A magyar kormányfő, Orbán Viktor újabb támadást indított az Európai Unió és a Néppárt vezetői ellen, amikor a Kossuth rádióban tett pénteki nyilatkozatában arról beszélt, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője egy brüsszeli bábkormányt akar beiktatni Magyarországon. A kijelentései alapján egyértelmű, hogy Orbán célja ismét a külső ellenségkép erősítése, amellyel a belpolitikai kudarcokat próbálja meg elfedni.

A „brüsszelita” kormány vádja

Orbán szerint az Európai Bizottság és az Európai Néppárt az uniós értékek védelme és a demokratikus normák érvényesítése helyett a magyar kormány megbuktatására törekszik. A vádak szerint a cél az, hogy Dobrev Klára, az európai szocialisták támogatásával, illetve egy „új jobboldali” Tisza Párt Péter Márki-Zay vezetésével átvegyék a hatalmat Magyarországon. A miniszterelnök szerint ezek az erők készek „mindenben” együttműködni Brüsszellel, feladva Magyarország szuverenitását.

Gazdasági válság és társadalmi elégedetlenség

Miközben Orbán Viktor folyamatosan újabb és újabb külső ellenségeket keres, Magyarország belső helyzete egyre súlyosabbá válik. A gazdasági mutatók riasztó képet festenek: az infláció hosszú ideje kétszámjegyű, jelenleg meghaladja a 15%-ot, ami az egyik legmagasabb az Európai Unióban. Az élelmiszerárak drasztikusan emelkednek, sok alapvető élelmiszer ára megduplázódott az elmúlt egy évben. Az emberek mindennapi megélhetése egyre nehezebbé válik, a háztartások jelentős része képtelen lépést tartani az árak növekedésével.

A forint árfolyama soha nem látott mélységekbe süllyedt, ami tovább növeli az importált termékek árát és a lakosság anyagi terheit. Az energiaszámlák drasztikus emelkedése, a gyenge bérnövekedés és az egekbe szökő kamatok szinte elviselhetetlen nyomást helyeznek a családokra és vállalkozásokra egyaránt. Az Európai Unióból érkező források hiánya, a jogállamisági eljárások miatti pénzügyi szankciók, valamint az elmaradó beruházások mind súlyosbítják az ország gazdasági helyzetét.

A gazdasági válság hatásai azonban nemcsak a lakosságot, hanem magát a Fideszt is érintik. A párton belüli feszültségek egyre fokozódnak, mivel egyre többen látják úgy, hogy Orbán Viktor konfrontatív politikája és Brüsszellel való állandó háborúskodása komoly károkat okoz Magyarország gazdasági és politikai helyzetének. Több vezető fideszes politikus is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kormány politikája hosszú távon a választói bázis lemorzsolódásához vezethet. A párton belüli konfliktusok és a frakciók közötti hatalmi harcok már most érezhetőek, és könnyen a kormányzat meggyengüléséhez vezethetnek.

Valóság vagy politikai paranoia?

Orbán Viktor szavai – mint oly gyakran – ezúttal is megosztóak és vitathatóak. Az Európai Bizottság és a Néppárt eddig semmilyen konkrét intézkedést nem hozott a magyar kormány leváltására. Az uniós kritikák és intézkedések nem a magyar kormány megbuktatására, hanem a jogállamisági és korrupcióellenes mechanizmusok megerősítésére irányulnak. A szólásszabadság, a bíróságok függetlensége, a média szabadsága és a civil szervezetek helyzete mind olyan kérdések, amelyekben Orbán kormányát rendszeresen érik bírálatok.

A miniszterelnök mostani nyilatkozata inkább tűnik egyfajta kommunikációs taktikának, amely arra irányul, hogy a kormányzás hibáiról és az egyre súlyosbodó gazdasági problémákról elterelje a figyelmet. Az országot sújtó infláció, a forint folyamatos gyengülése, és a nemzetközi színtéren való egyre nagyobb elszigetelődés valós problémák, amelyeket a magyar kormány nem képes megoldani.

Kormányzati paranoia vagy valós fenyegetés?

A miniszterelnök azzal is riogatott, hogy az „európai szocialisták” és a „brüsszelita” Néppárt háborúba taszítanák Magyarországot. Orbán szerint az uniós vezetők azt szeretnék elérni, hogy Magyarország belépjen az orosz-ukrán konfliktusba, támogassa a brüsszeli migrációs politikát, és eltörölje a család- és gyermekvédelmi törvényeket. Ezek a vádak azonban inkább tűnnek a belpolitikai bázis mozgósítását célzó retorikai eszközöknek, mint valós fenyegetésnek. Az Európai Unió semmilyen formában nem követelte a magyar részvételt a háborúban, és az EU migrációs politikája is inkább a közös megoldáskeresést célozza a tagállamok együttes döntései alapján.

Túlélési stratégia a kormány részéről?

Orbán kijelentései tehát többnyire nemzetközi szinten is kétesek, és inkább szólnak a belpolitikai közönségnek. A magyar miniszterelnök hosszú ideje igyekszik az „őszinte és szuverén vezető” szerepében feltüntetni magát, aki szembeszáll a „gonosz Brüsszellel”. Ez a stratégia azonban egyre kevésbé működik, mivel a gazdasági és társadalmi problémák súlya alatt a kormányzat legitimitása megrendülni látszik.

Az Európai Unióval való állandó szembenállás és az ellenségképek gyártása egyfajta túlélési stratégiává vált Orbán számára. Az EU-val szembeni ellenállás azonban nem csökkenti az országot érő gazdasági nehézségeket, sőt, azok még inkább elmélyülnek az EU-s források elvesztése miatt. A Fideszen belüli elégedetlenség és a párton belüli megosztottság egyre inkább feszültséget generál, és komoly belső válságot eredményezhet a kormányzó párton belül.

A magyar társadalom helyzete

Miközben Orbán Viktor és kormánya újabb és újabb ellenségeket kiált ki, a magyar társadalom egyre inkább szenved a kormányzás következményeitől. Az infláció az egekbe szökik, a mindennapi élet költségei emelkednek, az oktatás és az egészségügy helyzete pedig aggasztó. Az Európai Bizottsággal való folyamatos konfliktusok az ország nemzetközi megítélésének romlásához vezetnek, amely hosszú távon súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járhat.

Orbán Viktor legutóbbi nyilatkozata tehát inkább tűnik egy elterelő hadműveletnek, mintsem valós tényeken alapuló helyzetértékelésnek. A magyar kormányfő retorikája azt a célt szolgálja, hogy elterelje a figyelmet az ország súlyos belső problémáiról, és fenntartsa a kormány stabilitását a megosztó politikai kommunikáció segítségével. Az európai partnerekkel való folyamatos konfrontáció azonban hosszú távon komoly következményekkel járhat Magyarország számára.

Magyar News Online

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher