattal, különösen az Oroszország elleni szankciók miatt.

Vélemények vagy propaganda?

Bár Kocsis Máté azt állítja, hogy a konzultáció célja az emberek véleményének meghallgatása, a valóságban az Orbán-kormány ezen eszközt főként saját politikájának megerősítésére használja fel. A konzultáció kérdései gyakran úgy vannak megfogalmazva, hogy azok csak a kormányzati álláspontot támasszák alá, így aligha nyújtanak valós képet a lakosság véleményéről. Mindezt úgy, hogy több milliárd forintos kiadást jelent a magyar adófizetőknek, akik valódi hasznot nem kapnak cserébe.

Magyarország jelenlegi gazdasági helyzete jó alapot adhat a gazdaság további fejlődésére, de kérdéses, hogy a drága és manipulatív nemzeti konzultációk valóban hozzájárulnak-e ehhez, vagy inkább a kormányzati propaganda eszközeként szolgálnak.

Forrás: MTI/Magyar News Online

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Legyen naprakész a legfrissebb politikai, gazdasági és közéleti hírekkel, egyenesen a független Magyar News Online-tól! Iratkozzon fel hírlevelünkre, és kapjon exkluzív tartalmakat közvetlenül az e-mail fiókjába! 👉 Feliratkozás most: [link]