A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2023 első félévében 386,2 milliárd forintos veszteséget könyvelt el – derül ki a jegybank féléves jelentéséből. Bár ez jelentős javulást mutat az előző év azonos időszakához képest, amikor is 999 milliárd forintos hiányt regisztráltak, a veszteségek mértéke továbbra is figyelmeztető jel a magyar gazdaság stabilitására nézve. A veszteségért elsősorban a magas kamatfizetési kötelezettségek felelősek, amelyeket a tavalyi rekordmagas, 18%-os alapkamat idézett elő.

Rekordméretű veszteségek

Az MNB tavalyi éves mérlege minden eddigi rekordot megdöntött, amikor 1763 milliárd forintos veszteséget halmoztak fel. Az előző évek nyereséges mérlegeihez képest, amelyek például 2020-ban még 255 milliárd forintos nyereséget mutattak a forintgyengülésen elért árfolyamnyereség miatt, ez a változás drámai. A jegybank veszteségessé válása 2021-ben kezdődött, és azóta is folyamatosan fennáll, ami a gazdasági környezet jelentős átalakulásával és a jegybank politikai döntéseivel magyarázható.

A magas kamatok csapdájában

Az MNB az elmúlt években kénytelen volt drasztikus kamatemelésbe kezdeni, hogy megfékezze a kontinens legmagasabb inflációját és stabilizálja a forintot. Ennek eredményeként az alapkamat 2022-23-ban 18%-ra emelkedett, ami hatalmas terhet rótt a jegybank mérlegére. Bár Matolcsy György és csapata 2023 második felében elkezdte a kamatcsökkentéseket, a 6,5%-ra csökkentett alapkamat sem volt elég ahhoz, hogy a veszteségeket teljesen megszüntesse.

Az MNB kamatmérlege az idei év első felében még mindig 435 milliárd forintos mínuszt mutatott, vagyis ennyivel több kamatot kellett kifizetnie, mint amennyit beszedett. Ez a hatalmas összeg egyértelműen a korábbi magas kamatok öröksége, amelyek miatt az MNB jelentős veszteségeket szenved el.

Csökkenő veszteség, de tartós problémák

Az idei év első félévi 386,2 milliárd forintos veszteség ugyan jelentős javulást mutat a tavalyi 999 milliárd forinthoz képest, de ez a szám még mindig messze van a nullszaldótól. A veszteséget enyhítette a forintgyengülésen elért 93 milliárd forintos nyereség, amely a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is pozitív hatással volt a jegybank mérlegére.

A banküzem ugyanakkor továbbra is veszteséges: az idei első félévben 38 milliárd forintos mínuszt mutatott ez a szegmens, ami 11,4 milliárddal nagyobb a tavalyi év első feléhez képest. A banküzemi veszteség növekedése arra utal, hogy az MNB nem csupán a kamatpolitika, hanem egyéb üzleti tevékenységek terén is kihívásokkal küzd.

A negatív tőkehelyzet stabilizálódik?

Annak ellenére, hogy a veszteségek továbbra is magasak, az MNB saját tőkehelyzete javuló tendenciát mutat. A jegybank tőkéje 2023 végén még mínusz 1855 milliárd forint volt, ami az idei első félévben mínusz 1765,9 milliárd forintra csökkent. Ez 88 milliárd forintos javulást jelent, ami elsősorban a forintárfolyam kiegyenlítési tartalék növekedésének köszönhető, ami az első félévi forintgyengülés hatására következett be.

Milyen következményekkel jár a veszteség?

A jegybank tartós veszteségei komoly aggodalomra adnak okot. Egyfelől a veszteséges működés hosszú távon alááshatja a jegybank tőkehelyzetét, másfelől pedig a kormányra is nyomást helyez, hogy az MNB stabilitásának megőrzése érdekében további beavatkozásokat hajtson végre. A jegybank negatív tőkéje ugyanis azt jelenti, hogy a veszteségeket az állami költségvetésből kell pótolni, ami az adófizetők pénzéből történik.

A jegybank szerepe a magyar gazdaságban meghatározó, és a jelenlegi helyzet rámutat arra, hogy a korábbi évek hibás gazdaságpolitikája milyen súlyos következményekkel járhat. Az inflációt csak időszakosan sikerült megfékezni, a gazdaság azonban továbbra is küszködik a magas árak, a gyenge forint és a befektetői bizalom hiánya miatt.

Mi várható a jövőben?

Bár az MNB az idei év második felére további kamatcsökkentéseket helyezett kilátásba, ezek a lépések is kétségesek a jelenlegi gazdasági helyzet fényében. A jegybank stabilitásának megőrzése és a veszteségek csökkentése érdekében további intézkedésekre lesz szükség, amelyek azonban újabb kihívásokat jelenthetnek a gazdaság számára.

Az MNB jelenlegi helyzete rávilágít arra, hogy a korábbi évek gazdaságpolitikájának árát most fizeti meg az ország. Az infláció csökkentése és a forint stabilizálása közben a jegybank hatalmas veszteségeket halmozott fel, és kérdéses, hogy a jelenlegi intézkedésekkel mennyire sikerül majd helyreállítani a stabilitást.

A Magyar Nemzeti Bank idei féléves jelentése tehát nem csupán a számok nyelvén szól: az MNB válsága egyben a magyar gazdaság problémáit is tükrözi.

Magyar News Online